Nem kérek pénzt, csak némi segítséget, hogy folytatni tudjam az életemet...

- Attól félek börtönbe visznek, mert nem tudom fizetni a hiteleimet - mondja elkeseredetten a nagykanizsai Ignácz János. A már nyugdíjas férfi és élettársa négy éve 140 forintos svájci frank árfolyamon összesen 7 millió forint szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. Élettársa azonban elhagyta, így most egyedül kénytelen fizetni a kezdeti 80-ról 160 ezerre ugró havi törlesztést. Ha tudná. Jelenleg 400 ezer forint elmaradása van. - Nem kérek pénzt, sem azt, hogy elengedjék a tartozásomat, csak némi segítséget, hogy folytatni tudjam az életemet.

Ignácz János gyesen lévő lányával él a közel száz négyzetméteres családi házban, a két szabad felhasználású jelzáloghitelt ennek építésére vette fel egykori élettársával. Most azonban, ha sikerülne, szívesen eladná valakinek...

- A bank már felszólított bennünket, de hitelünket még nem mondta fel, ennyi pénzt azonban az én 70 ezer forintos nyugdíjamból és a lányom 35 ezer forintos gyeséből, amiben már a családi pótlék is benne van, képtelenek vagyunk kigazdálkodni, pedig, ha adódik, vállalok alkalmi munkát is. Így most arra várunk, hogy az állam milyen segítséget ajánl fel a hozzánk hasonló bajbajutottaknak. Egy kisebb összegű törlesztést tudnánk vállalni, sőt még abban is benne lennénk, hogy az önkormányzat megvásárolja a házat, amit aztán visszabérelnénk. Már meg is kerestem ez ügyben a polgármester urat - mondja bizakodva Ignácz János. - Persze, ha valaki 12-13 millióért megvenné, másnak is szívesen odaadnám.

Ignácz János egyelőre csak utóbbiban bízhat, hisz még nincs megegyezés az állam és a bankszövetség között.

- Talán jövő héten - ígéri Müller János, utóbbi szervezet vezető tanácsadója, hozzátéve: az elmúlt két hónapban szakértői egyeztetések folytak, az első hivatalos vezetői tárgyalás e hét hétfőjén volt. Ekkor néhány alapelvet rögzítettek a felek, melyek alapján megszületnek a végleges javaslatok. - Fontos alapelv, hogy a kilakoltatási és árverési moratóriumot meg kell szüntetni, mert ez a halmozódó adósság miatt sem az adósoknak, sem a bankoknak nem jó. Ezen túl pedig meg kell akadályozni, hogy július 1-je után hirtelen nagyszámú ingatlan zúduljon a piacra. S abban is egyetértés van, hogy azokon, akik akarnak és tudnak is törleszteni, igaz, a jelenleginél valamivel kisebb összeget, segíteni kell. A tartósan fizetésképtelenek helyzetét azonban szociális problémaként kell kezelni.

Ezen hitelesek ingatlanjait az eszközkezelő vásárolja fel, a tervek szerint 15-20 milliós értékhatárig, s a lakásokat a volt tulajdonosok bérlőként használhatják. A még fizetni tudók esetében pedig egy, a mostaninál alacsonyabb, 190 forint körüli szinten befagyasztanák a svájci frank árfolyamát, s tartósan gyenge forint esetén a különbözetet, amire a kormány kezességet vállal a banknál, az adósnak később kell visszafizetnie.

Az országban jelenleg 110 ezer család biztosan szívszorongva figyeli a híreket, ők azok, akik 90 napon túli késedelemben, s így a legnagyobb bajban vannak, tudjuk meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivőjétől. 

- Tavaly év végén a bankok majd 192 ezer problémás jelzáloghitelt tartottak nyilván, pedig 36 ezret ekkorra már újratárgyaltak, a fennmaradó közel 700 ezer kölcsön problémamentes volt. A nemzeti bank friss adatai szerint azonban mára a 36 ezer újratárgyalt hitel fele is késedelmessé vált - fogalmaz Binder István, megjegyezve: a felügyelethez érkező panaszok zöme a deviza- és forintalapú lakás-, valamint a szabad felhasználású hitelekkel kapcsolatos, ezen belül is sokan kifogásolják például az elszabadult törlesztőrészleteket.

Hoffmann Péter, a zalaegerszegi és keszthelyi Openhouse ingatlaniroda tulajdonosa szerint, bár sokan kivárnak a vásárlással, a kilakoltatási moratórium lejárta után sem árasztják majd el az olcsó lakások a piacot, ahol jelenleg is nagy a kínálat. A cég ingatlanuk értékesítése révén több bajba jutott zalai adóst is kimentett már a hitelcsapdából, az eladásokkor azonban sok esetben gondot okoz, hogy az ingatlan piaci értéke már alacsonyabb, mint a hitel összege. S ha a bank bukna az eladáson, többnyire nem is egyezik bele abba. A szakember szerint egyébként a zalai problémás hitelek zöme belefér a kormányzati adósságsegítő program által meghúzott 15-20 milliós értékhatárba.

Sok bajba jutott adós keresi fel a CreditHill zalai irodáit is, rendszerint az utolsó utáni pillanatban, amikor már nem nagyon van segítség, tudjuk meg a hitelközvetítő regionális vezetőjétől, Újvári Veronikától.

- Addig a csodára várnak. Pedig, ha időben jönnének, lenne esély, hogy a bankkal közösen megoldást találjunk.

A szakember tapasztalatai szerint a korábbinál jóval óvatosabbak az emberek, már ami a hitelfelvételt illeti, s persze a bankok is sokkal szigorúbban vizsgálják az ügyfeleket, melynek nyomán kevesebben jutnak hitelhez, s akik kapnak, általában ők is kevesebbet, mint amennyire szükségük lenne. Minden hitelfajtát beleszámítva Újvári Veronika számításai szerint a pár évvel ezelőtti 3-5 millió forintos átlaghoz képest napjainkban inkább az 1-2 millió közötti kölcsönösszeg a jellemző. Aki mégis úgy dönt: kölcsönkér, zömében hitelkiváltásra venné fel a pénzt. Új lakás vásárlásában vagy építkezésben, de még felújításban sem nagyon mernek gondolkodni az emberek. A regionális vezető a kormány devizahiteleseket segítő csomagjáról szólva elmondta: bár az árfolyamrögzítés következtében csökken és kiszámíthatóvá válik a törlesztés, az árfolyammozgásból adódó különbözetet később vissza kell fizetni, s ez valódi segítség helyett csak elodázza a problémát.

A szakember tapasztalatai szerint a korábbinál jóval óvatosabbak az emberek, már ami a hitelfelvételt illeti, s persze a bankok is sokkal szigorúbban vizsgálják az ügyfeleket, melynek nyomán kevesebben jutnak hitelhez, s akik kapnak, általában ők is kevesebbet, mint amennyire szükségük lenne. Minden hitelfajtát beleszámítva Újvári Veronika számításai szerint a pár évvel ezelőtti 3-5 millió forintos átlaghoz képest napjainkban inkább az 1-2 millió közötti kölcsönösszeg a jellemző. Aki mégis úgy dönt: kölcsönkér, zömében hitelkiváltásra venné fel a pénzt. Új lakás vásárlásában vagy építkezésben, de még felújításban sem nagyon mernek gondolkodni az emberek. A regionális vezető a kormány devizahiteleseket segítő csomagjáról szólva elmondta: bár az árfolyamrögzítés következtében csökken és kiszámíthatóvá válik a törlesztés, az árfolyammozgásból adódó különbözetet később vissza kell fizetni, s ez valódi segítség helyett csak elodázza a problémát.

OLDALTÖRÉS: A halál nem oldja meg...

A halál nem oldja meg...

Az irány jó, ám a pontos paraméterek nem ismertek, így nem tudni, hány bajbajutotton segít, mondja a formálódó csomagról a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára.

Lénárd Mariann szerint a rögzített frankárfolyam egy 10 milliós hitelnél 7–10 ezer forinttal mérsékli a havi fizetnivalót, átmenetileg. Azokon, akiknek a kezdeti 70-ről 180 ezerre emelkedett a törlesztőrészlete, ez nem segít, a különbözet ráadásul egy letéti számlán hízik, ki tudja, mekkorára.

- Ma a legtöbb család arra keres, hogy befizesse törlesztőrészletét, s nem hogy nyaralni nem megy, nem tud a gyereknek ruhát, venni, sőt sokszor még ételt sem. Mindennapi munkánk arról is szól, hogy meggyőzzük a hozzánk fordulókat: ne gyújtsák fel lakásukat, ne legyenek öngyilkosok. Ez nem megoldás.

Hogy mi lesz július 1-je után, senki nem tudja, ám Lénárd Mariann szerint a moratóriumot csak akkor szabadna feloldani, ha létrehoznának egy szociális bérlakás rendszert, hogy ne kerüljenek utcára a családok. A moratóriumot ő is rossz, bár kényszerű megoldásnak tartja, mert kitermelte azt a réteget, amelyik nem fizet, hisz úgy van vele: úgy is kirakják otthonából. Ezek az emberek azonban arra nem gondolnak, hogy mire elárverezik lakásukat vagy kilakoltatják őket, addigra hatalmas késedelmi kamat s eljárási költség rakódik kölcsönükre. Akkor döbbennek majd rá: nagyon drága „albérletben” laktak eddig.

-  Az utóbbi időben sokan azzal tértek be vidéki irodáinkba, hogy bizonyos kft.-k 50–100 ezer forint ellenében azt ígérték, „intézik a követelést, leállítják a végrehajtást, eltüntetik az adósságot”. Sokan gyorskölcsönt vettek fel, vagy a szomszédoktól kéregették össze a szükséges pénzt, aztán csalódottan jöttek, hogy már nem érik el „megsegítőjüket”. Senki ne dőljön be ezeknek a csalóknak!

OLDALTÖRÉS: Szerintem

Szerintem (jegyzet)
Egy sajátosan magyar, vagyis inkább kelet-európai szemlélet csapdájában kiáltanak segítségért a lakáshitelesek. A történelmi fejlődés úgy hozta, hogy a Lajtán innen generációk óta a magántulajdonnak van igazán értéke: azzal mérik az embert, amije van. Szülőgenerációk sora gürcölt azért, hogy gyermekeit saját lakáshoz, kocsihoz segítse. Aki mondjuk 40 évesen albérletben él, azt (egy picit le)sajnálják, pedig lehet, hogy utazott, világot látott, s ő élt igazán. De - szól a társadalmi ítélet - nincs semmije. Eddig nem számított, mekkora áldozatot kell hozni a saját kuckóért, ám a megrendült világgazdaság új helyzetet teremtett - Magyarországon is. A devizahitelek törlesztőrészletei elszabadultak, otthonok, családok kerültek veszélybe. A tervezett eszközkezelő nem csak segítséget, szemléletváltozást is hozhat. A bajbajutottaktól - ha hinni lehet a híreknek - az állam megvásárolja az ingatlant, vagyis megszabadítja őket a hiteltörlesztés terhétől, de elköltözniük nem kell saját volt lakásukból. Így talán a mostaninál elfogadottabbá válik, hogy valaki „csak” bérli az otthonát. A szakemberek azt mondják, ez növeli a mobilitást, ami a munkaerőpiacra is jótékony hatással lehet. Persze, ehhez egy bérlakás-építési program is kellene. De ez már egy másik történet.