Darák Péter: abszolút jogegység nincs

Darák Péter elmondta: a Kúriáról ez év elejétől leválasztották a bíróságok igazgatásának teendőit, ezt a feladatot az Országos Bírósági Hivatal látja el. A Legfelsőbb Bíróság hatáskörében továbbra is megmaradt, hogy bizonyos egyedi ügyekben felülvizsgálati fórumként eljárjon, de ennél sokkal fontosabb az egységes jogalkalmazási gyakorlat megteremtése. Ehhez a tudományos munkához most valódi, törvényi felhatalmazást kapott a testület, emelte ki az elnök.

- A jogegységnek csak a csúcsa, ami a közvélemény előtt és a médiában látszik, hogy egy-egy ügyben esetleg eltérő határozatok születnek a különböző bíróságokon - nyilatkozta Darák Péter. - Ezekből a tudósításokból azonban soha nem tudjuk meg, mi az eltérés valódi oka, hogy valóban szakmai hibáról van szó vagyis ugyanolyan tényállások esetében eltérő döntésre jutottak a bíróságok , vagy vannak kisebb-nagyobb eltérések a tényállásban vagy az alkalmazandó jogszabályokban. Nekem az a felfogásom, hogy abszolút jogegység természetesen nem létezhet, hiszen az életviszonyok változnak, és a bíróságok folyamatosan próbálják ezekre az új életviszonyokra alkalmazni a jogszabályokat. Ez óhatatlanul eltérésekhez vezet a döntésekben, ami természetes. Az viszont már gondot okoz, ha ezek az eltérések állandósulnak, s fontos cél, hogy ha megfelelően tisztázódott egy adott életviszony, akkor ne maradjanak fenn egymással ellentétes álláspontok a bírósági szervezeten belül. Ennek megoldására eddig is megvoltak az eszközeink, hiszen jogegységi eljárást a Legfelsőbb Bíróság is folytathatott 1997 óta újra, s a Kúria is folytathat. A probléma, hogy az eltérések jó része nem derül ki időben és nem kerül elénk. Az új törvény azon segít, hogy a Kúriának módja legyen vizsgálódni meghatározott jogterületeken, és maga gyűjthesse be az információkat, amelyek az eltérő ítélkezést kimutatják.

- A bírósági reform bírálói úgy vélik, ez a jogkör veszélyezteti a bírók függetlenségét. Mit gondol erről?

- Nagyon érdekes, hogy ha visszatekintünk az elmúlt 10-15 év jogi szakmákkal kapcsolatos kritikáira, senki nem vonta igazán kétségbe a bírók függetlenségét. Ellenben számtalan kritika érte a bíróságokat azért, hogy nincs jogbiztonság, nincs jogegység és nem elég gyorsak az eljárások. A jogalkotás most ezeknek a hiányosságnak az orvoslását helyezte előtérbe, nem pedig a bírói függetlenség témakörét, mert annak megléte egyáltalán nem kérdés. Mondok egy példát, milyen technikai jellegű okok vannak egy-egy bírálat mögött. Felróják a mai jogegységesítési eljárások kritikájaként, hogy a megyei törvényszéki és ítélőtáblai szakmai vezetőknek jelezniük kell a felsőbb bíróságnak, ha olyan ítélettel találkoznak, amely ellentétes a felső bíróság felfogásával, s a határozatot el kell küldeniük a Kúriának. Ez felfogható úgy is, ahogy magyarázzák, hogy ez egyfajta ellenőrzés az alsóbb fokú bíróságok felett. De a prózai ok az, hogy Magyarországon nincs olyan informatikai rendszer, amelyben én vagy a Kúria bármely bírája belenézhetne például a Zala Megyei Törvényszék ítéleteibe. Olyan van, amelyben a Kúria, az ítélőtáblák és a Fővárosi Bíróság egyes ítéletei szerepelnek, a törvényszékeké nem. Azért van szükség jelzésekre az alsóbb fokú szakmai vezetőktől, mert nem tudjuk az információkat máshonnét megszerezni.

- Előadásában elmondta, a Kúria hangsúlyos tevékenysége nem az egyes ügyek felülvizsgálata lesz, hanem az elvek kialakítása. Munkacsoportokat is létrehoztak például a banki ügyek és a rokkantnyugdíjazás egyes kérdéseinek vizsgálatára. Miért ezekre a területekre koncentrálnak?

- Azokat a területeket próbáltuk kiválasztani, ahol a legtöbb jogértelmezési probléma merül fel vagy a gyakori jogszabályváltozások miatt nem tudott egyértelmű bírói gyakorlat kialakulni. Például ha a rokkantnyugdíjakat említjük, folyamatos jogszabályváltozások kísérték ezt a jogintézményt, és folyamatosan át kellett értékelni a bíróságoknak a bizonyítási kérdéseket is, hogy mit kell tartalmaznia egy orvosszakértői véleménynek, s annak a bizonyító erejét mennyire fogadja el a bíróság. A vizsgálatok alapján készül egy zárójelentés, amit közzéteszünk a Kúria honlapján. Ebből kinőhet akár jogegységi eljárás, kollégiumi állásfoglalás, de az is lehet, hogy egyfajta iránymutatásként, információs bázisként szolgál az ügyeket elbíráló bírák számára.

- Sok bíró kénytelen nyugdíjba vonulni idén a törvényi előírásoknak megfelelően. Lesz elég felkészült szakember, aki ellátja a feladatokat?

- Legjobb tudomásom szerint június végén országosan körülbelül kétszáz kolléga távozik nyugdíjba, ami természetesen nagy szám az eddigiekhez mképest. A hiányzó létszámot pótolni kell, hogy a bíróságok működőképessége fennmaradjon. Miután a törvények ezt a változást elrendelték, fel kellett készülni rá. A pályázatok kiírására a közeljövőben kerül sor, a Kúrián 19 bírói pályázatot írunk ki. A pályázatokról bírói testületek fognak dönteni. Elsőként a szakmai kollégiumok nyilvánítanak véleményt, majd a Kúria bírói tanácsa végzi el a pontozást. Ezután kerül elém a pályázatok ügye, s dönthetek úgy, hogy elfogadom a rangsorolást, vagy eltérhetek a javaslattól és az első három jelölt közül választhatok.

- Célul tűzte ki, hogy nyitottabb legyen a bíróságok működése. Milyen lépéseket tesznek ezügyben?

- Soha nem fordult még elő, hogy a Kúria épületét kinyissák széles közönség előtt, de nemrég megtörtént a százéves épületek akció keretében. Szimulált tárgyalásokat is bemutattunk a nyílt napon, amelyre több mint ezer érdeklődő jött el. A szakmai nyitottságot pedig úgy szeretném megvalósítani, hogy sokkal intenzívebb kapcsolatra törekszem a társszakmák képviselőivel. Ennek érdekében már tárgyaltam az Alkotmánybíróság, az ügyvédi kamara és a közjegyzői kamara elnökével, a tudományos élet képviselővei, s a legfőbb ügyész úrral is.

Később reagál Darák Péter a levélre, melyet a Cozma-ügy kapcsán írt neki Navracsics Tibor

A közigazgatási és igazságügyi miniszter szakértői véleményt kér a Kúria elnökétől, hogy az utóbbi időszak ítélkezési gyakorlata a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt. A levélre Darák Péter rövidesen írásban válaszol, utána tájékoztatja a sajtót, jelezte tegnap érdeklődésünkre Józan Magda, a Kúria osztályvezetője. A gyilkosság miatt zajlott perben a három fővádlott büntetését április végén jelentősen enyhítette a Győri Ítélőtábla. Az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándor és Németh Győző büntetését 18-18 év börtönre, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta.