A köztársaság helyzetéről

A program levezető elnöke Kuncze Gábor (korábbi belügyminiszter), a BIKT elnöke volt. Felvezetőjében megemlítette: a vasárnapi kongresszusozás későbbiekben való betiltására egyelőre még nincs törvényjavaslat.

Markó Béla (korábbi román miniszterelnök-helyettes) költői minőségben volt jelen. Saját, a témákhoz jól illő közéleti – keserédes, szkeptikusan is reménykedő, filozofikus hangú, személyes és társadalmi-történelmi töltetet egyaránt hordozó – verseit olvasta fel.

Bár Csillag István közgazdász (korábbi gazdasági miniszter) maga is színesítette gazdaságpolitikai elemzését kortárs költőktől vett idézetekkel, mégis, a gazdasági és külpolitikai tárgyú előadások között Markó felolvasásai adták meg a humaniórák jelenlétét a konferencián.

Andor László közgazdász (az Európai Bizottság volt biztosa, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért volt felelős) elemzése azzal foglalkozott, hogy mit is vártunk az európai uniós tagságtól, s mi valósult meg abból az elmúlt 10 évben. A rendszerváltás után remélt stabil, kiszámítható, fenntartható gazdasági növekedés helyett a GDP-ben a 90-es években súlyos visszaesés következett be – annak minden következményével –, s ennek visszafordítását, megszüntetését, a felzárkózó növekedés megvalósulását reméltük a csatlakozástól.

A konferencia előadói: (balról jobbra) Markó Béla, Csillag István, Andor László és Sz. Bíró Zoltán. Fotó: Matyovszky Márta

Bár az újonnan belépett tagországok növekedése a nagy átlagokat tekintve gyorsabb volt, mint a régieké, ez azt a szakadékszerű különbséget, ami kezdettől fogva fennállt, nem tudhatta nivellálni. Kiemelkedik Lengyelország teljesítménye – állapította meg. Magyarország a visegrádi csoporton belül sincs kedvező pozícióban, leszakadni látszik. A kelet-nyugati jövedelemszakadék következtében a tőke keletre, a munkaerő pedig nyugatra áramlik, de ez utóbbit több más tényező is befolyásolja: a szociális kohézió, a munkanélküliség, a foglalkoztatáspolitika, és hogy milyenek a várakozások. A negatív tapasztalatok ellenére sem indulnak meg tömegek, ha pozitív a várakozás. 2011-től érzékelhető hazánkból a munkaerő-elvándorlás élénkülése, ami nem nevezhető magasnak a maga 3 százalékával a román 10 és a lengyel 5 százalékkal összevetve. A migráció – mint ismeretes – inkább a fogadó országokban okoz problémát. Anglia, Dánia mutat „jóléti sovinizmust", képviselvén azt az elfogadhatatlan álláspontot, hogy ne jöjjenek ide, ne akarjanak egyenlő elbánást, ne próbáljanak „élősködni". Aki támogatja ezen országok korlátozásra törekvő elképzeléseit, az nem érti a munkaerő migrációnak az adott ország gazdaságára gyakorolt kedvező hatását – nálunk pl. a GDP 3-4 százalékát teszik ki a hazautalt jövedelmek.

A magyarországi szociális kohéziót egyedülállóan gyengének jellemezte az EU-ban legalacsonyabb mértékű – 90 napos – munkanélküli segélyre jogosultsággal, aminek következtében nehezebbé válik az állástalálás és gyorsul az elszegényedés. Külön kitért arra, hogy a cigányság unión belüli helyzete rendezésének kardinális mivoltára. A nyugati országok számára nem volt ismert ez a nagyon komplex és súlyos társadalmi probléma, amíg az elsősorban román és bolgár állampolgárok – jól láthatóan cigány származásúak – meg nem jelentek Anglia, Svédország, Spanyolország és Olaszország utcáin, közterein élve. Ezt követően merült fel a kérdés, miért van a cigányság ilyen helyzetben, és mit tehet az EU? Keretprogramot létesített, szociális beruházások uniós forrásokból való létrehozására. Öt tagországot érintő áttekintés szerint siker még sehol nincs, egyes helyeken zajlanak jó programok, az EU segít fejleszteni azoknak a kapacitását, ahol hajlandóság van a probléma feloldásának kidolgozására.

Előadásában Andor László mindvégig hangsúlyozta, meg kell érteni, hogy mindig a hazai szereplőkön múlik egy-egy uniós lehetőség megvalósulása.

Csillag István közgazdász a tőle megszokott alapossággal, lényegre töréssel, érdekfeszítően és tényszámokkal alátámasztva elemezte, értékelte köztársaságunk gazdasági helyzetét. Értékelése szerint elveszítettük ezt az évtizedet, mintha egy „volt Magyarországon", méltóságunkat, biztonságunkat veszítve zajlana időutazásunk, ahol a rövid távú sikerek takarják el a hosszú távú zsákutcákat. Hangsúlyozta, hogy az adott kormány gazdaságpolitikája az alfája és omegája egy adott ország gazdasági helyzetének, azon múlik minden. Miközben másutt az elmúlt 10 évben 25-30 százalékkal nőtt a gazdaság, nálunk 5 százalékkal – jelentette ki.

Sz. Bíró Zoltán történész a magyar külpolitikát elemezte, s úgy értékelte, hogy a kormány részéről jellemzően kétértelmű beszéd, kommunikáció zajlik, s szerinte hiba az orosz orientáció, miközben nemzetközileg elfogadhatatlan események zajlanak a Krím-félsziget és Kelet-Ukrajna térségében.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz gazdaság teljesítménye 2012. óta ütemesen lassul, jelenleg 0,4 százalék, míg 2008-ban 8 százalék volt, azaz csínján kellene bánni az onnét várt gazdasági segítség realitásának megítélésével is.

Az előadások között részletes méltatást követően átadták a Bibó István Demokrácia-díjat Ferenczi Krisztina újságírónak.

A francia Becsületrend birtokosa

A konferencia zárását követően megszólítottam földinket, Andor Lászlót, s rövid interjúra kértem, tudván, hogy egyenesen a repülőtérre siet.

– Kérem említsen meg néhány hazánkban sikeresen zajló, cigányságot érintő projektet!

– Jó néhány helyi sikert konstatálhatunk, olyan városokban, településeken, ahol a civil szervezetek a helyi önkormányzattal összefogva nemzeti vagy uniós források felhasználásával a lakásviszonyokon javítottak, elérték a gyermekek óvodáztatását, egészségügyi szolgáltatásokat építettek ki ott, ahol korábban ilyen nem volt, lehetővé tették az eljutást munkalehetőségig. Helyi modellekről van szó, ilyen pl. a Romaversitas, a kiemelkedően tehetséges roma fiatalok felsőfokú tanulmányait segítő projekt, a Snétberger Zenei Tehetségközpont vagy Kazincbarcika külvárosában létrehozott komplex szolgáltató központ, mely a tisztasági szolgáltatástól a könyvtárig sok más lehetőséget is megvalósít. Ezek természetesen önmagukban tartós és végleges áttörést nem jelentenek egy munkanélküliségtől régóta sújtott területen, de a nyomorból való kiemelkedést jelentik a társadalom peremén élők számára.

Andor László, a képen még az Európai Bizottság biztosaként

– Ön merre folytatja pályáját?

– A brüsszeli ULB egyetem kért fel az EU átalakulásával foglalkozó kurzus megtartására a tavaszi szemeszterben, de másutt is fogok előadni.

Andor László nemrég vette át a francia pénzügyminisztertől Brüsszelben a francia Becsületrend lovagi fokozatát, amit, mint Michel Sapin az átadáskor beszédében hangsúlyozta, nem sok külföldi mondhat magáénak. A volt uniós biztos a kitüntetés megköszöntekor jelentőségtelinek nevezte, hogy tevékenységéért nemcsak a francia, de az „egyenlet másik oldalán lévő" Lengyelország is kitüntette.