Veszélyes hulladékok: gyűjteni kell, nem kidobni

- Apa mondta, hogy ezeket az elemeket nem szabad a szemetesbe dobni, mert veszélyesek - magyarázta a 7 éves Németh Bálint, aki testvérével Balázzsal és apukájukkal, Istvánnal érkeztek a gyűjtőponthoz. Mint kiderült: a testvérpárnak sok elemes játéka van otthon, így nemcsak a meghirdett akció idején, hanem olykor a hulladékgyűjtő cég telephelyére is ad le elemeket a család.

- A Vár utcai telephelyen külön konténereket és tárolóedényeket tartunk fenn többek közt a lakk- és festékmaradványoknak, a használt gumiabroncsoknak és étolajnak, a fénycsöveknek, a szárazelemeknek és akkumulátoroknak. Emellett az elektronikai hulladékot is külön gyűjtjük. A szakszerű gyűjtésen és tároláson túl, a veszélyes hulladék feldolgozása és ártalmatlanítása a legfontosabb. A használt zsiradék általában biogáz üzemekbe kerül további hasznosításra, a gumiabroncsokból granulátumot gyártanak, amit például a műfüves pályáknál lehet hasznosítani. Alapvetően mindenből próbálják kinyerni azt, ami hasznosítható, hogy minél kevesebb veszélyes anyagot kelljen végül elhelyezni.

Zalaegerszegen hét évvel ezelőtt, 2004-ben szervezték meg az első, néhány napig tartó akciót a veszélyes hulladékok gyűjtésére, derült ki Czudor Léna, a Zala-Depo Kft. sajtóreferensének tájékoztatójából. A következő évtől pedig megteremtették a folyamatos leadás lehetőségét. Egy ideig a volt laktanyában, majd 2008-tól a ZTE-edzőpálya közelében, illetve Búslakpusztán a hulladékudvarban szabadulhatunk meg ezektől a holmiktól. A lakosság ingyen, a vállalkozások díj ellenében adhatnak le, de utóbbiak csak akkor, ha 500 kilónál nem termelnek több veszélyes hulladékot egy évben. A cég erről minden esetben nyilatkozik, és bizonylatot kap az átadásról.

A begyűjtött anyagokat Búslakpusztán elkülönítve tárolják, s amit lehet - szárazelem, fénycső, akkumulátor, fáradt olaj - újrahasznosítanak, a többit hulladékégetőben semmisítik meg.

Az akkumulátor, valamint a fáradt olaj továbbértékesíthető. Évente ebből közel 20 ezer forint gyűlik össze, ez nem fedezi a költségeket. Fáradt olaj értékesítése pedig szigorú feltételekhez kötött, csak tisztán veszik át, vagy a tisztítására díjat számolnak fel. A fénycsöveket, szárazelemeket csak átveszik a Zala-Depótól, de ezek nem értékesíthetők.

A tapasztalatok szerint az egerszegiek megszokták a gyűjtési rendszert. Legtöbben festéket, csomagolási anyagot hoznak a hulladékudvarokba. Tény viszont, hogy még mindig közel egy százalék veszélyes hulladék kerül a háztartási szemétbe. Sokan ugyanis egyszerűen kidobják az elemeket, fénycsöveket, de ez már csak az átválogatásakor derül ki, s a veszélyes anyagok ez után kerülnek a hulladékkezelőbe.

Ennek a magatartásnak a megváltoztatására a gyerekek oktatásával lehet a legtöbbet tenni, ezt vallja a zalaegerszegi Domberdő Természetvédelmi Egyesület elnöke, Bogár István. A civil szervezet rendszeresen bekapcsolódott veszélyes hulladékgyűjtési akciókba, első sorban a szárazelemek gyűjtésébe. Emellett iskolákban tartanak előadásokat a környezettudatos életmódról.

- Az iskolákban rendhagyó órákon szerzett tapasztalataink szerint erre a fiatalok fogékonyabbak - mondta Bogár István. - Tisztában vannak vele, mi módon lehet a veszélyes hulladékokat összegyűjteni és ez miért fontos. Viszont ha ők jó példát mutatnak otthon, akkor ez a család többi tagja számára követendő lehet. Ezért ősszel újabb hulladékgazdálkodási oktatási programot kezdünk három megyében iskolai tanulók számára - tette hozzá.

Bogár István úgy látja, jó irányú változás indult el, és a veszélyes, illetve újra hasznosítható hulladékok mind kisebb arányban kerülnek a háztartási szemétbe.

A veszélyes hulladék gyűjtésének fontosságát már több cég, például a MOL Nyrt. is felismerte. A társaság a minap új kezdeményezéssel állt elő: országszerte 100 benzinkúton, megyénkben pedig 6 helyen, Nagykanizsán, Keszthelyen és Zalaegerszegen, 2-2 kúton gyűjtik a sütőolajat. Pánczél Andreától, a cég magyarországi kommunikációs igazgatójától megtudtuk, céljuk az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatással, hogy megkönnyítsék a lakosság számára a sütőolajtól való megszabadulást. Nincs más teendő, csak oda kell adni a kutasnak a használt étolajjal teli flakont, aki annak tartalmát beleönti a gyűjtőedénybe. Innét aztán a Biofilter Kft. viszi tovább, s tisztítást követően bioüzemanyagot állít elő belőle komáromi üzemében a Rossi Biofuel. A kommunikációs vezető hangsúlyozta, a MOL azért tartja fontosnak szerepvállalását ez ügyben, mert tapasztalataik szerint az elhasznált étolaj jelentős része ma még a szemétbe vagy a lefolyókba kerül. Esetleg a felszíni vizekbe, ami azért veszélyes, mert egyetlen cseppje ezer liter élővizet is beszennyezhet.

A szakemberek szerint a veszélyes hulladékok megfelelő kezelése mellett, arra is jobban oda kellene figyelni, hogy miként lehet csökkentsék ezen anyagok kibocsátását. Mint azt javasolják: a rövid élettartamú szárazelemek helyett, a többször tölthető akkumulátorokat kellene használni, s gyógyszerből is csak a szükséges mennyiséget kellene kiváltani. Az elektronikai hulladék visszaszorítására is van ötlet. A régi számítógépet, monitort vagy mobiltelefont nem érdemes kidobni, amíg még lehet használni valamire. Például a régi mobilt berakhatjuk az autó csomagtartójába vagy a munkahelyi fiókba, így vésztartalékként - ha a másik készülék lemerül - jól jöhet. A PC-t sem kell kidobni, biztos van olyan rokon vagy ismerős, akinek még jó szolgálatot tehet.

 

OLDALTÖRÉS: Mit rejt a mobil, s a számítógép?

Mit rejt a mobil, s a számítógép?

Mit rejt a mobil, s a számítógép?

Mit rejt a mobil, s a számítógép?

Sokan nem is tudják, hogy némelyik használati tárgy milyen veszélyes anyagokat tartalmaz. A számítógépekben vagy a mobilokban idegméregnek számító ólom, szív- és májkárosodást okozó berillium, rákkeltő kádium is található. Különösen veszélyes a képcsöves tévék, monitorok katódsugárcsöve, a benne lévő ólomoxid miatt. Ezek az anyagok csak akkor jelentenek veszélyt, ha azokat nem mefelelően tárolják és kezelik.

 

OLDALTÖRÉS: Szerintem - Pásztor András jegyzete

Szerintem - Pásztor András jegyzete
Magyarországon a veszélyes anyagokat, azok  mennyiségét egy központi adatbázisba  kell feltölteni. Ezt elsőként annak a cégnek kell megtenni, ahol maga a veszélyes  hulladék keletkezett. A szállítást végző cégnek szintén jelentést kell tenni ezen anyagok mennyiségéről, összetételéről, majd az ártalmatlanítást végző üzem is hasonlóképpen jár el. Magyarországon tehát elvileg nem veszhet nyoma a veszélyes hulladéknak. Mindez megnyugtató, de ennek ellenére sem vagyok biztos abban, hogy akár itt Zalában ne lenne néhány fertőzött terület. 

Szerintem - Pásztor András jegyzete
Magyarországon a veszélyes anyagokat, azok  mennyiségét egy központi adatbázisba  kell feltölteni. Ezt elsőként annak a cégnek kell megtenni, ahol maga a veszélyes  hulladék keletkezett. A szállítást végző cégnek szintén jelentést kell tenni ezen anyagok mennyiségéről, összetételéről, majd az ártalmatlanítást végző üzem is hasonlóképpen jár el. Magyarországon tehát elvileg nem veszhet nyoma a veszélyes hulladéknak. Mindez megnyugtató, de ennek ellenére sem vagyok biztos abban, hogy akár itt Zalában ne lenne néhány fertőzött terület. 

Szerintem - Pásztor András jegyzete
Magyarországon a veszélyes anyagokat, azok  mennyiségét egy központi adatbázisba  kell feltölteni. Ezt elsőként annak a cégnek kell megtenni, ahol maga a veszélyes  hulladék keletkezett. A szállítást végző cégnek szintén jelentést kell tenni ezen anyagok mennyiségéről, összetételéről, majd az ártalmatlanítást végző üzem is hasonlóképpen jár el. Magyarországon tehát elvileg nem veszhet nyoma a veszélyes hulladéknak. Mindez megnyugtató, de ennek ellenére sem vagyok biztos abban, hogy akár itt Zalában ne lenne néhány fertőzött terület.