Elkészült a konvergenciaprogram

A terv öt új adót tartalmaz, a többi között a pénzügyi tranzakciós adót, valamint a mobilszolgáltatásokra kivetett adót. Az ellenzéki pártok bírálták a tervet, amely szerintük további jelentős megszorításokat tartalmaz. Elsősorban az abban szereplő adóemeléseket kifogásolták, és hiányolták a strukturális átalakításokat.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár hangsúlyozta, a tervben szereplő egyenlegjavító intézkedések lehetővé teszik azt, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalékon tartsa az ország a GDP-arányos államháztartási hiányt. Ennek eredményeképpen szerinte az ország nemcsak a túlzottdeficit-eljárás alól kerülhet ki, hanem a kohéziós forrásokat sem függesztik fel a gyakorlatban. A kormány képviselője közölte továbbá, ezek az eredmények önmagukban is gyorsítják az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokat, mivel Magyarország bizonyítja, hogy képes stabil államháztartási viszonyokat teremteni, és ezeket strukturális eszközökkel is fenn tudja tartani.

Veres János korábbi pénzügyminiszter rossznak értékelte a Széll Kálmán Terv 2.0 irányát, mondván, hogy a kormány ismét új adók bevezetésére készül. Az MSZP-s politikus a hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentumot úgy értékelte: a kabinet folytatja azt a politikát, amely többletbevételekkel finanszírozza a kiadásokat. "Az Orbán-kormány megint új adókkal próbál megoldást találni arra, hogy nem hajtott végre egyetlen érdemi reformintézkedést sem az elmúlt két évben" - mondta, hozzátéve, ez történt az ágazati különadók kivetésekor is, amelyeket a vállalatok végül áthárítottak ügyfeleikre.

A Jobbik közölte: strukturális átalakítást és hiteles gazdaságpolitikát vár a kormánytól, ezzel szemben a Széll Kálmán Terv 2.0 és a konvergenciaprogram átgondolatlan, kizárólag megszorításra építő gazdaságpolitikát tükröz. Volner János, a párt országgyűlési képviselője szerint a kormány Brüsszelnek küldött programjával saját választási ígéreteit megszegve növeli az állami újraelosztást. Látszólag a cégeket adóztatja, ám lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalatok ezt áthárítsák a lakosságra - fogalmazott, megjegyezve, hogy a telekommunikációs műveletek megadóztatásával az ország "visszalép a korban", hiszen a gazdaság és a társadalom fejlődésének motorját sújtja az intézkedés.

Az LMP szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 további kétévnyi megszorítást jelent az országnak, és úgy sarcolja meg az embereket, hogy közben alkalmatlan az ország gazdaságának rendbetételére és az Európai Uniót is becsapja. Jávor Benedek, a párt parlamenti frakcióvezetője szerint a kormány terveiben megalapozatlan számok szerepelnek, így nem tartja valószínűnek, hogy az unió elfogadná az abban szereplő konvergenciaprogramot. Kiemelte: az energiaszektorra valamint a mobilkommunikációra kivetendő adók azt jelentik, hogy a kormány 2012 után is fenntartaná a válságadókat.

Az MTI által megkérdezett elemző szerint a kiadási oldalon fontos szerkezeti reformintézkedéseket tartalmaz a dokumentum, amelynek sikere ugyanakkor attól is függ, hogy az Európai Unió jóváhagyja-e a pénzügyi tranzakciós adót.

Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint az EU és az IMF valószínűleg elfogadja a programot, amelynek vannak végrehajtási kockázatai, de a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez és a kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről hozott döntés visszavonásához jó eséllyel elégséges lesz. A Barclays Capital közgazdászai úgy vélik: a terv "hasznos megalapozója lehet" az IMF/EU-tárgyalásoknak is, "ha azok elkezdődnek".

A tervben szereplő prognózis szerint a bruttó hazai termék az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő. A háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, 2014-ben és 2015-ben pedig 2,6 százalékkal emelkedik. A beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3, 2014-ben és 2015-ben 3,5-3,5 százalékkal nőnek. A munkanélküliségi ráta 2012-ben 10,9, 2013-ban 10,3, 2014-ben 9,5, 2015-ben pedig 8,9 százalék lesz. A fogyasztói árak az idén 5,2 százalékkal nőnek, jövőre 4,2 százalékkal, 2014-re és 2015-re pedig egyaránt 3,0 százalékos inflációval számol az anyag.