MSZP: A kormány a tűzzel játszik - Molnár Gyula és Mesterházy Attila sajtótájékoztatója Keszthelyen

Molnár Gyula a Brexit kapcsán kifejtette, bár Anglia megégette magát a populista politika következményeivel, a magyar kormány még mindig úgy gondolja, lehet a tűzzel játszani. "Azt üzenjük nekik, hogy a tűz ideig-óráig jólesőn melegít, ám ha túl közel merészkednek hozzá, meg fogja őket égetni" - hangoztatta. A kormány vezető politikusainak nyilatkozataiból az olvasható ki, mondotta, mintha létezne alternatíva Magyarország számára az unión kívül. Ha így látják, mondják meg azt is, honnan lesz 8000 milliárd forint fejlesztésekre.

Az október 2-re kiírt kvóta népszavazás ügyében távolmaradásra buzdított, ehelyett az MSZP a Szabad Európa napját ünnepelné ekkor. Gondolva az előző generáció által titokban hallgatott rádióra is, amely akkor az álmodott szabad világot testesítette meg. Az MSZP elnöke úgy látja, ma a kormány fiatal politikusai félredobják szüleik, nagyszüleik álmait, vágyait.

Molnár Gyula (középen)  és Mesterházy Attila (jobbra) a sajtótájékoztatón (Fotó: Pezzetta Umberto)

A 310 milliárd forintos balatoni fejlesztést célzó határozat visszavonása kapcsán Mesterházy Attila azt követelte, hogy a kormány azonnal adjon számot a pénz sorsáról. Igaz, hogy csak technikai összehangolást emlegetnek, de akkor nyugtassák meg a vállalkozókat, s tegyék világossá, hogy mikor s milyen célokra jut a pénzből, amire sokan nagyon számítottak. Lázár János és Kovács Zoltán unióból való kilépéssel kacérkodó, magánvéleménynek minősített kijelentéseiről elmondta, egy politikusnak nem lehet külön magán és közéleti véleménye, főleg egy ilyen horderejű kérdésben. Emögött stratégiát sejt, aminek lényege, hogy Orbán Viktorék tesztelik a közvéleményt, s elkezdik felvázolni azt a forgatókönyvet, ami 2020 utánra lehetővé tenne egy, az angliaihoz hasonló népszavazást. Az említett év után ugyanis eltűnnek a hatalmas uniós támogatások, így a baráti kör nem remélhet további gazdagodást ezekből - fejtette ki.

Amíg dőlt a pénz jó volt, de amikor a kötelezettségek is előkerülnének, már hátat fordítanának Brüsszelnek. Mesterházy Attila az unióból való kilépést a legaljasabb politikai célként jellemezte, hiszen Magyarország már 56-ban is azért küzdött, hogy a szabad, nyugati világhoz tartozhasson. Ennek intézményesített megtestesítője az EU. Az országnak maradnia kell, a politikusoknak pedig minden erejükkel azon dolgozni, hogy az unió működése hatékonyabb legyen. A szervezetet lehet ugyanis kritizálni, de tudni kell, hogy sokkal több nemzeti előnyünk származik a tagságból, mint hátrányunk - szögezte le.