Apanapló - Nyüszítés, karmolás, pofon, sírás - de vajon ki kezdte?

A testvérviszály bármilyen marhaság miatt fel tud lángolni köztük, majd rövid, de igen intenzív tetőzés után gyorsan el is csitul, hogy átadja helyét ismét a zavartalan közös játéknak. Ami azonban a két békeidő között van...

A fotón éppen kiderült, hogy Varga Jankó az erősebb. Fotó: Varga Zsuzsanna

A külvilág számára az első jel általában Varga Zsófi vékony, elnyújtott, nyüszítő hangja, miközben ezt tapasztalatból tudom a kislány már beharapta alsó ajkát, és megy neki a bátyjának, a következő pillanatban pedig tíz körömmel csimpaszkodik belé, mire Varga Jankó fájdalmasan felkiált, és már csattan is a válaszcsapás. (Minősített eset, ha közben valami van a kezében, például biciklis sisak!) Aztán tart az adok-kapok, míg Zsófi rá nem ébred, hogy ő a gyengébb, s akkor rohannak hozzánk magukból kikelve, igazságért. Ezt azonban nem könnyű szolgáltatni, mert nem tudható, mi történt Zsófi nyüszítése előtt, avagy ki a hunyó. Ha a lakás be lenne kamerázva, rekonstruálhatnánk az eseményeket, de enélkül... És belegondolni is borzalom, milyen felnőttkorig tartó lelki defektusokat idézne elő, ha rossz irányba csinálnánk rendet. Szidjak le mindenkit? De mit tanul abból az ártatlan? (Már ha van...) Mondjam nekik azt, hogy intézzék el egymás közt? Ez viszont az erőből politizálás legitimálását jelentheti részemről, a parlamentáris demokrácia vívmányainak egyidejű sutba dobásával. És a legszebb az egészben, hogy bármit is teszek, fél óra múlva kezdődik úgyis elölről...