EU-elnökség - New York Times: Egy vezető hazárdjátéka Magyarországon

Az európai vezetőknek az elkövetkező hónapokban többször is lesz idejük találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel, az Európai Tanács soros elnökével - állapította meg, megjegyezve, hogy "eddig Orbán többnyire ellenszegült európai partnereinek", akik megkérdőjelezték a médiával kapcsolatos politikáját. Ez egyebek között  - magyarázta - megtiltja az egyes személyekkel, nemzetekkel, közösségekkel, kisebbségekkel és vallási felekezetekkel szembeni "gyűlöletbeszédet". A kiadókat a szabályozás ismétlődő megsértése esetén megbírságolják.
   
Bírálói, beleértve több európai vezetőt és a balra hajló magyarországi ellenzéket, azt mondják, hogy a törvény eszközt ad a kormány kezébe az ellenzék elhallgattatására, amit Orbán tagad. Azt is mondják, hogy Orbán gazdaságpolitikája, amely új adókat vetett ki egyes szektorok forgalmára, elrettenti a befektetőket. Az EU elnökeként "Magyarország természetesen különleges felelősséggel tartozik az Európai Unió egészének imázsáért" - idézte a cikk Angela Merkel német kancellárt.
   
A szerző szerint az első magyar EU-elnökség balszerencsésen kezdődött. "A magyar polgároknak most dicsfényben kellene sütkérezniük, amiért Európa kormányánál állnak. De nem teszik. Ehelyett a politika, amely az előző, szocialista kormány alatt is ingerült volt, még inkább  polarizálódott" - írta.
   
A cikk emlékeztetett rá, hogy a 80-as évek demokratikus ellenzékéből kinőtt Fidesz  a volt kommunista országok azon kevés politikai pártjainak egyike, amelyek elsöprő győzelmet tudtak aratni. Kétharmados parlamenti többségére támaszkodva könnyedén tud törvényeket elfogadni és képes megváltoztatni az alkotmányt. A Fidesz ennek következtében szabad kezet kapott ahhoz, hogy radikális változást hajtson végre a magyar politikában.
   
A cikk, amelyben Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke és Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója is megszólal, rámutat: Magyarországot az különbözteti meg a többi országtól, hogy a folyamatos társadalmi feszültség idegengyűlölethez, antiszemitizmushoz és a roma közösség elleni támadásokhoz vezetett. Dempsey szerint az országban gyakorlatilag felcserélődtek az alapvető ideológiai szerepkörök a Fidesz és a baloldali pártok között, mert amíg az első az állam megnövekedett szerepére helyezi a fő hangsúlyt, addig az utóbbiak inkább a be nem avatkozás hívei.
   
Az írás idézte Orbán Viktornak a Széll Kálmán Alapítványnál elhangzott beszédét, amelyben kifejezte törekvését, hogy Magyarországot versenyképes, biztonságos és sikeres 21. századi országgá változtassa.
   
"Ez egy feltáró (jelentőségű) beszéd volt. Több év óta először fordult elő, hogy egy, a 2008-2009-es globális pénzügyi visszaesés által erősen sújtott közép-európai ország vezetője radikálisan eltérő módját mutatta meg a globalizáció kezelésének" - írta Judy Dempsey.
   
A szerző szerint noha a magyar gazdaság exportvezérelt, és a globalizációtól függ, Orbán úgy hiszi, nem szükséges, hogy országa a nemzetközi pénzügyi szervezetek, vagy a külföldi befektetők lekötelezettje legyen. "Valójában úgy gondolja, itt az ideje, hogy az állam, nem pedig a magánszektor vagy a szabályozatlan piac kapja a főszerepet" - írta.
   
Az írás idézi Orbán Viktort, aki az alapítványnál kijelentette: "Felértékelődik az állam szerepe, és leértékelődik a liberális utópia, az államot felváltó piaci önszabályozás legendája".
   
Dempsey emlékeztetett rá, hogy Orbán elutasította azt a pénzügyi segítséget, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly a gazdasági szigor fejében ajánlott fel Magyarországnak. A költségvetés hézagainak betöltésére a magyar kormányfő további megszorító intézkedések helyett magasabb adókat vettetett ki a német és osztrák cégek által uralt energetikai, telekommunikációs és a bankszektorra és lépéseket tett a nyugdíjalapok túlnyomó részének államosítása felé.
    
"Orbán mindezt annak reményében teszi, hogy egy új társadalmi konszenzust hoz létre Magyarországon. Ennek kockázatai jelentősek, mivel szembeszáll a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az európai vezetőkkel, akikre szüksége van Magyarország pénzügyi támogatásához" - írta Judy Dempsey, aki Gyarmati Istvánt idézve azzal zárta a cikkét, hogy "Orbán, ha meg tudja fordítani a gazdaságot, van esélye a társadalom konszolidálására... Ez egy nagy hazárdjáték."