A hal sem hülye állat

A horgászat egy napjainkban mind népszerűbb válfajáról van szó. Maga a pecázás beszélgetőpartnerünket, Erdei Attilát, Magyarország első feeder egyéni világbajnokát már gyermekkorában megfertőzte. A természettől és a sporttól felnőtté válása után sem szakadt el, sőt biológia-testnevelés szakos pedagógusként 10 évig tanított egy általános iskolában. Aztán mind több lett a horgászverseny, s a végén már nem tudta összeegyeztetni ebbéli kötelezettségeit a tanári munkakörrel, ezért választania kellett.

- Szerencsés vagyok, mert a hivatásom a hobbim is, bár éppen a gondtalan horgászatra jut egyre kevesebb időm - bocsátotta előre Erdei Attila, akivel a nagykanizsai Szúnyog Horgászboltban nemrég találkozhattak a sporttársak. Mi is itt beszélgettünk vele.

- Nem panaszképpen mondom, de a horgászataim 80-90 százaléka mindig versenyre való felkészülést jelent. Nagyon sokat horgászom tehát, de kevés időm jut pecázásra. Viszont a napi "edzés" alakítja ki az elengedhetetlenül szükséges rutint; azt, hogy a horgot 15-20 centiméteres eltéréssel oda dobjam, ahova kell, s az etetőanyagot is a legnagyobb pontossággal juttassam a "célhelyre" szabad kézzel és csúzlival egyaránt. Nagy versenyre készülve naponta átlagosan 4-5 órát töltök felkészüléssel, gyakorlással.

Erdei Attila (balra) nagykanizsai vendéglátójával, Meződi Jánossal. A finomabb botokkal, szerelékkel végzett feederezés egyre népszerűbb hazánkban is (Fotó: HBA)

Tavaly nyáron rendezték meg Belgiumban a 2. feeder világbajnokságot, melyen 22 ország csapatai vettek részt. A magyar team ezüstérmet szerzett, Erdei Attila pedig itt lett egyéniben világbajnok.

- Persze mint minden az életben, ez is csapatmunka eredménye, előzőleg egy héten át "teszteltük" a vizet, és igyekeztünk a legmegfelelőbb módszereket kidolgozni - magyarázta. - A feederezés a fenekező horgászat finomított változata: sokkal vékonyabb zsinórokat, finomabb előkéket, kisebb horgokat és csalikat használunk. A hal számára a szerelék nehezebben észrevehető, így több a kapás, nagyobb mennyiséget tudunk zsákmányolni, mint a hagyományos fenekezéssel. Éppen emiatt egyre népszerűbb ez az eljárás. Magam nagyon sok halat fogtam eddigi életemben, éves szinten tonnás mennyiségről beszélhetünk, de kapitális fogást nem tudnék említeni. A feederezésben nem is az egyedi méret a cél, hanem az adott versenyidő, azaz 5 óra alatt kifogott össz-halmennyiség számít.

- Az előbb említette, hogy "tesztelték" a vizet. A sikerhez egyfajta stratégia is kell?

- Bármilyen furcsán hangzik, igen. Az embernek ki kell találnia, hogyan tud átjárni a hal eszén, mert nem egy hülye állatról van szó. Másrészt az állóképesség fejlesztése is folyamatos tréninget igényel, hiszen volt arra példa, hogy egy ültő helyemben, 5 óra alatt 124 kilogramm pontyot fogtam. A horgászat tehát kőkemény sport, amihez jól jön a testneveléstanári végzettség. A biológia szak pedig abban segít, hogy egy laikushoz képest valamivel jobban átlássam a vízben zajló folyamatokat, a táplálkozásláncot. Komoly munkával kell összerakni a pici mozaikokat a sikerhez.

A világbajnok feeder-horgász eloszlatott egy általánosan elterjedt nézetet is a horgászat és a zaj vélt összefüggéséről. Mint mondta: a pecás esélyeit a parton folyó kiabálás, a rádió zaja, vagy a hangos beszélgetés, esetleg a magnóból bömbölő lakodalmas rock nem rontja, hiszen a levegőből a vízbe alig terjednek a hanghullámok. Maximum a csendre vágyó horgásznál szakad el a cérna, a halaknál nem. Más a helyzet azonban, ha a parton ugrálnak, esetleg futnak, mert a lábdobogás keltette rezgések könnyen átterjednek a vízfelületre is.

Erdei Attila elárulta még: szeretné harmadszor is megismételni magyar bajnoki címét, s idén is lesz feeder világbajnokság, amire Dél-Afrikában kerül sor. Ennek a logisztikáját megszervezni nem könnyű, talán nehezebb, mint ott jól szerepelni...