Belföld

2011.01.31. 10:28

EU-elnökség: vitatéma az energiainfrastruktúra finanszírozása

Az EU-országok energetikai rendszereinek összekapcsolásához, az egységes európai energiapiac megteremtéséhez szükséges infrastruktúra finanszírozása az egyik vitatéma az uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben kezdődött tanácskozásán.

MTI

A tagállami kormányokat képviselő miniszterek az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva - Martonyi Jánosnak, a magyar diplomácia vezetőjének az elnökletével - egyebek közt az EU-országok állam- és kormányfőinek energiaügyi, illetve innovációs kérdésekkel foglalkozó pénteki csúcstalálkozóját készítik elő.
   
Az említett források azt valószínűsítették, hogy a csúcstalálkozó most készülő záródokumentumában az energetikai infrastruktúra finanszírozásáról szólva döntő mértékben a magántőkére helyezik majd a hangsúlyt, de azoknál a beruházásoknál, amelyek esetében a magántőke nem vállal elég erőteljes szerepet, lehetőségként említeni fogják a közpénzek felhasználását is. Egyelőre azonban nyitott kérdés, hogy lesznek-e ebben EU-s pénzek is.
   
Szintén vita várható az Európai Bizottság - a legfőbb uniós végrehajtó testület - azon javaslatáról, hogy a tagállamok jelentsék be külső, harmadik országokkal kötött energiaügyi szerződéseiket. Egyesek - mondták az MTI-nek uniós források - felvetik azt, hogy ha a magáncégek között létrejött kötelezettségvállalásokat nem terheli bejelentési kötelezettség, akkor nem lehet világos és teljes képet alkotni az energiapiaci "játéktér" jelenlegi helyzetéről.
   
Az Európai Bizottság azt is szeretné, ha a tagállamok konkrét, számszerűsíthető energiahatékonysági kötelezettségvállalásokat tennének a pénteki csúcstalálkozón. Ezzel azonban uniós források szerint nem minden tagállam ért egyet.
   
A külügyminiszteri tanácskozás második, délutáni részében kifejezetten külpolitikai témákról esik majd szó, Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az elnökletével.
   
Fehéroroszországot illetően, az elnökválasztást övező hatósági erőszak és számos ellenzéki bebörtönzése miatt a tervek szerint ismét uniós beutazási tilalmat rendelnek el Aljakszandr Lukasenka elnökkel és a minszki rezsim több, mint 150 tisztségviselőjével, illetve támogatójával szemben. Ebben a tilalmi névsorban lényegesen többen szerepelnek, mint a korábban hatályban volt, de időközben feloldott előző listán.
   
A miniszterek közös állásfoglalást kívánnak megszövegezni Tunézia és Egyiptom ügyében. Értesülések szerint dönthetnek arról, hogy befagyasztják Zin el-Abidin ben Ali bukott tunéziai államfő külföldön elérhető vagyonát. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt valószínűsítette, hogy az EU mind Tunéziának, mind Egyiptomnak felajánlja segítségét a tisztességes, szabad választások megtartásához, ám azon túl, hogy nyugalomra inti e két országot, nem kíván beavatkozni a belpolitika alakulásába, nem kíván egyik oldal pártjára sem állni.


Dosszié az EU-elnökség híreivel - Klikk!

Ezek is érdekelhetik