Az Ab-elnök jelölésével bővül az eseti bizottság feladatköre

A parlament alkotmányügyi bizottsága hétfőn terjesztette a Ház elé az Ab-tagokat jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozat módosítására tett indítványát. Eszerint megváltozik a testület neve, annak megfelelően, hogy a jövőben az Országgyűlés választja az Ab-elnököt is.
   
Ab-elnökjelöltté az válik majd, aki a tizenöt tagú eseti bizottságban - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazatot kap.
   
Az eseti bizottság eddig - a hatályos alkotmánynak megfelelően - csak az Ab-tagokra tett javaslatot, fideszes képviselők azonban a közelmúltban olyan indítványt terjesztettek a Ház elé az Ab-törvény és az alkotmány módosítására, hogy az Ab már szeptember 1-jétől legyen 11 helyett 15 tagú, és ugyanekkor lépjen hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke is. A Háznak a tagokat július 31-ig kell megválasztania, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt kell választania. Az Ab létszámának növeléséről az új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy az Ab elnökét ezután a parlament választja a testület tagjai közül; ez eddig a bírák joga volt.
   
Bár az Ab létszáma néggyel bővül, az Ab-elnököt és -tagokat jelölő eseti bizottság - ahogyan arra a fideszes Balsai István már korábban utalt - öt alkotmánybírát jelöl majd, mert a jelenlegi 11 közül egy poszt ma is betöltetlen.