Széll Kálmán Terv-reakciók (folyamatosan frissülő hír)

 A Szél Kálmán Terv részleteit itt találja

Az MSZP szerint az Orbán-csomag csupán kíméletlen pénzbehajtás

 Az MSZP országos elnöksége és parlamenti képviselőcsoportja szerint az Orbán-csomag nem tartalmaz semmilyen strukturális reformot, abban csupán megszorítások és adóemelés, azaz pénzbehajtás szerepel.

Mesterházy Attila pártelnök az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében ismerteti, hogy az MSZP országos elnöksége és parlamenti képviselőcsoportja együttes informális ülést tartott, amelynek témája a kedden bejelentett Orbán-csomag volt.
   
A politikus közleményében kifejti: a régóta halogatott Orbán-csomag azt jelzi, hogy pár hónap alatt megbukott a Fidesz költségvetése. Ehhez az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikája, az állami túlköltekezés és legfőképp az igazságtalan adórendszer vezetett. A Fidesz maga ütött lyukakat a költségvetésben, amelyek betömése immár elodázhatatlanná vált. Az igazságtalan adórendszer - amely a szegényektől elvesz, a gazdagoknak viszont még többet ad - önmagában mintegy 500 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés bevételét, ezért vált elkerülhetetlenné a megszorítások bejelentése.
   
A most csupán nagy vonalakban felvázolt, részleteiben ki nem dolgozott megszorító csomag az MSZP álláspontja szerint azokra rak újabb és még súlyosabb terheket, akiket eddig is sújtott a társadalmi különbségeket növelő adórendszer, akik eddig is védtelenek voltak. A megszorítások vesztesei megint a szegények, a kis- és átlagkeresetűek lesznek, akikkel eddig is megkülönböztető módon, mostohán bánt az Orbán-kormány - olvasható a közleményben.
   
Az MSZP szerint az Orbán-csomag nem járul hozzá újabb munkahelyek létesítéséhez, nem biztosítja a fenntartható fejlődést, és egyre inkább távolodik az igazságos közteherviseléstől. Ezek az intézkedések átmenetileg csökkenthetik ugyan az államháztartás hiányát, de se közép, se hosszú távon nem képesek tartós növekedési pályára állítani a gazdaságot.
   
Az Orbán-csomag nem tesz mást, mint feléli az eddig felhalmozott tartalékokat, a felhalmozott és megtakarított forrásokat - mint például a magánnyugdíj - csoportosítja át, és ezzel ellehetetleníti az ország jövőjét. Olyan területekről - nyugdíj, egészségügy, oktatás - von ki forrásokat, amelyek az ország hosszú távú növekedését alapozhatnák meg.
   
Az MSZP rossz iránynak tartja az Orbán-kormány eddigi, és várható gazdaságpolitikáját. A szocialista kormányok az elmúlt években számos reformot kezdeményeztek, amelyek bevezetését a Fidesz akadályozta meg. A szocialisták most is készek támogatni minden olyan tényleges reformot, ami megfelel az ország érdekeinek, de a leghatározottabban ellenzik a nehéz körülmények között élők újabb megsarcolását - írta közleményében Mesterházy Attila.

OLDALTÖRÉS: LMP: elhibázott a tankötelezettségi korhatár leszállítása

LMP: elhibázott a tankötelezettségi korhatár leszállítása

Az LMP szerint elhibázott a tankötelezettség 15 éves korra való leszállítása - mondta szerdán az MTI-nek Osztolykán Ágnes.

Szavai szerint a jelen helyzetben ugyanis "józan ésszel" senki sem gondolja azt, hogy abban a helyzetben, amikor folyamatosan nő a munkanélküliség, szakképzettség nélkül ki lehet lépni a munkaerőpiacra.
   
A képviselő úgy látja, hogy az iskolarendszernek nem kevesebb, hanem éppen hogy több és jobb képzést kell nyújtania. Hozzátette, hogy emellett a szakképzés megújítására is szükség van.
   
Az átalakításra vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy az LMP szakemberei dolgoznak egy saját állásponton, amit később publikálnak.
   
Hozzátette, hogy a duális képzés kapcsán is látnak olyan csapdahelyzeteket, amelyeket ki kell kerülni. Leszögezte, hogy azoknak az állásoknak, amelyeket szakképzettség nélkül is be lehet tölteni, a hozzáadott értéke "szinte nulla", így ezekkel nem lehet hozzájárulni egy gazdaságélénkítési folyamathoz.
   
Arra a kérdésre, hogy megtartanák-e a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, azt felelte, nincs konkrét álláspontjuk arra, hogy mi lenne a jó korhatár, de a 15 évre való leszállítást ellenzik, mert a szakképzettséget gyakorlatilag minden állás betöltésénél megkövetelik a munkaadók.

LMP: elhibázott a tankötelezettségi korhatár leszállítása

Az LMP szerint elhibázott a tankötelezettség 15 éves korra való leszállítása - mondta szerdán az MTI-nek Osztolykán Ágnes.

Szavai szerint a jelen helyzetben ugyanis "józan ésszel" senki sem gondolja azt, hogy abban a helyzetben, amikor folyamatosan nő a munkanélküliség, szakképzettség nélkül ki lehet lépni a munkaerőpiacra.
   
A képviselő úgy látja, hogy az iskolarendszernek nem kevesebb, hanem éppen hogy több és jobb képzést kell nyújtania. Hozzátette, hogy emellett a szakképzés megújítására is szükség van.
   
Az átalakításra vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy az LMP szakemberei dolgoznak egy saját állásponton, amit később publikálnak.
   
Hozzátette, hogy a duális képzés kapcsán is látnak olyan csapdahelyzeteket, amelyeket ki kell kerülni. Leszögezte, hogy azoknak az állásoknak, amelyeket szakképzettség nélkül is be lehet tölteni, a hozzáadott értéke "szinte nulla", így ezekkel nem lehet hozzájárulni egy gazdaságélénkítési folyamathoz.
   
Arra a kérdésre, hogy megtartanák-e a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, azt felelte, nincs konkrét álláspontjuk arra, hogy mi lenne a jó korhatár, de a 15 évre való leszállítást ellenzik, mert a szakképzettséget gyakorlatilag minden állás betöltésénél megkövetelik a munkaadók.

LMP: elhibázott a tankötelezettségi korhatár leszállítása

Az LMP szerint elhibázott a tankötelezettség 15 éves korra való leszállítása - mondta szerdán az MTI-nek Osztolykán Ágnes.

Szavai szerint a jelen helyzetben ugyanis "józan ésszel" senki sem gondolja azt, hogy abban a helyzetben, amikor folyamatosan nő a munkanélküliség, szakképzettség nélkül ki lehet lépni a munkaerőpiacra.
   
A képviselő úgy látja, hogy az iskolarendszernek nem kevesebb, hanem éppen hogy több és jobb képzést kell nyújtania. Hozzátette, hogy emellett a szakképzés megújítására is szükség van.
   
Az átalakításra vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy az LMP szakemberei dolgoznak egy saját állásponton, amit később publikálnak.
   
Hozzátette, hogy a duális képzés kapcsán is látnak olyan csapdahelyzeteket, amelyeket ki kell kerülni. Leszögezte, hogy azoknak az állásoknak, amelyeket szakképzettség nélkül is be lehet tölteni, a hozzáadott értéke "szinte nulla", így ezekkel nem lehet hozzájárulni egy gazdaságélénkítési folyamathoz.
   
Arra a kérdésre, hogy megtartanák-e a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, azt felelte, nincs konkrét álláspontjuk arra, hogy mi lenne a jó korhatár, de a 15 évre való leszállítást ellenzik, mert a szakképzettséget gyakorlatilag minden állás betöltésénél megkövetelik a munkaadók.

OLDALTÖRÉS: Lázár: a megszorítást nem, az igazságosságot viszont támogatjuk

Lázár: a megszorítást nem, az igazságosságot viszont támogatjuk

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség kiáll a Széll Kálmán Terv mellett, és a megvalósításával kapcsolatos törvényjavaslatokat maximálisan támogatni fogja a parlamentben, az ország legnagyobb gondjának ugyanis az eladósodottságot tartják - közölte a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: megszorításokat nem támogatnak, igazságos lépéseket viszont ki fognak kényszeríteni.

A politikus szerint azt nem lehet megszorításnak nevezni, ha "megkérdezzük azt, hogy egy negyvenéves rendőr miért kap 200 ezer forint nyugdíjat", ha "megkérdezzük huszonéves, életerősnek tűnő fiatalemberektől, hogy miért van rokkantnyugdíjuk", vagy ha "megkérdezzük azt, Magyarországon hogy van az, hogy 85 százaléka a tömegközlekedést igénybe vevőknek kedvezménnyel utazik".
   
Ezzel kapcsolatban a frakcióvezető kiemelte: igazságos lépésnek tartják a nyugdíjkedvezmények megszüntetését, azt, hogy a szociális támogatásért cserébe dolgozni kelljen, valamint azt is, hogy a tömegközlekedés "végre olyan legyen, ami pontos, hatékony és alkalmas arra, hogy segítse az embereket".
   
Az oktatást, az egészségügyet és az önkormányzati szektort érintően, amelyek strukturális átalakításai csak részben tartoznak az adósságrendezés kérdéséhez, a jövő héten megkezdődnek a szükséges törvény-előkészítő egyeztetések a frakció és a kormány között - közölte.
   
Lázár János emlékeztetett, 2002-ben 8.300 milliárd forint volt az államadósság, ma pedig - árfolyamtól függően - 20-21 ezer milliárd forint. A hétfői frakcióülésen az ezzel kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdés az volt, hogy ki a felelős ezért - idézte fel, hangsúlyozva, hogy az államadósság növekedésének felelőseit meg kell nevezni, a felelősséget meg kell állapítani, és ha ehhez újabb törvényekre van szükség, készek azokat benyújtani. A képviselőcsoport azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a kormány is teremtse meg minden adat és információ nyilvánosságra kerülésének lehetőségét - fűzte hozzá.
   
A frakcióvezető kitért arra is, hogy a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja is kezdeményez majd társadalmi egyeztetést érintett szervezetekkel, például a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteivel.
   
A Széll Kálmán Terv ellenzéki fogadtatásával kapcsolatban azt mondta: az ellenzéki pártoknak kutyakötelességük, hogy közreműködjenek az adósságcsökkentési eljárásban.
   
Arra a kérdésre, felmerült-e, hogy a devizahitelesek segítése érdekében rögzíteni kellene a devizaárfolyamokat, Lázár János úgy reagált, olyan megoldást kell kialakítania a kormánynak, amely egyszerre két célt szolgál: azokat kell segíteni, akiket közvetlenül veszélyeztet a kilakoltatás lehetősége a bedőlt devizahitelük miatt, az azonban nem fordulhat elő, hogy emberek százezrei azért ne fizessenek közműdíjakat, lakbéreket, banki törlesztőrészleteket, mert másoknak nem kell fizetnie. Egy tartósan fennmaradó kilakoltatási moratórium hozzájárulhat a fizetési morál folyamatos romlásához - figyelmeztetett. Lázár János tudomása szerint több lehetőségen dolgozik a kabinet, amelyek között a devizaárfolyamok kérdése ugyanúgy felmerült, mint a hitelek, illetve az ingatlanok rendezésének sorsa, döntés azonban még nincs.
   
A Széll Kálmán Terv részeként ismertetett rezsiköltség-befagyasztást firtató felvetésre a frakcióvezető rámutatott: a kát-rendszer (kötelező áramátvételi rendszer) megváltoztatása része a kérdésnek, hiszen a távhődíjakról is szó van. Utóbbi hatósági árassá tételét a parlament már tárgyalja - emlékeztetett, hozzátéve, hogy ez egy lehetőség más közműszolgáltatásokkal kapcsolatban is.
   
Szólt a gyógyszerkasszáról is, és elmondta, nehéz küzdelemre számítanak. Meg kell vizsgálni szerinte, hogy bizonyos gyógyszerek miért drágábbak Magyarországon, mint a környékbeli országokban. Nyilván azért, mert visszaélések vannak ezen a piacon - vélekedett, hozzáfűzve, hogy akár a gyógyszerkereskedőkkel szemben is szabályokat kell alkalmazni. Fel kell rúgni az érdekviszonyokat - fogalmazott Lázár János.

Lázár: a megszorítást nem, az igazságosságot viszont támogatjuk

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség kiáll a Széll Kálmán Terv mellett, és a megvalósításával kapcsolatos törvényjavaslatokat maximálisan támogatni fogja a parlamentben, az ország legnagyobb gondjának ugyanis az eladósodottságot tartják - közölte a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: megszorításokat nem támogatnak, igazságos lépéseket viszont ki fognak kényszeríteni.

A politikus szerint azt nem lehet megszorításnak nevezni, ha "megkérdezzük azt, hogy egy negyvenéves rendőr miért kap 200 ezer forint nyugdíjat", ha "megkérdezzük huszonéves, életerősnek tűnő fiatalemberektől, hogy miért van rokkantnyugdíjuk", vagy ha "megkérdezzük azt, Magyarországon hogy van az, hogy 85 százaléka a tömegközlekedést igénybe vevőknek kedvezménnyel utazik".
   
Ezzel kapcsolatban a frakcióvezető kiemelte: igazságos lépésnek tartják a nyugdíjkedvezmények megszüntetését, azt, hogy a szociális támogatásért cserébe dolgozni kelljen, valamint azt is, hogy a tömegközlekedés "végre olyan legyen, ami pontos, hatékony és alkalmas arra, hogy segítse az embereket".
   
Az oktatást, az egészségügyet és az önkormányzati szektort érintően, amelyek strukturális átalakításai csak részben tartoznak az adósságrendezés kérdéséhez, a jövő héten megkezdődnek a szükséges törvény-előkészítő egyeztetések a frakció és a kormány között - közölte.
   
Lázár János emlékeztetett, 2002-ben 8.300 milliárd forint volt az államadósság, ma pedig - árfolyamtól függően - 20-21 ezer milliárd forint. A hétfői frakcióülésen az ezzel kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdés az volt, hogy ki a felelős ezért - idézte fel, hangsúlyozva, hogy az államadósság növekedésének felelőseit meg kell nevezni, a felelősséget meg kell állapítani, és ha ehhez újabb törvényekre van szükség, készek azokat benyújtani. A képviselőcsoport azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a kormány is teremtse meg minden adat és információ nyilvánosságra kerülésének lehetőségét - fűzte hozzá.
   
A frakcióvezető kitért arra is, hogy a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja is kezdeményez majd társadalmi egyeztetést érintett szervezetekkel, például a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteivel.
   
A Széll Kálmán Terv ellenzéki fogadtatásával kapcsolatban azt mondta: az ellenzéki pártoknak kutyakötelességük, hogy közreműködjenek az adósságcsökkentési eljárásban.
   
Arra a kérdésre, felmerült-e, hogy a devizahitelesek segítése érdekében rögzíteni kellene a devizaárfolyamokat, Lázár János úgy reagált, olyan megoldást kell kialakítania a kormánynak, amely egyszerre két célt szolgál: azokat kell segíteni, akiket közvetlenül veszélyeztet a kilakoltatás lehetősége a bedőlt devizahitelük miatt, az azonban nem fordulhat elő, hogy emberek százezrei azért ne fizessenek közműdíjakat, lakbéreket, banki törlesztőrészleteket, mert másoknak nem kell fizetnie. Egy tartósan fennmaradó kilakoltatási moratórium hozzájárulhat a fizetési morál folyamatos romlásához - figyelmeztetett. Lázár János tudomása szerint több lehetőségen dolgozik a kabinet, amelyek között a devizaárfolyamok kérdése ugyanúgy felmerült, mint a hitelek, illetve az ingatlanok rendezésének sorsa, döntés azonban még nincs.
   
A Széll Kálmán Terv részeként ismertetett rezsiköltség-befagyasztást firtató felvetésre a frakcióvezető rámutatott: a kát-rendszer (kötelező áramátvételi rendszer) megváltoztatása része a kérdésnek, hiszen a távhődíjakról is szó van. Utóbbi hatósági árassá tételét a parlament már tárgyalja - emlékeztetett, hozzátéve, hogy ez egy lehetőség más közműszolgáltatásokkal kapcsolatban is.
   
Szólt a gyógyszerkasszáról is, és elmondta, nehéz küzdelemre számítanak. Meg kell vizsgálni szerinte, hogy bizonyos gyógyszerek miért drágábbak Magyarországon, mint a környékbeli országokban. Nyilván azért, mert visszaélések vannak ezen a piacon - vélekedett, hozzáfűzve, hogy akár a gyógyszerkereskedőkkel szemben is szabályokat kell alkalmazni. Fel kell rúgni az érdekviszonyokat - fogalmazott Lázár János.

Lázár: a megszorítást nem, az igazságosságot viszont támogatjuk

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség kiáll a Széll Kálmán Terv mellett, és a megvalósításával kapcsolatos törvényjavaslatokat maximálisan támogatni fogja a parlamentben, az ország legnagyobb gondjának ugyanis az eladósodottságot tartják - közölte a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: megszorításokat nem támogatnak, igazságos lépéseket viszont ki fognak kényszeríteni.

A politikus szerint azt nem lehet megszorításnak nevezni, ha "megkérdezzük azt, hogy egy negyvenéves rendőr miért kap 200 ezer forint nyugdíjat", ha "megkérdezzük huszonéves, életerősnek tűnő fiatalemberektől, hogy miért van rokkantnyugdíjuk", vagy ha "megkérdezzük azt, Magyarországon hogy van az, hogy 85 százaléka a tömegközlekedést igénybe vevőknek kedvezménnyel utazik".
   
Ezzel kapcsolatban a frakcióvezető kiemelte: igazságos lépésnek tartják a nyugdíjkedvezmények megszüntetését, azt, hogy a szociális támogatásért cserébe dolgozni kelljen, valamint azt is, hogy a tömegközlekedés "végre olyan legyen, ami pontos, hatékony és alkalmas arra, hogy segítse az embereket".
   
Az oktatást, az egészségügyet és az önkormányzati szektort érintően, amelyek strukturális átalakításai csak részben tartoznak az adósságrendezés kérdéséhez, a jövő héten megkezdődnek a szükséges törvény-előkészítő egyeztetések a frakció és a kormány között - közölte.
   
Lázár János emlékeztetett, 2002-ben 8.300 milliárd forint volt az államadósság, ma pedig - árfolyamtól függően - 20-21 ezer milliárd forint. A hétfői frakcióülésen az ezzel kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdés az volt, hogy ki a felelős ezért - idézte fel, hangsúlyozva, hogy az államadósság növekedésének felelőseit meg kell nevezni, a felelősséget meg kell állapítani, és ha ehhez újabb törvényekre van szükség, készek azokat benyújtani. A képviselőcsoport azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a kormány is teremtse meg minden adat és információ nyilvánosságra kerülésének lehetőségét - fűzte hozzá.
   
A frakcióvezető kitért arra is, hogy a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja is kezdeményez majd társadalmi egyeztetést érintett szervezetekkel, például a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteivel.
   
A Széll Kálmán Terv ellenzéki fogadtatásával kapcsolatban azt mondta: az ellenzéki pártoknak kutyakötelességük, hogy közreműködjenek az adósságcsökkentési eljárásban.
   
Arra a kérdésre, felmerült-e, hogy a devizahitelesek segítése érdekében rögzíteni kellene a devizaárfolyamokat, Lázár János úgy reagált, olyan megoldást kell kialakítania a kormánynak, amely egyszerre két célt szolgál: azokat kell segíteni, akiket közvetlenül veszélyeztet a kilakoltatás lehetősége a bedőlt devizahitelük miatt, az azonban nem fordulhat elő, hogy emberek százezrei azért ne fizessenek közműdíjakat, lakbéreket, banki törlesztőrészleteket, mert másoknak nem kell fizetnie. Egy tartósan fennmaradó kilakoltatási moratórium hozzájárulhat a fizetési morál folyamatos romlásához - figyelmeztetett. Lázár János tudomása szerint több lehetőségen dolgozik a kabinet, amelyek között a devizaárfolyamok kérdése ugyanúgy felmerült, mint a hitelek, illetve az ingatlanok rendezésének sorsa, döntés azonban még nincs.
   
A Széll Kálmán Terv részeként ismertetett rezsiköltség-befagyasztást firtató felvetésre a frakcióvezető rámutatott: a kát-rendszer (kötelező áramátvételi rendszer) megváltoztatása része a kérdésnek, hiszen a távhődíjakról is szó van. Utóbbi hatósági árassá tételét a parlament már tárgyalja - emlékeztetett, hozzátéve, hogy ez egy lehetőség más közműszolgáltatásokkal kapcsolatban is.
   
Szólt a gyógyszerkasszáról is, és elmondta, nehéz küzdelemre számítanak. Meg kell vizsgálni szerinte, hogy bizonyos gyógyszerek miért drágábbak Magyarországon, mint a környékbeli országokban. Nyilván azért, mert visszaélések vannak ezen a piacon - vélekedett, hozzáfűzve, hogy akár a gyógyszerkereskedőkkel szemben is szabályokat kell alkalmazni. Fel kell rúgni az érdekviszonyokat - fogalmazott Lázár János.

OLDALTÖRÉS: MSZP: célok helyett célpontokat nevezett meg a kormány

MSZP: célok helyett célpontokat nevezett meg a kormány

Az MSZP szerint a kormány a kedden ismertetett Széll Kálmán Tervvel nem célokat, hanem célpontokat, bűnbakokat nevezett meg.
Tukacs István országgyűlési képviselő szerdán sajtótájékoztatón azt mondta, Matolcsy György és Navracsics Tibor kijelölte azokat a társadalmi csoportokat, amelyektől szerintük el lehet venni: a munkanélkülieket, a betegeket, a rokkantsági nyugdíjban és a szociális kedvezményekben részesülőket. "Ez veszélyes politika, aminek később beláthatatlan következményei lesznek" - vélekedett.
   
Az ellenzéki politikus úgy értékelte, hogy a bejelentett intézkedések egy megszorító csomagot képeznek, miközben hiányoznak közülük a rendszerszerű átalakítások.
   
Kifejtette, a szocialisták erősen vitatják, hogy a rokkantnyugdíjasokat "ki lehet zavarni a nyugdíjrendszer kereteiből" és a munka világába lehet terelni, főleg úgy, hogy "nincs munkahely és nincs közmunka". Azt is mondta, a gyógyszerkassza nem kurtítható meg évente százmillió forinttal anélkül, hogy valaki jelentős többletterhet ne vállalna. Véleménye szerint ez csak úgy lehetséges, ha mindazok, akik jelenleg súlyos betegségük miatt ingyen kapják a gyógyszereiket, ehhez anyagilag hozzájárulnak. "Ez és a dobozdíj meglebegtetett emelése azt fogja eredményezni, hogy a vizitdíjnál jóval súlyosabb károkat kell elszenvednie a betegeknek" - fogalmazott Tukacs István.
   
Kitért arra is, nem számol a következményekkel, aki úgy gondolja, hogy az álláskeresőknek most 270 napig járó ellátás időtartamát 90 napra lehet csökkenteni, majd néhány tízezer forintos segélyre lehet ítélni a munkanélkülieket.
   
Az MSZP-s képviselő szerint a kormány kilenc hónap alatt a negyedik gyökeres fordulatot hajtja végre a költségvetési és a gazdaságpolitikájában, ami felveti a kérdést, hogy meddig lehet Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert "a székében tartani, elhinni a 6-8 százalékos növekedésről szóló lázálmokat és koncepciótlanul kormányozni".
   
Tukacs István azt is mondta, hogy a Széll Kálmán Terv nem segíti a nemzetközi bizalom visszaszerzését, közvetlen pénzügyi hatásai pedig világosak: "a csomag bejelentése idején esett a tőzsde, gyengült forint".
   
A sajtótájékoztatón Kormos Kata, az MSZP szóvivője kijelentette: a kormánynak nincs elképzelése a jövőről, a Fidesz-KDNP-nek csak a hatalom megszerzésére és bebetonozására volt terve.
   
Azt mondta, hogy a Széll Kálmán Terv ismertetésekor nem volt szó a devizahitelesek megsegítéséről és az egykulcsos adórendszer veszteseinek kárpótlásáról. Véleménye szerint miközben a kabinet a hibás intézkedéseit akciócsoportokkal és "kommunikációs bravúrokkal" próbálja kijavítani, nem marad idő a kormányzásra, és "lassan ott tartunk, hogy a tej és a kenyér luxuscikknek számít".


Nézőpont Intézet: a többség a strukturális reformok mellett

A kormány kedvező alaphelyzetben láthat neki a strukturális reformoknak, hiszen a Széll Kálmán Terv két fontos magyarázatát a megkérdezettek nagy többsége támogatja - olvasható a Nézőpont Intézet február elején készült közvélemény-kutatásában.
A Nézőpont Intézet szerdán juttatta el az MTI-hez kutatását, amelyben az áll: a Széll Kálmán Terv keddi bemutatása lefektette az idei év pontos tárgyalási ütemtervét, és kijelölte felelőseit. A gazdasági intézkedések pontjainak elfogadását széles körű vita előzheti meg, a társadalmi ellenállást azonban csökkentheti, hogy a bejelentés előtti közvélemény-kutatás alapján kedvező közhangulat erősíti a kormány kezdeti tárgyalási pozícióját.
   
A felfokozott reformváró hangulatban segíti az intézkedések elfogadását, hogy azok magyarázatában több támogatott vélemény is megjelent - írta az intézet. A magyarok 76 százaléka egyetért azzal, hogy munkanélküli-segély csak annak adható, akinek senki sem tudott munkát biztosítani, 62 százaléka pedig úgy véli, hogy a rokkantnyugdíjasok számottevő része nem jogosan veszi igénybe az ellátást - írják a kutatók.
   
A közlemény szerint tízből nyolc (18 éven felüli) tanuló, valamint a nyugdíjasok és a munkahellyel rendelkezők 77-77 százaléka igazolta a felmérésben a munkanélküli-segélyezés reformjának szükségességét, de az állástalanok körében is meglepően magas támogatás tapasztalható (69 százalék). Miközben a Fidesz-szimpatizánsok 83 százaléka ért egyet a kormány érvelésével, és azt a szocialista tábor 74 százaléka is támogatja, a Jobbik szimpatizánsainak "mindössze" 63 százaléka ért egyet azzal, hogy munkanélküli segély csak annak adható, akinek senki sem tudott munkát biztosítani.
   
A rokkantnyugdíj-ellátás rendszerének felülvizsgálata a munkanélküliek 69, a munkavállalók 66, valamint a nyugdíjasok 60 százaléka szerint lenne szükségszerű. A kormánypártok és a legnagyobb ellenzéki párt szimpatizánsai ugyanakkora arányban vélik igaznak, hogy a rokkantnyugdíjból élők számottevő része jogosulatlanul veszi fel havi járandóságát (68-68 százalék), a kisebb parlamenti pártokra azonban ez kevésbé jellemző - áll a közleményben.
   
Az adatfelvétel február 7. és 10. között készült, ezer ember véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán.

MSZP: célok helyett célpontokat nevezett meg a kormány

Az MSZP szerint a kormány a kedden ismertetett Széll Kálmán Tervvel nem célokat, hanem célpontokat, bűnbakokat nevezett meg.
Tukacs István országgyűlési képviselő szerdán sajtótájékoztatón azt mondta, Matolcsy György és Navracsics Tibor kijelölte azokat a társadalmi csoportokat, amelyektől szerintük el lehet venni: a munkanélkülieket, a betegeket, a rokkantsági nyugdíjban és a szociális kedvezményekben részesülőket. "Ez veszélyes politika, aminek később beláthatatlan következményei lesznek" - vélekedett.
   
Az ellenzéki politikus úgy értékelte, hogy a bejelentett intézkedések egy megszorító csomagot képeznek, miközben hiányoznak közülük a rendszerszerű átalakítások.
   
Kifejtette, a szocialisták erősen vitatják, hogy a rokkantnyugdíjasokat "ki lehet zavarni a nyugdíjrendszer kereteiből" és a munka világába lehet terelni, főleg úgy, hogy "nincs munkahely és nincs közmunka". Azt is mondta, a gyógyszerkassza nem kurtítható meg évente százmillió forinttal anélkül, hogy valaki jelentős többletterhet ne vállalna. Véleménye szerint ez csak úgy lehetséges, ha mindazok, akik jelenleg súlyos betegségük miatt ingyen kapják a gyógyszereiket, ehhez anyagilag hozzájárulnak. "Ez és a dobozdíj meglebegtetett emelése azt fogja eredményezni, hogy a vizitdíjnál jóval súlyosabb károkat kell elszenvednie a betegeknek" - fogalmazott Tukacs István.
   
Kitért arra is, nem számol a következményekkel, aki úgy gondolja, hogy az álláskeresőknek most 270 napig járó ellátás időtartamát 90 napra lehet csökkenteni, majd néhány tízezer forintos segélyre lehet ítélni a munkanélkülieket.
   
Az MSZP-s képviselő szerint a kormány kilenc hónap alatt a negyedik gyökeres fordulatot hajtja végre a költségvetési és a gazdaságpolitikájában, ami felveti a kérdést, hogy meddig lehet Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert "a székében tartani, elhinni a 6-8 százalékos növekedésről szóló lázálmokat és koncepciótlanul kormányozni".
   
Tukacs István azt is mondta, hogy a Széll Kálmán Terv nem segíti a nemzetközi bizalom visszaszerzését, közvetlen pénzügyi hatásai pedig világosak: "a csomag bejelentése idején esett a tőzsde, gyengült forint".
   
A sajtótájékoztatón Kormos Kata, az MSZP szóvivője kijelentette: a kormánynak nincs elképzelése a jövőről, a Fidesz-KDNP-nek csak a hatalom megszerzésére és bebetonozására volt terve.
   
Azt mondta, hogy a Széll Kálmán Terv ismertetésekor nem volt szó a devizahitelesek megsegítéséről és az egykulcsos adórendszer veszteseinek kárpótlásáról. Véleménye szerint miközben a kabinet a hibás intézkedéseit akciócsoportokkal és "kommunikációs bravúrokkal" próbálja kijavítani, nem marad idő a kormányzásra, és "lassan ott tartunk, hogy a tej és a kenyér luxuscikknek számít".


Nézőpont Intézet: a többség a strukturális reformok mellett

A kormány kedvező alaphelyzetben láthat neki a strukturális reformoknak, hiszen a Széll Kálmán Terv két fontos magyarázatát a megkérdezettek nagy többsége támogatja - olvasható a Nézőpont Intézet február elején készült közvélemény-kutatásában.
A Nézőpont Intézet szerdán juttatta el az MTI-hez kutatását, amelyben az áll: a Széll Kálmán Terv keddi bemutatása lefektette az idei év pontos tárgyalási ütemtervét, és kijelölte felelőseit. A gazdasági intézkedések pontjainak elfogadását széles körű vita előzheti meg, a társadalmi ellenállást azonban csökkentheti, hogy a bejelentés előtti közvélemény-kutatás alapján kedvező közhangulat erősíti a kormány kezdeti tárgyalási pozícióját.
   
A felfokozott reformváró hangulatban segíti az intézkedések elfogadását, hogy azok magyarázatában több támogatott vélemény is megjelent - írta az intézet. A magyarok 76 százaléka egyetért azzal, hogy munkanélküli-segély csak annak adható, akinek senki sem tudott munkát biztosítani, 62 százaléka pedig úgy véli, hogy a rokkantnyugdíjasok számottevő része nem jogosan veszi igénybe az ellátást - írják a kutatók.
   
A közlemény szerint tízből nyolc (18 éven felüli) tanuló, valamint a nyugdíjasok és a munkahellyel rendelkezők 77-77 százaléka igazolta a felmérésben a munkanélküli-segélyezés reformjának szükségességét, de az állástalanok körében is meglepően magas támogatás tapasztalható (69 százalék). Miközben a Fidesz-szimpatizánsok 83 százaléka ért egyet a kormány érvelésével, és azt a szocialista tábor 74 százaléka is támogatja, a Jobbik szimpatizánsainak "mindössze" 63 százaléka ért egyet azzal, hogy munkanélküli segély csak annak adható, akinek senki sem tudott munkát biztosítani.
   
A rokkantnyugdíj-ellátás rendszerének felülvizsgálata a munkanélküliek 69, a munkavállalók 66, valamint a nyugdíjasok 60 százaléka szerint lenne szükségszerű. A kormánypártok és a legnagyobb ellenzéki párt szimpatizánsai ugyanakkora arányban vélik igaznak, hogy a rokkantnyugdíjból élők számottevő része jogosulatlanul veszi fel havi járandóságát (68-68 százalék), a kisebb parlamenti pártokra azonban ez kevésbé jellemző - áll a közleményben.
   
Az adatfelvétel február 7. és 10. között készült, ezer ember véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán.

MSZP: célok helyett célpontokat nevezett meg a kormány

Az MSZP szerint a kormány a kedden ismertetett Széll Kálmán Tervvel nem célokat, hanem célpontokat, bűnbakokat nevezett meg.
Tukacs István országgyűlési képviselő szerdán sajtótájékoztatón azt mondta, Matolcsy György és Navracsics Tibor kijelölte azokat a társadalmi csoportokat, amelyektől szerintük el lehet venni: a munkanélkülieket, a betegeket, a rokkantsági nyugdíjban és a szociális kedvezményekben részesülőket. "Ez veszélyes politika, aminek később beláthatatlan következményei lesznek" - vélekedett.
   
Az ellenzéki politikus úgy értékelte, hogy a bejelentett intézkedések egy megszorító csomagot képeznek, miközben hiányoznak közülük a rendszerszerű átalakítások.
   
Kifejtette, a szocialisták erősen vitatják, hogy a rokkantnyugdíjasokat "ki lehet zavarni a nyugdíjrendszer kereteiből" és a munka világába lehet terelni, főleg úgy, hogy "nincs munkahely és nincs közmunka". Azt is mondta, a gyógyszerkassza nem kurtítható meg évente százmillió forinttal anélkül, hogy valaki jelentős többletterhet ne vállalna. Véleménye szerint ez csak úgy lehetséges, ha mindazok, akik jelenleg súlyos betegségük miatt ingyen kapják a gyógyszereiket, ehhez anyagilag hozzájárulnak. "Ez és a dobozdíj meglebegtetett emelése azt fogja eredményezni, hogy a vizitdíjnál jóval súlyosabb károkat kell elszenvednie a betegeknek" - fogalmazott Tukacs István.
   
Kitért arra is, nem számol a következményekkel, aki úgy gondolja, hogy az álláskeresőknek most 270 napig járó ellátás időtartamát 90 napra lehet csökkenteni, majd néhány tízezer forintos segélyre lehet ítélni a munkanélkülieket.
   
Az MSZP-s képviselő szerint a kormány kilenc hónap alatt a negyedik gyökeres fordulatot hajtja végre a költségvetési és a gazdaságpolitikájában, ami felveti a kérdést, hogy meddig lehet Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert "a székében tartani, elhinni a 6-8 százalékos növekedésről szóló lázálmokat és koncepciótlanul kormányozni".
   
Tukacs István azt is mondta, hogy a Széll Kálmán Terv nem segíti a nemzetközi bizalom visszaszerzését, közvetlen pénzügyi hatásai pedig világosak: "a csomag bejelentése idején esett a tőzsde, gyengült forint".
   
A sajtótájékoztatón Kormos Kata, az MSZP szóvivője kijelentette: a kormánynak nincs elképzelése a jövőről, a Fidesz-KDNP-nek csak a hatalom megszerzésére és bebetonozására volt terve.
   
Azt mondta, hogy a Széll Kálmán Terv ismertetésekor nem volt szó a devizahitelesek megsegítéséről és az egykulcsos adórendszer veszteseinek kárpótlásáról. Véleménye szerint miközben a kabinet a hibás intézkedéseit akciócsoportokkal és "kommunikációs bravúrokkal" próbálja kijavítani, nem marad idő a kormányzásra, és "lassan ott tartunk, hogy a tej és a kenyér luxuscikknek számít".


Nézőpont Intézet: a többség a strukturális reformok mellett

A kormány kedvező alaphelyzetben láthat neki a strukturális reformoknak, hiszen a Széll Kálmán Terv két fontos magyarázatát a megkérdezettek nagy többsége támogatja - olvasható a Nézőpont Intézet február elején készült közvélemény-kutatásában.
A Nézőpont Intézet szerdán juttatta el az MTI-hez kutatását, amelyben az áll: a Széll Kálmán Terv keddi bemutatása lefektette az idei év pontos tárgyalási ütemtervét, és kijelölte felelőseit. A gazdasági intézkedések pontjainak elfogadását széles körű vita előzheti meg, a társadalmi ellenállást azonban csökkentheti, hogy a bejelentés előtti közvélemény-kutatás alapján kedvező közhangulat erősíti a kormány kezdeti tárgyalási pozícióját.
   
A felfokozott reformváró hangulatban segíti az intézkedések elfogadását, hogy azok magyarázatában több támogatott vélemény is megjelent - írta az intézet. A magyarok 76 százaléka egyetért azzal, hogy munkanélküli-segély csak annak adható, akinek senki sem tudott munkát biztosítani, 62 százaléka pedig úgy véli, hogy a rokkantnyugdíjasok számottevő része nem jogosan veszi igénybe az ellátást - írják a kutatók.
   
A közlemény szerint tízből nyolc (18 éven felüli) tanuló, valamint a nyugdíjasok és a munkahellyel rendelkezők 77-77 százaléka igazolta a felmérésben a munkanélküli-segélyezés reformjának szükségességét, de az állástalanok körében is meglepően magas támogatás tapasztalható (69 százalék). Miközben a Fidesz-szimpatizánsok 83 százaléka ért egyet a kormány érvelésével, és azt a szocialista tábor 74 százaléka is támogatja, a Jobbik szimpatizánsainak "mindössze" 63 százaléka ért egyet azzal, hogy munkanélküli segély csak annak adható, akinek senki sem tudott munkát biztosítani.
   
A rokkantnyugdíj-ellátás rendszerének felülvizsgálata a munkanélküliek 69, a munkavállalók 66, valamint a nyugdíjasok 60 százaléka szerint lenne szükségszerű. A kormánypártok és a legnagyobb ellenzéki párt szimpatizánsai ugyanakkora arányban vélik igaznak, hogy a rokkantnyugdíjból élők számottevő része jogosulatlanul veszi fel havi járandóságát (68-68 százalék), a kisebb parlamenti pártokra azonban ez kevésbé jellemző - áll a közleményben.
   
Az adatfelvétel február 7. és 10. között készült, ezer ember véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán.

OLDALTÖRÉS: A Magyar Gyógyszerészi Kamara kíváncsian várja az egyeztetéseket

A Magyar Gyógyszerészi Kamara kíváncsian várja az egyeztetéseket

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) kíváncsian várja új gyógyszer-támogatási rendszer júliusi bevezetéséhez vezető egyeztetéseket - reagált Horváth Tamás az MGYK elnöke az MTI-nek a kedden kihirdetett Széll Kálmán Terv kapcsán.

Az MGYK elnöke elmondta: örömmel fogadták, hogy a nemzetgazdasági és a nemzeti erőforrás minisztérium is konzultációt kezdeményez az érintett szakma képviselőivel. Hozzátette: a szempontjaik már megvannak ezzel kapcsolatban.
   
A gyógyszerészi kamara azt szeretné, hogy olyan intézkedések szülessenek, mellyel nem nőnek a betegterhek és nem romlik az egészségügyi ellátás színvonala sem. Fontos továbbá, hogy a gyógyszertárak árréstömege se csökkenjen, mert Horváth Tamás szerint ez is az ellátás romlásához vezetne.
   
Horváth Tamás azt is elmondta, hogy vannak a gyógyszeres terápiában hatékonysági tartalékok. Reméli, hogy a hátralévő egy év lehetőséget ad arra, hogy ezeket kihasználva kompenzálni tudják a következő évekre kitűzött közkiadás-csökkentéseket - tette hozzá az MGYK elnöke.
   
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden jelentette be, hogy a kormány 2011. április elsejével kezdi meg a konzultációkat egy új gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakításáról, és július elsején életbe lép az új rendszer. Emellett 298 milliárd forintot kívánnak fordítani az egészségügy korszerűsítésére az Új Széchenyi Terv keretében. 
   
Az egészségügyért felelős államtitkár üdvözölte ezt a kormányzati bejelentést. Hangsúlyozta: ezzel komoly előkészítői munka kezdődött egy új gyógyszer-támogatási rendszer felállítására.
   
Elmondta, hogy ettől függetlenül még az idén szükség lesz "egy kis kiigazításra” (többletforrásra) a gyógyszerkasszában.
   
Arra a kérdésre, hogy milyen módon szednék be ezt az összeget, az államtitkár azt mondta: a tervezői munka már megkezdődött, konkrét intézkedésekről, illetve számokról viszont még nem tud beszámolni. Azt viszont hangsúlyozta: mindenképpen úgy kívánják ezt kezelni, hogy a betegterhek ne növekedjenek.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara kíváncsian várja az egyeztetéseket

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) kíváncsian várja új gyógyszer-támogatási rendszer júliusi bevezetéséhez vezető egyeztetéseket - reagált Horváth Tamás az MGYK elnöke az MTI-nek a kedden kihirdetett Széll Kálmán Terv kapcsán.

Az MGYK elnöke elmondta: örömmel fogadták, hogy a nemzetgazdasági és a nemzeti erőforrás minisztérium is konzultációt kezdeményez az érintett szakma képviselőivel. Hozzátette: a szempontjaik már megvannak ezzel kapcsolatban.
   
A gyógyszerészi kamara azt szeretné, hogy olyan intézkedések szülessenek, mellyel nem nőnek a betegterhek és nem romlik az egészségügyi ellátás színvonala sem. Fontos továbbá, hogy a gyógyszertárak árréstömege se csökkenjen, mert Horváth Tamás szerint ez is az ellátás romlásához vezetne.
   
Horváth Tamás azt is elmondta, hogy vannak a gyógyszeres terápiában hatékonysági tartalékok. Reméli, hogy a hátralévő egy év lehetőséget ad arra, hogy ezeket kihasználva kompenzálni tudják a következő évekre kitűzött közkiadás-csökkentéseket - tette hozzá az MGYK elnöke.
   
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden jelentette be, hogy a kormány 2011. április elsejével kezdi meg a konzultációkat egy új gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakításáról, és július elsején életbe lép az új rendszer. Emellett 298 milliárd forintot kívánnak fordítani az egészségügy korszerűsítésére az Új Széchenyi Terv keretében. 
   
Az egészségügyért felelős államtitkár üdvözölte ezt a kormányzati bejelentést. Hangsúlyozta: ezzel komoly előkészítői munka kezdődött egy új gyógyszer-támogatási rendszer felállítására.
   
Elmondta, hogy ettől függetlenül még az idén szükség lesz "egy kis kiigazításra” (többletforrásra) a gyógyszerkasszában.
   
Arra a kérdésre, hogy milyen módon szednék be ezt az összeget, az államtitkár azt mondta: a tervezői munka már megkezdődött, konkrét intézkedésekről, illetve számokról viszont még nem tud beszámolni. Azt viszont hangsúlyozta: mindenképpen úgy kívánják ezt kezelni, hogy a betegterhek ne növekedjenek.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara kíváncsian várja az egyeztetéseket

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) kíváncsian várja új gyógyszer-támogatási rendszer júliusi bevezetéséhez vezető egyeztetéseket - reagált Horváth Tamás az MGYK elnöke az MTI-nek a kedden kihirdetett Széll Kálmán Terv kapcsán.

Az MGYK elnöke elmondta: örömmel fogadták, hogy a nemzetgazdasági és a nemzeti erőforrás minisztérium is konzultációt kezdeményez az érintett szakma képviselőivel. Hozzátette: a szempontjaik már megvannak ezzel kapcsolatban.
   
A gyógyszerészi kamara azt szeretné, hogy olyan intézkedések szülessenek, mellyel nem nőnek a betegterhek és nem romlik az egészségügyi ellátás színvonala sem. Fontos továbbá, hogy a gyógyszertárak árréstömege se csökkenjen, mert Horváth Tamás szerint ez is az ellátás romlásához vezetne.
   
Horváth Tamás azt is elmondta, hogy vannak a gyógyszeres terápiában hatékonysági tartalékok. Reméli, hogy a hátralévő egy év lehetőséget ad arra, hogy ezeket kihasználva kompenzálni tudják a következő évekre kitűzött közkiadás-csökkentéseket - tette hozzá az MGYK elnöke.
   
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden jelentette be, hogy a kormány 2011. április elsejével kezdi meg a konzultációkat egy új gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakításáról, és július elsején életbe lép az új rendszer. Emellett 298 milliárd forintot kívánnak fordítani az egészségügy korszerűsítésére az Új Széchenyi Terv keretében. 
   
Az egészségügyért felelős államtitkár üdvözölte ezt a kormányzati bejelentést. Hangsúlyozta: ezzel komoly előkészítői munka kezdődött egy új gyógyszer-támogatási rendszer felállítására.
   
Elmondta, hogy ettől függetlenül még az idén szükség lesz "egy kis kiigazításra” (többletforrásra) a gyógyszerkasszában.
   
Arra a kérdésre, hogy milyen módon szednék be ezt az összeget, az államtitkár azt mondta: a tervezői munka már megkezdődött, konkrét intézkedésekről, illetve számokról viszont még nem tud beszámolni. Azt viszont hangsúlyozta: mindenképpen úgy kívánják ezt kezelni, hogy a betegterhek ne növekedjenek.

OLDALTÖRÉS: HÖOK: olyan képzéseket kell biztosítani, amelyeknek itthon is van felvevő piaca

HÖOK: olyan képzéseket kell biztosítani, amelyeknek itthon is van felvevő piaca

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint olyan felsőoktatási képzéseket kell biztosítani, amelyeknek itthon is van felvevő piaca - mondta Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a kedden a Széll Kálmán Tervben bejelentett intézkedésekre reagálva.

Hozzátette: a fiatalok számára olyan körülményeket kell biztosítani, hogy az itthon végzett hallgatók úgy tudjanak boldogulni, mintha külföldön helyezkednének el. A hallgatói vezető az országos munkaerőpiac fogalmát megfoghatatlannak tartotta, mint mondta, a regionális és ágazati igényeket kell figyelembe venni. Példaként említette a győri Széchenyi István Egyetem és az Audi, vagy a Miskolci Egyetem és a Bosch kapcsolatát. Megjegyezte: azt nem biztos, hogy ki merné mondani, hogy az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítsa meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket. Mint kiemelte: ebbe a tudomány szereplőit és a munkaerő-piaci igényeket jól ismerők szakembereket is be kell vonni.
   
A kedden nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv azt javasolja: a felsőoktatási rendszerben tervszerűen érvényesítsék az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését. A dokumentum alapján az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket, szem előtt tartva, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon keresett reál és műszaki ismeretek.
   
A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzés szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban.
   
Ehhez társul, hogy a munkaerőpiac számára hasznos területeken végzett hallgatók gyakran elhagyják az országot, a magyar adófizetők támogatásával megszerzett képzettségüket más országban kamatoztatják és ott fizetnek adót. Az ő képzésükre szánt pénz az államadósságot gyarapítja, hiszen a kiadásokat nem követik az elvárt bevételek - írják.

HÖOK: olyan képzéseket kell biztosítani, amelyeknek itthon is van felvevő piaca

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint olyan felsőoktatási képzéseket kell biztosítani, amelyeknek itthon is van felvevő piaca - mondta Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a kedden a Széll Kálmán Tervben bejelentett intézkedésekre reagálva.

Hozzátette: a fiatalok számára olyan körülményeket kell biztosítani, hogy az itthon végzett hallgatók úgy tudjanak boldogulni, mintha külföldön helyezkednének el. A hallgatói vezető az országos munkaerőpiac fogalmát megfoghatatlannak tartotta, mint mondta, a regionális és ágazati igényeket kell figyelembe venni. Példaként említette a győri Széchenyi István Egyetem és az Audi, vagy a Miskolci Egyetem és a Bosch kapcsolatát. Megjegyezte: azt nem biztos, hogy ki merné mondani, hogy az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítsa meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket. Mint kiemelte: ebbe a tudomány szereplőit és a munkaerő-piaci igényeket jól ismerők szakembereket is be kell vonni.
   
A kedden nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv azt javasolja: a felsőoktatási rendszerben tervszerűen érvényesítsék az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését. A dokumentum alapján az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket, szem előtt tartva, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon keresett reál és műszaki ismeretek.
   
A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzés szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban.
   
Ehhez társul, hogy a munkaerőpiac számára hasznos területeken végzett hallgatók gyakran elhagyják az országot, a magyar adófizetők támogatásával megszerzett képzettségüket más országban kamatoztatják és ott fizetnek adót. Az ő képzésükre szánt pénz az államadósságot gyarapítja, hiszen a kiadásokat nem követik az elvárt bevételek - írják.

HÖOK: olyan képzéseket kell biztosítani, amelyeknek itthon is van felvevő piaca

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint olyan felsőoktatási képzéseket kell biztosítani, amelyeknek itthon is van felvevő piaca - mondta Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a kedden a Széll Kálmán Tervben bejelentett intézkedésekre reagálva.

Hozzátette: a fiatalok számára olyan körülményeket kell biztosítani, hogy az itthon végzett hallgatók úgy tudjanak boldogulni, mintha külföldön helyezkednének el. A hallgatói vezető az országos munkaerőpiac fogalmát megfoghatatlannak tartotta, mint mondta, a regionális és ágazati igényeket kell figyelembe venni. Példaként említette a győri Széchenyi István Egyetem és az Audi, vagy a Miskolci Egyetem és a Bosch kapcsolatát. Megjegyezte: azt nem biztos, hogy ki merné mondani, hogy az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítsa meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket. Mint kiemelte: ebbe a tudomány szereplőit és a munkaerő-piaci igényeket jól ismerők szakembereket is be kell vonni.
   
A kedden nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv azt javasolja: a felsőoktatási rendszerben tervszerűen érvényesítsék az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését. A dokumentum alapján az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket, szem előtt tartva, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon keresett reál és műszaki ismeretek.
   
A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzés szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban.
   
Ehhez társul, hogy a munkaerőpiac számára hasznos területeken végzett hallgatók gyakran elhagyják az országot, a magyar adófizetők támogatásával megszerzett képzettségüket más országban kamatoztatják és ott fizetnek adót. Az ő képzésükre szánt pénz az államadósságot gyarapítja, hiszen a kiadásokat nem követik az elvárt bevételek - írják.

OLDALTÖRÉS: KDNP: az intézkedések megoldást kínálnak az államadósság problémájára

KDNP: az intézkedések megoldást kínálnak az államadósság problémájára

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kedden nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv megoldást kínál Magyarország legnagyobb problémájára, az államadósságra, és a probléma kezelésének terhét nem az emberek vállára teszi.

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője az MTI-nek az intézkedéseket értékelve kiemelte: az államadósság hihetetlen mértekben növekedett, 2002 és 2010 között 8 ezerről 20 ezer milliárd forintra nőtt. Ez megbénítja a magyar költségvetést és gazdaságot - mutatott rá.
Hozzátette: a kormány olyan programot dolgozott ki, amely a problémák kezelésének terhét nem az emberek vállára teszi. Mint mondta, bíznak benne, hogy az átalakításokat a magyar emberek megértése és összefogása kíséri majd.
   
A frakcióvezető a KDNP számára fontos lépések közé sorolta, hogy aki dolgozni tud, az ténylegesen dolgozzon, ami azt is feltételezi, hogy aki dolgozni tud, az kapjon munkalehetőséget.
Ennek egyik eszközeként jelölte meg a közmunka-programokat, amelyek a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőséget biztosítanak majd a ma még inaktív rétegeknek. Kitért arra is, hogy az életerős és munkaképes emberek a nyugdíjkorhatár betöltése előtt ne vonuljanak nyugdíjba, mint kifejtette: így lehetőség van a nyugdíjak értékének megőrzésére.
Keresztényszociális pártként üdvözölte a rezsiköltségek befagyasztásának szándékát. Mint mondta, az energiaárak várható növekedése ellen védekezni kell.
Beszélt arról is, hogy az államadósságot a gyógyszerkassza finanszírozása is növelte, ezzel nem a betegek, hanem a gyógyszergyártók érdekét szolgálták.
   
Harrach Péter azt mondta, hogy azok, akik az államadósság növekedésének előidézői voltak, ma igyekeznek a probléma kezelését akadályozni, azáltal is, hogy megszorításokat emlegetnek. Az ellenzékre jellemző, hogy amikor hatalmon voltak, a probléma kezelésének egyetlen megoldásaként a megszorításokat látták, és ma is csak erre tudnak gondolni. Mint mondta, nem értik a kormány más szempontú cselekvését, ami egy egészen új rendszer létrehozását jelenti.

KDNP: az intézkedések megoldást kínálnak az államadósság problémájára

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kedden nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv megoldást kínál Magyarország legnagyobb problémájára, az államadósságra, és a probléma kezelésének terhét nem az emberek vállára teszi.

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője az MTI-nek az intézkedéseket értékelve kiemelte: az államadósság hihetetlen mértekben növekedett, 2002 és 2010 között 8 ezerről 20 ezer milliárd forintra nőtt. Ez megbénítja a magyar költségvetést és gazdaságot - mutatott rá.
Hozzátette: a kormány olyan programot dolgozott ki, amely a problémák kezelésének terhét nem az emberek vállára teszi. Mint mondta, bíznak benne, hogy az átalakításokat a magyar emberek megértése és összefogása kíséri majd.
   
A frakcióvezető a KDNP számára fontos lépések közé sorolta, hogy aki dolgozni tud, az ténylegesen dolgozzon, ami azt is feltételezi, hogy aki dolgozni tud, az kapjon munkalehetőséget.
Ennek egyik eszközeként jelölte meg a közmunka-programokat, amelyek a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőséget biztosítanak majd a ma még inaktív rétegeknek. Kitért arra is, hogy az életerős és munkaképes emberek a nyugdíjkorhatár betöltése előtt ne vonuljanak nyugdíjba, mint kifejtette: így lehetőség van a nyugdíjak értékének megőrzésére.
Keresztényszociális pártként üdvözölte a rezsiköltségek befagyasztásának szándékát. Mint mondta, az energiaárak várható növekedése ellen védekezni kell.
Beszélt arról is, hogy az államadósságot a gyógyszerkassza finanszírozása is növelte, ezzel nem a betegek, hanem a gyógyszergyártók érdekét szolgálták.
   
Harrach Péter azt mondta, hogy azok, akik az államadósság növekedésének előidézői voltak, ma igyekeznek a probléma kezelését akadályozni, azáltal is, hogy megszorításokat emlegetnek. Az ellenzékre jellemző, hogy amikor hatalmon voltak, a probléma kezelésének egyetlen megoldásaként a megszorításokat látták, és ma is csak erre tudnak gondolni. Mint mondta, nem értik a kormány más szempontú cselekvését, ami egy egészen új rendszer létrehozását jelenti.

KDNP: az intézkedések megoldást kínálnak az államadósság problémájára

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kedden nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv megoldást kínál Magyarország legnagyobb problémájára, az államadósságra, és a probléma kezelésének terhét nem az emberek vállára teszi.

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője az MTI-nek az intézkedéseket értékelve kiemelte: az államadósság hihetetlen mértekben növekedett, 2002 és 2010 között 8 ezerről 20 ezer milliárd forintra nőtt. Ez megbénítja a magyar költségvetést és gazdaságot - mutatott rá.
Hozzátette: a kormány olyan programot dolgozott ki, amely a problémák kezelésének terhét nem az emberek vállára teszi. Mint mondta, bíznak benne, hogy az átalakításokat a magyar emberek megértése és összefogása kíséri majd.
   
A frakcióvezető a KDNP számára fontos lépések közé sorolta, hogy aki dolgozni tud, az ténylegesen dolgozzon, ami azt is feltételezi, hogy aki dolgozni tud, az kapjon munkalehetőséget.
Ennek egyik eszközeként jelölte meg a közmunka-programokat, amelyek a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőséget biztosítanak majd a ma még inaktív rétegeknek. Kitért arra is, hogy az életerős és munkaképes emberek a nyugdíjkorhatár betöltése előtt ne vonuljanak nyugdíjba, mint kifejtette: így lehetőség van a nyugdíjak értékének megőrzésére.
Keresztényszociális pártként üdvözölte a rezsiköltségek befagyasztásának szándékát. Mint mondta, az energiaárak várható növekedése ellen védekezni kell.
Beszélt arról is, hogy az államadósságot a gyógyszerkassza finanszírozása is növelte, ezzel nem a betegek, hanem a gyógyszergyártók érdekét szolgálták.
   
Harrach Péter azt mondta, hogy azok, akik az államadósság növekedésének előidézői voltak, ma igyekeznek a probléma kezelését akadályozni, azáltal is, hogy megszorításokat emlegetnek. Az ellenzékre jellemző, hogy amikor hatalmon voltak, a probléma kezelésének egyetlen megoldásaként a megszorításokat látták, és ma is csak erre tudnak gondolni. Mint mondta, nem értik a kormány más szempontú cselekvését, ami egy egészen új rendszer létrehozását jelenti.

OLDALTÖRÉS: PSZ: elfogadhatatlan a tankötelezettség csökkentése

PSZ: elfogadhatatlan a tankötelezettség csökkentése

A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a tankötelezettség tizenöt éves életkorra történő leszállítását - közölte az érdekvédelmi tömörülés kedden az MTI-vel.
   
Mint írták, ennek az elképzelésnek a végrehajtásához jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen iskolatípus, hiszen a hatéves korban kötelezően megkezdett tankötelezettség a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után tizennégy éves életkorban befejeződik.
   
A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja ezt az elgondolást azért is, mivel lehetővé teszi, hogy akár több százezer fiatal lépjen úgy ki az iskolarendszerből, hogy nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel.
   
A Pedagógusok Szakszervezete az iskolarendszerből való kilépést, bármilyen életkorban is, akkor tartja elfogadhatónak, ha az érintett legalább rendelkezik egy szakképzettséggel, hogy esélye legyen a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre.
   
Ez az elgondolás magában hordozza annak lehetőségét, hogy az állam nem vállalja föl a tankötelezettség utáni időszakra az ingyenes oktatás igénybevételéhez szükséges ellátórendszer fenntartását és működtetését - mutattak rá.
   
Hozzátették: a lépés ezenkívül szűkíti a rendelkezésre álló beiskolázási helyeket, elsősorban a középiskolákba való bejutás lehetőségét. Az intézkedések együttesen azzal a következménnyel járhatnak, hogy leépül a közoktatás ellátórendszere, iskolákat, kollégiumokat zárnak be, és tömegesen bocsátják el a közoktatásban foglalkoztatottakat.
   
A Pedagógusok Szakszervezete ezért felszólítja a kormányt, hogy a gazdasági stabilizációt ne az ingyenes és kötelező közoktatási ellátórendszer terhére alapozza. A közoktatásból történő forráskivonás lehet, hogy rövid távon csökkenti az állami kiadásokat, azonban már középtávon is megállíthatja a gazdasági fejlődést, szűkítve a rendelkezésre álló felkészült szakembergárdát - zárul az állásfoglalás.
   
A kedden nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Tervben az olvasható, fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak: választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja majd le.
   
A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség. Az adósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.

PSZ: elfogadhatatlan a tankötelezettség csökkentése

A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a tankötelezettség tizenöt éves életkorra történő leszállítását - közölte az érdekvédelmi tömörülés kedden az MTI-vel.
   
Mint írták, ennek az elképzelésnek a végrehajtásához jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen iskolatípus, hiszen a hatéves korban kötelezően megkezdett tankötelezettség a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után tizennégy éves életkorban befejeződik.
   
A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja ezt az elgondolást azért is, mivel lehetővé teszi, hogy akár több százezer fiatal lépjen úgy ki az iskolarendszerből, hogy nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel.
   
A Pedagógusok Szakszervezete az iskolarendszerből való kilépést, bármilyen életkorban is, akkor tartja elfogadhatónak, ha az érintett legalább rendelkezik egy szakképzettséggel, hogy esélye legyen a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre.
   
Ez az elgondolás magában hordozza annak lehetőségét, hogy az állam nem vállalja föl a tankötelezettség utáni időszakra az ingyenes oktatás igénybevételéhez szükséges ellátórendszer fenntartását és működtetését - mutattak rá.
   
Hozzátették: a lépés ezenkívül szűkíti a rendelkezésre álló beiskolázási helyeket, elsősorban a középiskolákba való bejutás lehetőségét. Az intézkedések együttesen azzal a következménnyel járhatnak, hogy leépül a közoktatás ellátórendszere, iskolákat, kollégiumokat zárnak be, és tömegesen bocsátják el a közoktatásban foglalkoztatottakat.
   
A Pedagógusok Szakszervezete ezért felszólítja a kormányt, hogy a gazdasági stabilizációt ne az ingyenes és kötelező közoktatási ellátórendszer terhére alapozza. A közoktatásból történő forráskivonás lehet, hogy rövid távon csökkenti az állami kiadásokat, azonban már középtávon is megállíthatja a gazdasági fejlődést, szűkítve a rendelkezésre álló felkészült szakembergárdát - zárul az állásfoglalás.
   
A kedden nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Tervben az olvasható, fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak: választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja majd le.
   
A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség. Az adósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.

PSZ: elfogadhatatlan a tankötelezettség csökkentése

A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a tankötelezettség tizenöt éves életkorra történő leszállítását - közölte az érdekvédelmi tömörülés kedden az MTI-vel.
   
Mint írták, ennek az elképzelésnek a végrehajtásához jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen iskolatípus, hiszen a hatéves korban kötelezően megkezdett tankötelezettség a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése után tizennégy éves életkorban befejeződik.
   
A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja ezt az elgondolást azért is, mivel lehetővé teszi, hogy akár több százezer fiatal lépjen úgy ki az iskolarendszerből, hogy nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel.
   
A Pedagógusok Szakszervezete az iskolarendszerből való kilépést, bármilyen életkorban is, akkor tartja elfogadhatónak, ha az érintett legalább rendelkezik egy szakképzettséggel, hogy esélye legyen a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre.
   
Ez az elgondolás magában hordozza annak lehetőségét, hogy az állam nem vállalja föl a tankötelezettség utáni időszakra az ingyenes oktatás igénybevételéhez szükséges ellátórendszer fenntartását és működtetését - mutattak rá.
   
Hozzátették: a lépés ezenkívül szűkíti a rendelkezésre álló beiskolázási helyeket, elsősorban a középiskolákba való bejutás lehetőségét. Az intézkedések együttesen azzal a következménnyel járhatnak, hogy leépül a közoktatás ellátórendszere, iskolákat, kollégiumokat zárnak be, és tömegesen bocsátják el a közoktatásban foglalkoztatottakat.
   
A Pedagógusok Szakszervezete ezért felszólítja a kormány