Médiatörvény: általános vitára alkalmas a kormány módosítási javaslata

A bizottsági ülésen a jobbikos Novák Előd nehezményezte, hogy a kabinet a hazai tiltakozás hatására nem volt hajlandó változtatni a médiatörvényen, egy "szuperállam", az Európai Unió "csettintésére" azonban megteszi, amit megalázónak nevezett. Kifogásolta azt is, hogy a módosítás a jogszabály igazán lényeges pontjait nem érinti.
   
Erre L. Simon László, a testület fideszes elnöke úgy reagált: a törvénymódosítás a szokásos módon történik. Hozzátette, tudja, hogy a parlamenti eljárás megértése legalább olyan bonyolult, "mint megtalálni Karcagon egy emlékművet", de a kormány indítványáról nem egy "szuperállam" dönt, hanem az Országgyűlés, és ha a többség nem ért egyet az Európai Bizottsággal kötött megállapodással, akkor "más irányba megy el".
   
Mandur László (MSZP) arról beszélt, hogy a módosításkor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet aggályait is figyelembe kellene venni. Elmondta, hogy a változások között olyan rendelkezés - a regisztrációs szabályokat megsértő médiumok megbírságolása - is szerepel, amelyet Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos nem kért, s csak újabb problémákat vet fel, nem a sajtó, hanem a médiahatóság szabadságát növeli.
   
A szocialista politikus megismételte pártja javaslatát: a parlamenti pártok, a kormány és a szakmai érdekképviseletek részvételével hozzanak létre eseti bizottságot, amely kidolgoz egy európai uniós és alkotmányos jogelveknek megfelelő médiaszabályozási javaslatot. Ezt az LMP is támogatja.
   
Mandur László kifejtette: nincs házszabályi lehetőség arra, hogy - ha a parlament nem támogatja a házszabálytól eltérést - a javaslat sürgős tárgyalását már hétfőn megkezdje az Országgyűlés.
   
Említést tett arról, hogy a médiaalkotmány tervezett módosítása alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás részletszabályait az arányosságnak és a demokratikus közvélemény biztosításának megfelelően törvény állapítja meg, ami egy újabb, még ismeretlen tartalmú jogszabály megalkotását vetíti előre. Mivel ez a megfogalmazás a fideszes L. Simon László szerint is pontatlan nyelvtanilag, a bizottsági elnök arra kérte Gáva Krisztiánt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát: ismertesse, a kormány szándékozik-e újabb törvényt alkotni e tárgyban.
   
A helyettes államtitkár erre nemmel válaszolt, és kifejtette: a törvény kifejezés a médiatörvényre utal. Kitért arra is, hogy a kormány javaslata "vesszőre megegyezik" a Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztossal kötött megállapodásban rögzítettel, a nyelvtani pontosítást azonban nem zárta ki. Beszélt arról is: a kormány azt kéri, hogy az indítványt mihamarabb és az abban foglalt tartalommal fogadja el a parlament.
   
A fideszes Menczer Erzsébet - a decemberben elfogadott médiatörvény egyik előterjesztője - hangsúlyozta: a javaslat pontosítja a médiaszabályozást, ám koncepcióváltás igényét az Európai Bizottság nem fogalmazta meg.
   
Karácsony Gergely (LMP) elmondta: pártja - a kiegyensúlyozottság érdekében - módosító javaslatot nyújt be a médiatanács összetételével kapcsolatban.
   
A bizottsági ülésen arról is döntöttek, hogy az elmúlt nyolc év kulturális kormányzatainak esetleges visszaéléseivel foglalkozó albizottságot a jövőben a fideszes Gulyás Dénes helyett párttársa, Menczer Erzsébet vezesse.
   
A szocialista Hiller István azt kezdeményezte, az ülés napirendjére vegyék fel a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék miatt a kultúrát érintő elvonások megvitatását, de miután L. Simon László ígéretet tett arra, hogy kellő felkészülés után ezt a témát a közeljövőben a bizottság napirendjére veszik, elállt a javaslattól.
   
A kulturális és sajtóbizottság ezen kívül elutasította Karácsony Gergely és Schiffer András (LMP) előterjesztésének tárgysorozatba vételét; ez számos egyéb rendelkezése mellett a nyomtatott sajtót és az internetes sajtótermékeket kivenné a médiatanács és a médiahatóság felügyelete alól.