Örök nyugalomra helyezték Mádl Ferencet

Schmitt: Mádl Ferenc erős jellemű ember volt

Erős jellemű embernek nevezte elhunyt elődjét Schmitt Pál államfő Mádl Ferenc volt köztársasági elnök keddi budapesti temetésén. A köztársasági elnök azt mondta, hogy Mádl Ferenc azok közé tartozott, akik a saját sorsukon túl egy nemzetnek adnak belső tartást, jövőt remélő szilárdságot. 

A néhai államfő ilyen erős jellemű ember volt, aki műveltségével, erkölcsi nagyságával, szolgálatkész életével állandóságot tudott teremteni maga körül: az értékek bizonyosságát - jelentette ki Schmitt Pál. Úgy vélte, Mádl Ferenc hatással volt az őt ismerők sorsára. Felidézte, úgy vált vezető egyéniséggé, hogy nem magát helyezte erre a posztra, hanem mások kérésére fogadta el, szolgálatként élte meg, és mélységes humanizmussal vitte végbe a közösség és a sors által rátestált feladatokat. Mádl Ferenccel kapcsolatban szinte senki sem felejti el megemlíteni mindenen átsugárzó derűjét, közvetlen emberségét. Nem csak a pulpitusról hirdette, naponta kipróbálta, hogy két ember között a legrövidebb út tényleg egy mosoly - tette hozzá.
   
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Mádl Ferenc elnöki mandátumának befejezése után is közösséget épített, tanácsokat adott és szeretetet sugárzott. Schmitt Pál kiemelte: elődje államférfi volt, aki komolyan vette a közéleti szerepvállalás erkölcsi parancsait, amelyek szerint akik az élen járnak, azoknak példát kell adniuk. Vallotta, hogy a mérték mindennek elébe való, mértéktelen volt azonban az igazság tiszteletében, a család és a barátok szeretetében, a tudás előtti alázatban, a nemzet iránti elkötelezettségben és a művészetek iránti rajongásban - vélekedett.
   
A köztársasági elnök kitért arra, hogy Mádl Ferenc a nemzet boldogulását a magyar örökség továbbvitelében és az európai szellem kiteljesítésében látta. Mint mondta, egész életével, minden cselekedetével e kettő szintézisét képviselte. 
Nemcsak tanított a katedrán, hanem nevelt is, politikusi, államfői kiállásával, emberi jellemvonásaival, értéket képviselő jelenlétével - közölte.
Schmitt Pál arról is beszélt, hogy Mádl Ferencnek bizonyára örömmel telt meg a szíve, amikor az alaptörvény nemzeti hitvallásában viszontláthatta saját krédóját, mely szerint: "Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család, a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye".
   
Felidézte, hogy amikor Mádl Ferencet köztársasági elnökké választották, azt mondta, "még sok dolgunk van", és nem fejtette el, hogy a tennivalókból mindenkinek, neki is ki kell vennie a maga részét. Akkori beszédében a volt államfő azt is hangsúlyozta: "felelősek vagyunk azért, hogy legyen mindenki számára nagyobb és jobb kenyér, több értéktermő munka, még biztatóbb gazdasági növekedés, nagyobb biztonság és törvénytisztelet, szolidaritás a rászorulókkal szemben" - emlékeztetett az elnök.
   
"Bizony még sok dolgunk van, mélyen tisztelt elnök úr, egyre több. Elvégeznünk szent kötelesség" - szögezte le Schmitt Pál. 
Közös dolgaink közül már megcselekedtük az egyik legfontosabbat: még életében, nem csak lélekben, de törvény által is létrejött a magyar nemzet újraegyesítése, összetartozásunk megvallása - tette hozzá.
Schmitt Pál búcsúbeszéde zárásaként a nemzet nevében búcsúzott elődjétől, akinek az utódok nevében köszönte meg életművét, példamutatását, szellemi és erkölcsi hagyatékát. 

Granasztói: Mádl Ferenc igazodási pont

Granasztói György történész igazodási pontnak nevezte Mádl Ferenc volt államfőt a néhai elnök keddi budapesti temetésén.
Igazodási pont volt, ezért ragaszkodnak hozzá olyan sokan az országban - jelentette ki a történész, egyetemi tanár. Úgy fogalmazott: a volt államfőt a hitén is alapuló jósága és erkölcsisége, nagy tudása, kritikus intelligenciája tette tekintéllyé, igazodási ponttá.
Az ELTE nyugalmazott egyetemi tanára azt mondta, hogy hiányozni fog Mádl Ferenc kikezdhetetlen erkölcsisége és szellemisége, tévedhetetlen ösztöne, egyszerű szívbéli jósága, szelíd tekintélye.
Mádl Ferenc az országot felemelni képes erények megjelenítője a közéletben, amely ma egyöntetűen tiszteleg előtte, és amelyet ő mindig meg akart békíteni - mondta Granasztói György a volt államfő sírhelyénél. 


Király Miklós: a néhai államfő a szelíd erő politikusa volt

Mádl Ferenc a szelíd erő politikusa volt, az átfogó műveltségből, felelős mérlegelésből, a hivatás iránti alázatból, évtizedes külföldi és hazai tapasztalatokból, jóakaratból és szeretetből építkező szelíd erőé - mondta Király Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja Mádl Ferenc néhai államfő temetésén kedden Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.

"Ezért is tudta államfőként egész nemzetét hitelesen képviselni. Ugyanakkor az alapvető értékek védelmében, a nagy elvi kérdésekben szilárd és hajlíthatatlan volt, lett légyen szó akár az Országgyűlés által elfogadott törvények Alkotmánybíróság elé viteléről" - tette hozzá.
Politikusi életében is központi helyet foglalt el az oktatás, a tudomány és a kultúra támogatása. Tudta, hogy a tudomány mennyire fontos a gazdasági és más nehézségek meghaladásához, és ehhez mennyire lényeges a kutató- és tudományos intézmények autonómiája, szabadsága és felelőssége - fogalmazott Király Miklós.
Utalt arra, hogy Mádl Ferenc "gyakorolta, de nem kedvelte a hatalmat, különösen nem a hatalom külső jegyeinek hangsúlyozását".
   
A professzor szabadságát őrizve államfőként is elérte, hogy a Belvárosban szabad mozgása legyen: a kormányőrök csak az egyetem falain kívül várhatták, egyetemi dolgozószobájában pedig nem engedett riasztóberendezést telepíteni. Közjogi méltóságként is alighanem családja körében volt a legboldogabb - fogalmazott Király Miklós.
Mádl Ferencnek "szívügye volt az országhatárokon kívülre szakadt magyarság szolgálata, kezdettől fogva támogatta, hogy a külföldön élő magyarok lakóhely hiányában is magyar állampolgárságot kaphassanak" - jelentette ki.
Király Miklós közölte: Mádl Ferenc, ha nem ragadja el a halál, a napokban Szabadkára ment volna magyar jogászok meghívására, mert "tudta, hogy a szolgálat, a köz szolgálata nem ér véget a magas hivatal, a megbízatás megszűnésével".
A dékán Mádl Ferencre emlékezve úgy fogalmazott, életműve hibátlan és teljes, szolgálata kivételes, de éppen ezért nagyon nagy űr marad utána.
   
"A temérdek tudás, a jóakarat és a kedvesség nem száll a sírba veled, és tudom, hogy valahonnan most is féltő törődéssel gondolsz az országra" - fogalmazott Király Miklós.
Mádl Ferenc azt vallotta, hogy a professzornak mindig egész tudását, egész hitét, világnézetét kell tanítványainak adnia, és nem csak a katedráról - emlékeztetett.

Király Miklós kitért arra, hogy Mádl Ferenc látta meg először: Európa békéjének, fejlődésének záloga "egy értelmes és tanulmányozásra érdemes, izgalmas, új jogi rend". A sors különös adományaként értékelte, hogy Magyarország Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején csatlakozott az Európai Unióhoz. Mádl Ferenc politikusként is megőrizte a professzor és jogtudós minden erényét. Éppen ez teszi kivételessé közéleti teljesítményét - hangsúlyozta.