Drasztikusan csökkentik a táppénzt - Tüntetnek a szakszervezetek

A táppénz szabályai az elmúlt években többször szigorodtak, a kormányok igyekeztek csökkenteni a kiadásokat és gátolni a visszaéléseket. A Bajnai-kormány 2009-ben tíz százalékkal mérsékelte az ellátást, múlt héten pedig az országgyűlés megfelezte a naponta felvehető összeg maximumát, így a táppénz felső határa napi 10040 forintról 5020 forintra csökken májustól. Az intézkedés a bruttó 260 ezer forint felett keresőket érinti kedvezőtlenül. Dr. Gergye Ferenc háziorvos, megyei szakfőorvos úgy látja: nem biztos, hogy ez jelentős megtakarítást eredményez, mert a jó állással rendelkezők általában eddig sem a táppénzt választották, inkább szabadságra mentek, ha betegek lettek.

- Eddig rendkívül kedvező volt, ha egy magas jövedelmű biztosított kimenekült néhány hónapra a munkából, mert nagy összegű táppénzt kapott. Én azonban elvétve találkoztam olyan esettel, hogy egy-egy jól kereső hosszabb időre igényelt ilyen ellátást. Olyasvalakire emlékszem, aki valóban súlyos beteg volt, alapos indokkal vette igénybe több hónapig a táppénzt - említette dr. Gyergye Ferenc.

Amúgy a praxisában azt látja, hogy az alacsony jövedelműek is egye kevésbé kérik a keresőképtelenség megállapítását, félnek az állásuk elvesztésétől.

- Néhány éven belül húszszázalékos csökkenés következett be a táppénzt igénylők számában, ami nem jelentéktelen. Ezzel nem állítom azt, hogy nem fordul elő táppénzcsalás, mivel a rendszer eléggé liberalizált, és bár az orvosszakmai felülvizsgálati rendszer működik, a betegellenőrzési rendszer nem. Olyan már nincs, mint a pályám elején, hogy jött a táppénzellenőr, kérte a táppénzes naplót, aztán elment és megnézte, hogy a lumbágós beteg otthon van-e. Ha véletlenül a hegyen kapált, megvonták a táppénzét, mert nem tartotta be a pihenésre vonatkozó előírásokat. Ezt az eljárást egyébként nem is lenne értelme visszaállítani: az emberek vegzatúrája sokkal több kárt okozna, mint amennyi hasznot hajtana, mert állítom, hogy nem jellemző a táppénzcsalás - foglalta össze álláspontját a szakfőorvos.

Miklós Zsolt, A Kanizsa Trend Kft. ügyvezetője a táppénz szabályainak változásáról azt mondta: az összeg csökkentése természetesen pénzügyi könnyebbség a munkáltatóknak, ám egy termelő üzemnek - mint amilyen a Kanizsa Trend Kft. is - sokkal fontosabb, hogy a dolgozók folyamatosan jó teljesítményt és magas színvonalú munkát tudjanak végezni.

- Szerencsére nálunk nem jellemző az a fajta magatartás, hogy valaki egészségesen táppénzre íratja magát - hangsúlyozta az ügyvezető, aki szerint mindez a dolgozók cég iránti lojalitásával is magyarázható. - Persze a vállalat is sokat tesz azért, hogy ez így maradjon, saját üzemorvossal rendelkezünk, rendszeres szűrővizsgálatokon vesznek részt a dolgozók, sőt, az influenza elleni védőoltást ingyen biztosítjuk számukra. Mindezek mellett pozitív motivációt alkalmazunk, azok a dolgozók, akik nem voltak táppénzen az adott időszakban, teljes összegű cafetériára jogosultak. Nem véletlen tehát, hogy éves szinten csak 4-6 százalék között mozog a táppénzen töltött idő a cégnél.

A tapasztalatok szerint a közfoglalkoztatásban jóval több időt töltenek táppénzen a munkavállalók, mint az elsődleges munkaerőpiacon. Aladi Gusztáv, a zalaegerszegi önkormányzati tulajdonú Kontakt Humán Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: míg a versenyszférában tavaly 12 hónap alatt átlagban 9 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló, addig náluk a 7-8 hónapos közfoglalkoztatásra személyenként 20 nap táppénz jutott. Ezt az adatot 12 hónapra vetítve kiderül, több mint háromszoros a különbség.

- Mi kizárólag munkaképes korú és állapotú ügyfeleket foglalkoztatunk, hiszen csak ők kerülhetnek a bérpótló juttatásban (a korábbi rátban) részesülők közé. Ennek ellenére volt olyan ügyfelünk, aki 2 hónapot töltött táppénzen. Tavaly 8-10 személy vett részt másodfokú foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, s őket mind alkalmatlannak minősítették. Az idei első hónap tapasztalatai alapján azonban úgy tűnik, csökken a tendencia; ez valószínűleg az új törvényi szabályozás következménye, hiszen a státusban maradáshoz minden munkavállalónak kötelessége évente legalább 30 napot ledolgoznia - tette hozzá Aladi Gusztáv.

A táppénz szabályainak szigorításával nem értenek egyet a szakszervezetek, ez az egyik ok, amiért tüntetésre készülnek. Vasból és Zalából is több buszt indítanak április 9-én Budapestre, közölte Horváth Csaba, az MSZOSZ nyugat-dunántúli régióvezetője.

- Eddig is kevés volt a táppénz összege, elfogadhatatlan a további csökkentése. Sajnos már betegen dolgoznak a munkavállalók, emiatt megnövekedhet az üzemi balesetek száma - említette a szakszervezeti vezető, aki érdeklődésünkre nem vitatta, hogy léteznek táppénzcsalások, de - mint mondta - ő olyan eseteket sorol ebbe a kategóriába, ha például valaki kiíratja magát, és átmegy Ausztriába feketén szőlőt szedni. Amúgy bízik az orvostársadalomban, úgy véli, ha valakiről megállapítják az orvosok, hogy beteg, az tényleg az.

A táppénz szabályainak legutóbbi változása nem érinti a passzív táppénzt, amelyet azok vehetnek igénybe, akik munkanélkülivé váltak, és ezután három napon belül megbetegedtek. Míg 2003-ban egy évig kaphattak ellátást, fokozatos csökkentés után 2009 augusztusától 30 nap lett a passzív táppénz maximuma. Ez az intézmény így is neuralgikus pontnak számít az egészségbiztosítás rendszerében, mert több munkavállaló alanyi jogként kezeli, igényt tart rá, ha beteg, ha nem. Tavalyelőtt nagyon megugrott a passzív táppénzre vonulók száma.

- A legotrombább vélemény a passzív táppénzről, hogy a csalás tipikus esete - vázolta dr. Gergye Ferenc. - Tény, hogy a táppénz betegség esetén jár, s a munkanélkülivé válás önmagában nem ok erre. Ugyanakkor ha valaki elveszíti a munkáját, olyan állapotba kerülhet, amiről sok esetben elmondható, hogy az már a betegség maga. Nekünk, orvosoknak nehéz a helyzetünk, mert egy állás nélkül maradt, rossz közérzetű emberrel állunk szemben, és el kell játszanunk a rendőr szerepét, megmondani, hogy jár-e a passzív táppénz vagy sem. Közben pedig tudjuk, hogy ez az ember valóban nehéz helyzetben van, s könnyű megtalálni a bajt, ami alapján nyugodtan ki lehet írni, hiszen a magyar munkavállalók többsége távolról sem nevezhető makkegészségesnek. Ha ilyen döntés előtt állnak a háziorvosok, bizony előfordulhat, hogy emberségből megnyomják egy kicsit a ceruzát. 

A kereset 50–70 százaléka lehet

A keresőképtelenség első 15 napjára a munkáltató fizet ellátást, a kereset 70 százalékát. Ha a munkavállaló kimerítette a 15 napot, akkor jár a táppénz, amely az előző évi átlagkereset 60 vagy 50 százaléka (attól függően, hogy otthon vagy kórházban van a beteg, s mennyi ideje biztosított), de maximum havi 300 ezer, májustól pedig 156 ezer forint. A táppénz kétharmadát az egészségbiztosító, egyharmadát a munkáltató fizeti. 

 Szerzők: Horváth A. Attila, Magyar Nóra, Pásztor András, Szabó Judit

OLDALTÖRÉS: Szerintem - Újságírói jegyzet

SZERINTEM – Szabó Judit jegyzete 

Az OEP ellenőrző főorvosai 2009-ben egymillió esetből 41 ezerben nyilvánították keresőképessé a betegeket, de nem csalás miatt, hanem mert befejeződött a kezelésük. Elenyésző esetben bizonyult indokolatlannak a táppénzes periódus, közölte az egészségbiztosító. Dancsó József, a táppénz maximumát csökkentő javaslatot benyújtott képviselő szerint viszont évi 10–15 milliárd forint kárt okozhatnak a táppénzcsalások az államnak. Remélhetőleg a Széll Kálmán-terv részletes kidolgozása erre is kínál megoldást, ha valóban ekkora, s ennyire rejtett problémáról van szó.