Parlament elé került az országgyűlési biztosi rendszer átalakítása

A két új jogszabály megalkotására a jövő év első napjától hatályos alaptörvény elfogadása miatt van szükség, a változtatások az új alkotmánnyal egy időben léphetnek érvénybe.
   
A kormány az alapvető jogok hatékonyabb és koncentráltabb védelmét reméli az eddigi négy országgyűlési biztos helyett létrejövő egységes biztosi rendszertől.
   
Az alapvető jogok biztosáról szóló indítvány alapján az ombudsman a jövőben nem csak állami szerveknél, hanem például bankoknál, cégeknél is eljárást indíthatna súlyos alapjogsérelem gyanúja esetén. Az előterjesztés akkor tenne lehetővé ombudsmani eljárást a hatóságnak nem minősülő szervezeteknél, ha olyan súlyos alapjogsérelem gyanúja merül fel, amely nagyobb csoportokat érint. Ebben az esetben azonban korlátozottak a biztos vizsgálati jogosultságai, vizsgálat lefolytatását például nem kérheti, helyszíni ellenőrzést sem folytathat, helyette felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.
   
Az alapvető jogok biztosát és két helyettesét az Országgyűlés választhatja kétharmados többséggel hat évre. Az alapvető jogok biztosa jogutódja az országgyűlési biztosnak, a kisebbségi biztosnak és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának. A hivatalban lévő ombudsman és két különbiztos hivatalban marad, a különbiztosok az alapvető jogok biztosának helyettesei lesznek az előterjesztés szerint.
   
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítására tesz javaslatot, amely a jövőben akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal visszaélőket.
   
Az indítvány új fórumot hozna létre az adatkezelőkkel történő kapcsolattartásra, az úgynevezett belső adatvédelmi felelősök konferenciáját a felállítani kívánt hatóság elnöke vezetné. A KIM emellett a hatóság számára megteremtené annak lehetőségét, hogy díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül.
   
A Ház honlapján olvasható összesítés szerint a jövőre hatályba lépő alaptörvény 32 olyan témakört jelöl meg, amelyeket kétharmados törvény szabályoz, ezek közül - a pénteken benyújtott két új indítvánnyal együtt - már összesen hetet nyújtott be a kormányoldal. Az Állami Számvevőszékről szóló indítványról jövő héten szavazhatnak a képviselők, és várhatóan ekkor kezdhetik tárgyalni a népszavazásról, a köztársasági elnök jogállásáról, a honvédelemről, a Magyar Honvédségről, illetve a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről és az egyházakról szóló tervezeteket.
   
Az új alaptörvény értelmében kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait, és ilyen szól majd a többi között a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a sajtószabadságról, a magyar állampolgársággal kapcsolatos rendelkezésekről, illetve a kisebbségek jogairól. A bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról változatlanul minősített többséget igénylő törvény rendelkezik majd, ahogy a helyi önkormányzatokról, a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról is.
   
Újdonság, hogy sarkalatos törvény rögzíti majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, amelynek elkészítését Orbán Viktor "magára szignálta". Változás, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is kétharmados lesz, csakúgy mint a nemzeti vagyon megőrzéséről, valamint a családok védelméről és az állami kitüntetésekről szóló törvény. Mindezek várhatóan ősszel kerülhetnek az Országgyűlés elé.