Hátrányos tervek: könnyebb elbocsátás, csökkenő bérpótlékok és fizetett szabadság, növekvő munkahét

Ha utóbbiak nem is, a munkáltatók üdvözlik a nemrég bejelentett lépéseket. A gazdasági szereplők szerint az intézkedések (amelyeket a legújabb kommunikációs stratégia szerint nem szabad megszorításoknak nevezni) hosszú távon meghozzák gyümölcsüket.

- Számomra a Széll Kálmán Terv és annak folyamatos kibontása két dolgot jelez - bocsátotta előre dr. Polay József közgazdász, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a várható hatások elemzésére kértük. - Egyrészt, hogy a kormány eltökélt az államháztartási hiány lefaragásában, másrészt, hogy a gazdaság területén befejezi a rendszerváltáskor elmaradt lépéseket, a kapitalizmus keretszabályainak teljes kiépítését. Ez sajnos, együtt jár a munkavállalói jogok egy részének visszaszorításával. A tervezett lépések nagy része viszont kedvező a gazdaság számára, céljuk a vállalkozók segítése, s rajtuk keresztül a munkahelyteremtés. Az eredmények azonban csak később jelentkeznek. Olyan ez, mint egy hosszú távú gyógyszeres kezelés, ezért a keserű pirulák után nem szabad gyors javulást várni.

A Kanizsa Pékség Kft. és a cégcsoporthoz tartozó Göcsej Pékség összesen 250 főt foglalkoztat, ezek közül legalább 150-et éjszakai, hétvégi műszakban is. A Kanizsa Pékség cégvezetője, Polgár Ervin szerint is szerencsések a Széll Kálmán Tervben szereplő alternatívák a vállalkozások számára, ám osztja azt a véleményt is, hogy a pótlékok, illetve a fizetett szabadság esetleges csökkentése hátrányosan érinti a munkavállalókat.

- A Munka Törvénykönyvében előírt pótlékokat fizetjük dolgozóinknak éjszakára és délutánra, vasárnapra és hét végére - magyarázta Polgár Ervin. - Mindez éves szinten összesen 60 millió forintot jelent a költségvetésünkben. Ha ez az összeg megmaradna, természetesen, jól jönne a mi gazdálkodásunkban is, de úgy gondoljuk, ha ténylegesen lesz ezt érintő intézkedés, nem engedhetjük, hogy dolgozóink rosszul járjanak miatta. Ezért ezt a pénzt valamilyen módon vissza kell majd adnunk, például béremelés formájában. Ugyanis nem az a célunk, hogy éhbérért dolgozzanak az emberek, hanem hogy lojálisak legyenek hozzánk.

De mi a helyzet a szabadságok terén? A zalakarosi, 150 főt foglalkoztató Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. vezérigazgatója, Kovács Tamás egyetért a fizetett napok számának tervezett csökkentésével.

- Nálunk a brigádok élén álló művezetők határozzák meg, hogy ki, mikor megy szabadságra - mondta kérdésünkre a cég vezérigazgatója. A vállalkozás legnagyobb munkája a most zajló nagykanizsai belváros-rehabilitáció, melyben fővállalkozóként van jelen. - Ennek során természetesen ügyelniük kell az adott projekthez kapcsolódó határidők betartására is. Nem egy esetben azonban azt tapasztaltam, hogy a szabadságos napok kivétele elsősorben nem nekik, hanem a dolgozóknak okoz gondot, mert túl sok. Az időtartamra vonatkozóan pedig nincs belső szabályozásunk, de 3 hétre nem engedhettük el eddig sem a munkavállalókat - nézetem szerint akit ennyi ideig lehet nélkülözni, arra voltaképpen nincs is szükség - mondta.

Az emberek közt egyre inkább eluralkodik a félelem: vajon meddig lesz munkahelyük, meddig lesz szükség rájuk? Erre minden bizonnyal van is okuk: az egyik kanizsai vállalatnál például nem járult hozzá a vezérigazgató, hogy a szakszervezeti vezető nyilatkozzon.

Somogyi László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) zalai képviselője viszont nem rejtette véka alá a véleményét.

- Az MSZOSZ úgy látja, hogy a kormány a tervezett intézkedéscsomaggal egyértelműen a munkaadók igényeit elégíti ki, lehetővé téve számukra a rugalmas kizsákmányolást - szögezte le. - A szabadságolási lehetőségek várható szűkítése, a pótlékok csökkentése egyértelműen munkavállaló-ellenes lépések. A legmegdöbbentőbb azonban az elképzelések között az, hogy a munkaadó indoklás nélkül elbocsáthatná a dolgozót, ha úgy tartja kedve. Ez sokakat hozhat kiszolgáltatott helyzetbe, mint ahogy a próbaidő 6 hónapos időtartamra való kitolása is. Már most, az első hírek hallatán nagyon félnek az emberek, érzékelhető a feszültség.

Az MSZOSZ-képviselő szavait megerősítette a bázakerettyei Szakál István is, aki szintén szakszervezeti képviselőként, üzemi tanács tagjaként alkotott véleményt.

- Nyugat-Európában az üzemi tanácsoknak nagy szerepük van az érdekvédelemben, csakúgy, mint a szakszervezeteknek - bocsátotta előre. - Hazánkban viszont manapság gyengülnek ezek az érdekképviseleti szervek, s lehet, hogy ez is a kormány célja, ugyanis az üzemi tanácsoknak együttdöntési és véleményezési joguk van. Előfordulhat, hogy nincs itt szükség a dolgozók hangjára?!

A szakember arról is beszélt, a Széll Kálmán Terv szerint heti 4 órával növekedne a munkaidő, ami lecsúsztatható lenne. (Ez az ő olvasatában azt is jelentheti, hogy minden 2. hét vége szombatját munkával kellene tölteni, ami visszatérést jelentene a múlthoz.) Erre ő azt mondja: mindenkit megillet a munkájáért a bér, azaz fizessék ki a pluszórákat a munkavállalónak, ne várják el az emberektől az ingyenmelót.

- Úgy tűnik, az igazság most is valahol középen húzódik - véli a Széll Kálmán Terv fogadtatásáról Bazsóné dr. Hajnalka Adrienn, nagykanizsai munkajogász. - Érthető a munkavállalók felháborodása, hiszen már most is rettenetesen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Nem kéne további jogokat nyírbálni, mert azokat már eléggé megnyírbálták. Másfelől tudom, látom, hogy a munkáltatók meg óriási bürokráciával küzdenek. A versenyképes gazdaság kialakításához viszont sajnos, elkerülhetetlenek azok az intézkedések, amelyek valakinek, valakiknek bizonyosan fájnak...

- Úgy tűnik, az igazság most is valahol középen húzódik - véli a Széll Kálmán Terv fogadtatásáról Bazsóné dr. Hajnalka Adrienn, nagykanizsai munkajogász. - Érthető a munkavállalók felháborodása, hiszen már most is rettenetesen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Nem kéne további jogokat nyírbálni, mert azokat már eléggé megnyírbálták. Másfelől tudom, látom, hogy a munkáltatók meg óriási bürokráciával küzdenek. A versenyképes gazdaság kialakításához viszont sajnos, elkerülhetetlenek azok az intézkedések, amelyek valakinek, valakiknek bizonyosan fájnak...

Szakszervezeti vélemények

● MSZOSZ, a SZEF, az ÉSZT és az ASZSZ: hónapról hónapra romlik a munkavállalók helyzete, a kormány pedig hetente újabb intézkedéseket jelent be

● Borsik János: odadobja a munkavállalókat a nagyvállalkozóknak, aminek súlyos következményei lesznek

● Az új alkotmány miatt az a veszély, hogy a munkáltatók és a munkavállalók, illetve a kormány közti párbeszéd nem lesz kötelező

OLDALTÖRÉS: Szerintem

Szerintem (jegyzet)

A kormány intézkedései nyomán határozott konzervatív gazdaságpolitika bontakozik ki. Ezzel nincs is baj, egy magát jobboldalinak mondó pártnak nem a munkásokat és a kispénzűûeket támogató intézkedéseket kell hoznia. A gond az, hogy ami történik, az ellentétes a Fidesz eddigi retorikájával, a beígért tejjel-mézzel folyó Kánaánnal, a „mi tudjuk a megoldást és az majd jó lesz nektek”-kommunikációval. Nincs egyeztetés, párbeszéd, kompromisszum pedig végképp. Hogy előbb az alkotmány, most pedig a szociális kérdések kapcsán levélben kérdezik a nép véleményét? Ez csak látszat. A valóságot a bőrünkön érezzük.

Szerintem (jegyzet)

A kormány intézkedései nyomán határozott konzervatív gazdaságpolitika bontakozik ki. Ezzel nincs is baj, egy magát jobboldalinak mondó pártnak nem a munkásokat és a kispénzűûeket támogató intézkedéseket kell hoznia. A gond az, hogy ami történik, az ellentétes a Fidesz eddigi retorikájával, a beígért tejjel-mézzel folyó Kánaánnal, a „mi tudjuk a megoldást és az majd jó lesz nektek”-kommunikációval. Nincs egyeztetés, párbeszéd, kompromisszum pedig végképp. Hogy előbb az alkotmány, most pedig a szociális kérdések kapcsán levélben kérdezik a nép véleményét? Ez csak látszat. A valóságot a bőrünkön érezzük.

Szerintem (jegyzet)

A kormány intézkedései nyomán határozott konzervatív gazdaságpolitika bontakozik ki. Ezzel nincs is baj, egy magát jobboldalinak mondó pártnak nem a munkásokat és a kispénzűûeket támogató intézkedéseket kell hoznia. A gond az, hogy ami történik, az ellentétes a Fidesz eddigi retorikájával, a beígért tejjel-mézzel folyó Kánaánnal, a „mi tudjuk a megoldást és az majd jó lesz nektek”-kommunikációval. Nincs egyeztetés, párbeszéd, kompromisszum pedig végképp. Hogy előbb az alkotmány, most pedig a szociális kérdések kapcsán levélben kérdezik a nép véleményét? Ez csak látszat. A valóságot a bőrünkön érezzük.