Belföld

2011.11.22. 20:22

Használni kell az informatikát

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke a szervezet már hagyományosnak tekinthető Infotér konferenciájának köszöntőjében beszélt a tavalyi tanácskozás óta elért eredményekről Balatonfüreden, kedden. A konferencián Szalai Annamária elmondta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elkötelezett a szélessávú internet magyarországi terjedésének támogatása mellett.

MTI

Az idén közel 800, az informatika területén dolgozó szakember, vállalkozó, közigazgatási dolgozó és vezető regisztrálta magát a kétnapos tanácskozásra, amelyen plenáris előadásokon és több szekcióban vitatják meg az aktuális szakmai és gazdasági kérdéseket. Kisebb csalódást okozott a bevezető előadást vállaló dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter távolmaradása. A nyitó előadónak előlépő dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy maga nem jártas igazán a számítástechnikában, de a tárca munkájában, a vidékfejlesztés és az agrárium teljes területén rendkívül fontosnak tekinti a korszerű eszközök, módszerek alkalmazását.

Khalil Rouhana, az Európai Bizottság igazgatója, a Digitális menetrend program magyarországi nagykövete hazánk eddigi teljesítményét felemásnak értékelte. A széles sávú hozzáférési lehetőségek kiépítésében jobban teljesítünk az uniós átlagnál, de az egységes digitális piac kialakításában, a lakosság és a kisvállalkozások online vásárlásának, értékesítésének fejlesztésében, a közszolgálat digitalizálásában jelentős elmaradásaink vannak az átlagtól és a kitűzött céloktól - mondta a naplo-online.hu szerint.

Szalai Annamária: az NMHH elkötelezett a szélessávú internet terjedésének támogatása mellett

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elkötelezett a szélessávú internet magyarországi terjedésének támogatása mellett - mondta Szalai Annamária, a hatóság elnöke kedden Balatonfüreden, az Infotér Konferencia (Informatika a társadalomért)  megnyitását követően.

Az elnök utalt arra is, hogy most zajlik a 900 MHz-es és a 26 GHz-es frekvenciák értékesítési eljárása, s emellett cél az is, hogy a hatóság a következő négy év során további 1200 MHz-nyi frekvenciát tegyen elérhetővé az új technológiák és alkalmazások számára. Mindez az információs társadalom megteremtésének, így a gazdasági versenyképesség növelésének, a felzárkózásnak elengedhetetlen feltétele - hangsúlyozta.
   
Szavai szerint "ennek érdekében több ponton" igyekeznek beavatkozni; így például a fogyasztókat és a piacot védő lépése mellett a mobilpiacot érintően áprilisban életbe léptette a hatóság a frekvenciadíj-rendeletet, amely a beruházásokat korlátozó korábbi díjszabás helyébe lépett.
A díjrendelet célja a mobilhálózat lefedettségének javítása - hangsúlyozta. Rámutatott: a bázisállomások telepítése nincs kapcsolatban a frekvenciadíj összegével, így a szolgáltatókat a sávos frekvenciadíj a ritkán lakott területek ellátására is ösztönzi. Az elnök szerint a rendeletet valamennyi szolgáltató "örömmel fogadta". 
   


Szalai Annamária hangsúlyozta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői hónapok óta dolgoznak a hatóság 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó rádióspektrum-stratégiáján, s a munka már a végéhez közeledik. Rámutatott: a stratégia kiemelt célja, hogy a mobilszolgáltatások számára 2015-ig egy további 1200 MHz-es frekvenciasávot biztosítsanak.
   
Az elnök utalt arra is, hogy az Európai Unióban (EU) tíz háztartásból hatnak van szélessávú internetes kapcsolata, Magyarországon pedig ötnek. Elmaradunk az unió átlagától, de megelőzzük például Ausztriát, Lengyelországot és Szlovéniát - tette hozzá.
   
Közlése szerint nagy sebességű szélessávú internetes elérhetőségnek kellene lenni 2020-ra minden uniós háztartásban, ám ettől jelentős az elmaradás. Az uniós célkitűzések szerint a rendszeres internetezők arányának 2015-re el kellene érnie a 75 százalékot. Az elnök szerint az internethasználat az utóbbi években "dinamikusan nőtt" Magyarországon, de jelentősek az egyenlőtlenségek.
   
Szalai Annamária rámutatott: Magyarországon az utóbbi időben "jócskán megemelkedett" az online módon elérhető lakossági közszolgáltatások aránya, s ebben elértük már az uniós szintet. Az üzleti szektorban viszont "erősen érzékelhető az ország lemaradása" - tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy elmaradunk az uniós szinttől az online vásárlásban is.  
Rámutatott: az unióban minden ötödik, Magyarországon minden hatodik polgár tölt ki és küld el interneten űrlapokat, s ez megközelíti a 2015-ös célkitűzést, azaz: minden negyedik polgár vegye e célra igénybe az internetet.
   
Szalai Annamária szerint a "használati oldalon rengeteg még a tennivaló", ha fel szeretnénk zárkózni az EU szintjére. Éppen ezért az általa vezetett hatóság - miként fogalmazott - "ezen a területen sem tétlen". Mint kifejtette: az infrastrukturális fejlesztések támogatása a hatóság feladatköre, így itt közvetlen szabályozói eszközökkel is hatást tud gyakorolni a folyamatokra. Az interhasználat támogatása viszont nem tartozik az NMHH feladatkörébe, így ezen a területen főként a társadalmi felelősségvállalás különböző formáit szorgalmazzák. Mint mondta: ehhez rendelkezésükre állnak fogyasztóvédelmi eszközök is, de ilyen eszköz például a szeptember 22-én indult internetes hotline szolgáltatásuk, amely az internethasználók jogvédelmét segíti. Szavai szerint ezt a kezdeményezésüket "kiemelten fontosnak" tartja, mert egy olyan online bejelentő felület, ahová bárki fordulhat, akit az interneten "büntető törvénykönyvbe ütköző jogsérelem" ért; például zaklatás, vagy visszaélés személyes adattal, fényképpel. 
Szerinte sokan tanácstalanok és tehetetlenek ilyen esetekben, s nekik tud segíteni a két hónapja indult hotline oldal. Rámutatott, hogy nem hatósági eljárásról, hanem egyfajta jogsegélyről van szó, s eddig már 23 esetben sikerrel léptek fel szolgáltatóknál bizonyos tartalmak eltávolítása miatt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy folyamatban van a legnagyobb hazai közösségi portálokkal egy olyan megállapodás megkötése, amely révén a jogsértések nagy része megelőzhető lesz.
   
Szalai Annamária a vezetékes szélessávú internetes infrastruktúra kiépítettségét illetően elmondta: 2010 közepén 3076 település volt "lefedve" szélessávú internettel, 98 volt lefedetlen, 417 településen pedig csak egy szolgáltató működött.
A mobil szélessávú internet hazai terjedésére vonatkozóan úgy fogalmazott: a lefedettség, illetve a több szolgáltató közötti választás lehetősége lényegében három régióra szorítkozik; Közép-Magyarországra, Észak- és Dél-Alföldre. Összességében 1694 településen nincs mobil szélessávú internetes lehetőség, 799 településen pedig csak egy szolgáltató van. 
Szalai Annamária hangsúlyozta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság célkitűzése, hogy folytassa a 2010-ben és 2011-ben megkezdett utat, s lépésről lépésre megteremtse azt a jogi, technológiai környezetet, amelyben a szolgáltatók egészséges piaci versenyfeltételek között fejleszthetik szélessávú hálózataikat.

Ezek is érdekelhetik