Tüntetés után sztrájk?

A zalaegerszegi Landorhegyi általános iskola felső tagozatos tanárnője, Wágnerné Csiszár Eleonóra sem gondolta volna kezdő pedagógusként, hogy harminc év múlva ilyen bizonytalanság övezi a pályát.

- A törvénytervezet konkrétumait nem ismerjük, nem tudjuk, mire vonatkozik az elképzelés, hogy még több időt töltsünk az iskolában. Most is rengeteg olyan dolog van, kezdve a korrepetálástól a versenyekre való felkészítésig, amit a tanítási időn kívül végzünk - sorolta Wágnerné Szavait megerősítette alsó tagozatos kolléganője, Tuboly Marianna is: - Szeretjük a munkánkat, imádjuk a gyerekeket, ezt tart bennünket a pályán.

- Csak az tudja csinálni, aki hivatásának érzi. De a végtelenségig nem lehet evvel visszaélni - toldotta meg Wágnerné. - Olyan körülmények kellenének, hogy nyugodtan végezhessük a munkánkat. Az állandó változások teljesen elbizonytalanítják a pedagógusokat, szülőket, gyerekeket. Sajnáljuk, hogy úgy tűnik, az utca az a terület, ahol valamilyen módon ki lehet kényszeríteni az egyeztetést, tárgyalásos megoldást. Az külön szomorúsággal tölt el, hogy pedagógusnapon tesszük ezt, de nem véletlenül.

- Ha megvalósulnak az elképzelések, megint újabb pedagógus- elbocsátásokra lehet számítani. Miközben nincs munkalehetőség, ötven év felett nagyon nehéz elhelyezkedni - tette hozzá Tuboly Marianna.

Békési Tamás, a Báthory-szakközépiskola tanára szerint túlterhelt, s még kiszolgáltatottabb pedagógusokkal nem lehet magasabb szintű oktatást végezni. Úgy látja, bármilyen módosítást eszközölnek, ahhoz a szakmai és az érdekvédelmi szervezetek rendelkeznek annyi szellemi tőkével, ami valóban kedvező s hatékony irányba viheti el a közoktatást, és képes hosszú távú programot kidolgozni. Békési Tamás nem pártolja az elgondolást, mely szerint állami alkalmazottak lennének a pedagógusok.

- Bizonyos értelemben garanciát jelentene a fizetésre, ugyanakkor a fenntartó önkormányzatok jobban ismerik a helyi sajátosságokat, ezért célszerűbbnek tartanám az állami normatíva megemelését. Úgy érzem, az oktatási rendszer sokkal bonyolultabb, mint hogy gyors reformokkal bármit is el lehessen érni. Azt gondolom, a pedagógusoknak nem az utca a normális terepe, nekünk az osztályban van a helyünk. De nem tudjuk másképp kikényszeríteni a szükséges párbeszédet.

Nagykanizsáról -az előzetes jelentkezések alapján - csak egy személyautónyi pedagógus indul vasárnap a budapesti tüntetésre.

- Az érdektelenségnek több oka is lehet, talán itt nálunk, az ország nyugati felében bizakodóbbak az emberek, de az is lehet, hogy a kollégák egy részében nem tudatosult, hogy a tervbe vett változtatások akár jelentős létszámleépítéshez is vezethetnek - mondta Rábavölgyi Attila, a Pedagógusok Szakszervezete városi és területi titkára. - A tüntetés alapvetően az utolsó 8-10 hónap kormányzati kommunikációja ellen szól, hiszen az érdekképviseleteket, s így a pedagógus társadalmat kihagyták az egyeztetés folyamatából. Tulajdonképpen a mai napig nem láttunk olyan hivatalos, a tárca által kiadott dokumentumot, melyre érdemben lehetne reagálni vagy egyéb alternatívát kidolgozni. A sajtóban persze jelentek meg hírek a kötelező óraszám emeléséről, a pedagógus életpálya modellről, ám ennek részletei, konkrétumai számunkra egyáltalán nem ismertek.

Persze a nagykanizsai Cserháti Sándor Műszaki SZKI tanárainak már az is bőven elég volt a felháborodáshoz, ami a sajtón keresztül kiszivárgott.

-  A kötelező óraszám felemelése nagyarányú létszámleépítéshez vezetne, akár a jelenlegi létszám 30-40 százaléka is utcára kerülhet - vázolta a tervezett változtatások következményeit Horváth Zsolt, a középiskola közalkalmazotti tanácsának elnöke. – Az igaz, hogy vannak olyan európai országok, ahol magasabb a tanárok kötelező óraszáma, de azt elfelejtik hozzátenni, hogy ezekben azországokban leveszik a pedagógusok válláról az adminisztrációt és számos olyan dolgot, melyet jelenleg nekünk kell elvégezni. Nem véletlen, hogy egy néhány éve készült felmérés kimutatta: a magyar tanárok átlagosan heti 50 órát töltenek munkahelyi ügyekkel. Ezt természetesen nem hangoztatja a kormány.

- Az életpálya modellt is mézesmadzagnak tartom, a kiszivárgó hírek szerint erre legkorábban 2017-ben kerülhet sor, feltéve, hogy az akkori kormány is úgy gondolja - vette át a szót Szántó Gábor, az iskola magyar-számítástechnika szakos tanára. - A normatíva összege is nevetséges, míg 2002-ben 185 ezer forint jutott egy diákra, addig ma 132 ezer forintot utal az állam, ami a valós kiadások 50 százalékát sem éri el. Ebből is látszik, hogy a közoktatás romokban hever, a sorozatos forráskivonások hatására előbb-utóbb összeomlik a rendszer.

- Engem az országszerte tapasztalható iskola összevonások is aggasztanak, mi értelme van ilyen lépéseknek a közoktatási és a szakképzési törvény elfogadása előtt? - tette fel a kérdést Nagy László mérnöktanár, aki szerint mindez a közelgő iskolabezárások egyik előszele.

A tanárok egyébként az érdekképviseleteket is kritikával illették, szerintük a vasárnapra meghirdetett tüntetéssel aligha lehet nyomást gyakorolni a kormányra. Szerintük a pedagógus társadalom egy, az érettségi időpontjában megtartott sztrájkkal tudná megmutatni valódi erejét.

OLDALTÖRÉS: Szerintem

Szerintem (  Sinkovics Eta jegyzete)

Nem tudom, vannak- e, akik ma irigylik a pedagógusokat. Mondván, letanítják az óráikat, s aztán kora délután mehetnek haza. Az egyik iskolaigazgató azt mondta, ismerőseit arra kapacitálja, csak egyetlen délelőttöt töltsenek el a gyerekekkel, 20-25 fős osztályban. Egy másik pedagógus arról beszélt, akármikor is megy haza, nem tudja úgy kizárni az agyából a munkahelyét – az iskolát, a diákokat –, mint a párja, aki becsukja maga után a gyárkaput és kész... Főleg nehezen megy az elszakadás, ha újabb adag dolgozatot visz haza javítani, mert a tanáriban ezt a munkát nem lehet nyugodtan elvégezni. S mi lesz, ha a mostaninál még tovább ott kell maradniuk az iskolában, ahol az elképzelések szerint az a jó, ha a diákok még több időt töltenek. De nem biztos, hogy akarnak. Harminc éve a pályán lévő tanár mondta, alig várják a gyerekek, hogy a kapun kívül legyenek. Kétségtelen, nem jó érzés az érintetteknek sem, hogy a pedagógusnap a tüntetéstől válik emlékezetessé. Az ő problémájuk mindannyiunkat érint. Akkor vagyunk nyugodtak, ha kiegyensúlyozott és megelégedett tanárok okítják gyerekeinket.

OLDALTÖRÉS: Többen sztrájkolnának

Többen sztrájkolnának

Takácsné Barna Éva, a Pedagógusok Szakszervezete megyei és városi elnöke szerint a szakmát az háborította fel leginkább, hogy csupán a médiából csöpögtetett információk jutottak el hozzájuk.

- A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által az év elején közzétett közoktatási törvénytervezetet és a pedagógus életpálya modellt a kollégák s a szakszervezet is véleményezte. Majd legnagyobb csodálkozásunkra a médiából csöpögtettek nekünk információkat, amelyek teljesen másról szóltak. Mivel hiába kértük az államtitkár asszonyt, üljünk le és érdemben tárgyaljon velünk, ezért az öt pedagógus szakszervezet összefogott, és sztrájkelőkészítő bizottságot alakított, amely határozatot hozott: június 5-én legyen demonstráció Budapesten. Ha ezzel sem jutunk előbbre, akkor szóba jöhet a sztrájk – foglalta össze az előzményeket Takácsné Barna Éva. Más megyékhez hasonlóan, ő is felmérést készített Zalában, ami szerint az itteni pedagógusok nagy többsége a sztrájkot támogatja és nem a demonstrációt. Ennek is tudja be, hogy a megyéből kevesebben csatlakoztak a buszos felutazáshoz.

– A kollégák kétségbe vannak esve, ami az oktatási törvénytervezet kapcsán történik. A hozzánk eljutó információk ellentmondásosak úgy a kötelező óraszámmal, mint az állami finanszírozással vagy a létszámleépítéseket magával hozható változásokkal kapcsolatban. Ha nincs béremelésre pénz, akkor miért hitegetnek bennünket? Csak azért, hogy a közvéleményt hergeljék vele? A pedagógusok egyébként átlagosan havi 100-110 ezer forintot visznek haza. S ha a tervezett életpályamodell szerint még a 30 éve pályán lévő, több képzésen is részt vevő tanár újabb tanulással juthat mesterfokozathoz, akkor nem tudjuk, mit gondoljunk.

 Korábbi híreink:

Hiába volt minden: megszavazták az iskolák összevonását Nagykanizsán

Összevonták a két iskolát Lentiben

A diákokat és a tanárokat nem éri hátrány  

Egyre többen tiltakoznak az intézmény-összevonások ellen 

  Tüntetés: több százan vonultak utcára az  iskola-összevonási tevek miatt

Tüntetnek az iskola-összevonás ellen

Tiltakozás: aláírást gyűjtenek az iskoláért

Összevonás párosával