Ellenforradalmárok forradalma

Már a munka ünnepén ellenforradalmi lázadás tört ki Szolnokon, amelyet újabbak követtek. Hatvan, Devecser, Dunaföldvár, Dömsöd, Szekszárd: mementói ezek a kommunista különítményesek vörös terrorjának. A Szamuely Tibor vezette, bőrkabátos Lenin-fiúk a hírhedt páncélvonatukon járták az országot és brutálisan léptek fel mindenütt, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtettek. Még kegyetlenebbül jártak el Cserny József forradalmi különítményesei a fővárosban, akiket politikai indíttatású nyomozásaihoz Korvin Ottó, a belügyi népbiztosság politikai osztályának a vezetője is felhasznált. Ez utóbbi kommunista csoport fontos szerepet kapott a katonatisztek által kirobbantott fővárosi, ellenforradalmi lázadás leverésében.

A 'Bodrog' dunai monitor

1919 júniusának közepén - dacára, vagy éppen válaszul Szamuely és Cserny kegyetlenkedéseire - Pest és Tolna megyékben, valamint Kalocsán, Aszódon, Pécelen ismét lázadások törtek ki a kommunista államvezetés ellen. Ezek a megmozdulások voltak a nyitányai a fővárosban szervezkedő ellenforradalmárok akciójának, kiket Lemberkovics Jenő százados fogott össze. A Vörös Hadsereg budapesti, IV. hadtestének két vezetője állt a lázadás élére: a vezérkari főnök, Lajtos százados és a Vasas-hadosztály parancsnoka Hőnig Vilmos, akik a Ludovika Akadémia, a Dunai Hajóraj és az Engels (korábbi Vilmos) laktanya ember- és hadianyagára támaszkodhattak.

Kommunista agitációs plakát

1919. június 24-én, kora délután az Engels laktanyából tűz alá vették a karhatalmi feladatokat ellátó Vörös Őrség egységeit, ez volt a jel a lázadóknak a támadásra. Három őrnaszád (a Maros, a Szamos és a Lajta monitorok) lőni kezdte Újpestnél a kommunisták egyik karhatalmi központját, a Clarisseumot, majd a Dunán délnek hajózva egészen a déli összekötő vasúti hídig végigágyúzták a pesti és a budai partszakaszt is, nem kis riadalmat keltve a fővárosban. Míg a ludovikások tiszti különítménye a József-telefonközpontot rohanta le, addig a lázadók oldalára állt újpesti, Mauthner bőrgyár vörös őrsége egészen a Váci útig jutott, ahol komoly tűzharcba keveredett az első sokkból felocsúdó, Cserny-féle kommunista különítményesekkel. A monitorok eközben a Lánchídig hajóztak vissza, majd a népbiztosok lakhelyéül szolgáló Szovjetházat kezdték el ágyúzni.

A 'Vörös Őrség' egyik fővárosi alakulata

Eközben Kun Béla a tétovázó Vörös Hadsereg főhadiszállására, Gödöllőre sietett, hogy a többségében első világháborús vezérkari tisztekből álló főparancsnokság nehogy a lázadók oldalára álljon. Szántó Béla hadügyi népbiztos ezalatt Cserny embereivel kíméletlenül rendet teremtett Budapest belvárosában, valamint a főváros védelmét ellátó hadtest parancsnokságán is, amit látva az Engels laktanya legénysége letartóztatta tisztjeit, és megadta magát. Ezután a még mindig harcoló hajóraj már nem volt képes a Ludovika Akadémia megmaradt egységeit megvédeni, hiába tartotta pergőtűz alatt a Duna partjait. Mikor leszállt az éj, még szórványos lövöldözéseket lehetett hallani mindenfelől, reggelre azonban oly mértékben normalizálódott a kommunisták javára a helyzet, hogy a monitorok beszüntették a harcot, és déltájt Mohács felé hajóztak el. A kötelékben haladó flottilla Paks térségében pillantotta meg a folyamzár feladatát ellátó Viza és Compó őrnaszádokat, amelyekkel tűzharcba keveredett. Eközben a lázadó kötelék egyik felfegyverzett gőzöse, a Munka legénysége lefogta tisztjeit, majd a vörös zászlót felhúzva lőni kezdte a monitorokat, amelyek  viszonozva a tüzet  hamar elsüllyesztették a lázadó lázadót- A Dunai Hajóraj eztán a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba dezertált.

Lenin-fiúk

A lázadók vezetőinek szökését a IV. hadtest parancsnoka, Haubrich József segítette, akinek személyes felelőségét a budapesti eseményekben Korvin Ottó ugyan bebizonyította, de az általános politikai és hadi helyzet már nem tett lehetővé semmilyen nagyobb megtorlást, holott a Központi Intéző Bizottság  Kun javaslatára  elrendelte: a proletariátus diktatúráját a legteljesebb mértékben és a legkönyörtelenebb eszközökkel fenn kell tartani. Mint ismeretes, ez nem sikerült, a budapesti ellenforradalom leverése után alig telt el egy hónap, és a román királyi hadsereg már az Oktogonon fényképezkedett.