Belföld

2010.11.04. 18:40

Megemlékezések a nemzeti gyásznapon Zalától Párizsig

Csütörtökön országszerte az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 54. évfordulójára emlékeztek. Megyénkben is több megemlékezést tartottak, de akadtak olyan zalaiak is, akik Párizsban tisztelegtek a hősök emléke előtt.

MTI


Csütörtökön az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján több megemlékezést  is tartottak a megyében. De akadtak olyan zalaiak is, akik Párizsban tisztelegtek a hősök emléke előtt.

Keszthelyen a Szent Miklós temetőben, az ’56-os kopjafánál emlékeztek a forradalom leverésére. Koltay Gábor filmrendező mondott beszédet, s kiemelte: nemrég kezébe akadt egy tényfeltáró könyv, amiből kiderült, hogy a sokáig hangoztatott 4-5 ezer helyett közel húszezer áldozata volt az 1956-os eseményeknek.

- Húsz éve a rendszerváltás zászlajára tűztük 1956-ot, az volt a szellemi alap -  hangoztatta később Koltay Gábor.  - Azóta eltelt két évtized, s nem jutottunk el odáig, hogy számba vegyük a halottainkat, hőseinket. Ezért november negyedike nemcsak az ismert mártírok, hanem a hazájáért szintén életét áldozó névtelen sokaság előtti főhajtás is kell, hogy legyen.


A megemlékezők elhelyezték virágaikat a kopjafánál, majd a szentmise után a Balaton Színházban  közönségtalálkozó keretében  vetítették Koltay Gábor Vérző Magyarország című filmjét.

Zalaegerszegen hagyományos helyszínre, az Ady utcai emlékműhöz várta csütörtök este megemlékezésre a megyeszékhelyieket a Fidesz helyi szervezete. Az összejövetel több mint egy órán át tartott: az egybegyűltek mécseseket gyújtottak, koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékműnél, közösen énekelték többek közt a Himnuszt és a Szózatot, illetve túlélők és szemtanúk révén idézték fel az ötvennégy évvel ezelőtti eseményeket. Volt, aki a felkelés eltipróinak elmaradt felelősségre vonása kapcsán a nemrég elhunyt Rosta Sándor szavait idézte: „A forradalom olyan tűz, melyben egyesek elégnek, mások pedig a pecsenyéjüket sütögetik mellette.”

 

 

A hévízi Bibó István Gimnázium diákjai pedig a nemzeti gyásznapon Párizsban a Pere Lachaise temetőben megkoszorúzták Nagy Imre 1956-os mártír miniszterelnök és  társai jelképes sírját, mely a francia társadalom  tiszteletét fejezi ki a  magyar forradalom és hősei iránt

 

 

OLDALTÖRÉS: Országos megemlékezések

 

 

 

Országos megemlékezések

 A nemzet gyásznap délelőttjén a Himnusz hangjaira felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság lobogóját a Parlament előtti Kossuth téren. Az eseményen jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök.A köztársasági elnök délelőtt a rákoskeresztúri Új köztemetőben koszorúzott a forradalom áldozataira emlékezve. Az államfő először a 300-as parcellánál található központi sírhelynél helyezett el koszorút, majd Nagy Imre egykori miniszterelnök és a névtelen elesettek sírjánál rótta le kegyeletét.
   
Koszorút helyezett el Szerbia és Montenegró budapesti nagykövetségének falán a Nagy Imre Társaság és Dejan Sahovic nagykövet. A résztvevők arra emlékeztek, hogy Nagy Imre és politikustársai 1956. november 4-én a jugoszláv külképviseleten kaptak menedéket.
   
Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének elnöke az eseményeket felidézve arról beszélt, hogy a jelenlévők azoknak a gesztusoknak a tanúi, amelyekkel az egykori jugoszláv nagykövetség dolgozói kiálltak a menedéket kérők mellett. Mint mondta, ők, akik azokban a napokban a követségen kaptak menedéket, a tanúi annak, hogy miként álltak helyt a külképviselet dolgozói, annak ellenére, hogy a Jugoszláviát vezető Tito megegyezett a szovjet főtitkárral, Hruscsovval.
   
Átadták a Mindszenty-emlékérmet, a Mindszenty Társaság díját Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspöknek, Koltay Gábor filmrendezőnek és Nagy László doktorandusz hallgatónak a Parlamentben.
   
Az 1956-os hősök tettükkel visszaadták a nemzet önbecsülését, amire már lehet építeni - közölte Simicskó István honvédelmi államtitkár csütörtökön a tárca által szervezett megemlékezésen, Budapesten. Az államtitkár a  XXIII. kerületi Juta-dombnál felállított katonai emlékműnél azt mondta: az a rendszer, amely ellen 1956-ban felkeltek az emberek, a rettegés és a félelem, az elnyomás és a bizonytalanság, a besúgás, az ÁVH és az ÁVO rendszere volt. Mint hozzátette, a magyar nemzet nyolc év alatt fel tudott állni, és bebizonyította a mostani generációnak és az egész világnak, hogy képes kiállni az igazáért. "Nem sok olyan nemzet van a világon, amely ilyen bátran és hősiesen ki mert állni a hatalmas túlerővel szemben" - jelentette ki Simicskó István.
   
Összesen 32 egykori nemzetőr kapott kitüntetést csütörtökön Budapesten, a hadtörténeti múzeumban - közölte az 1956-os Nemzetőrség Hagyományápoló Tanácsa az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az ünnepséggel arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy 1956. november 4-én a szovjet intervenció nem tudta elsöpörni az ellenállást, a küzdelem tovább folyt fegyveres harc, sztrájkok, tüntetések formájában.
   
Az MSZP a "történelem és a nemzet hőseinek kijáró tisztelettel" emlékezik azokra, akik 1956. november 4-én életüket áldozták a "rendszer megtisztulását" célul kitűző eszméért - közölte a párt csütörtökön az MTI-vel. A szocialisták az évfordulón hangsúlyozták: "az eszme, amelyért meghaltak 56 hősei, mindörökre példa Magyarország számára, hiszen hozzájárult ahhoz, hogy a több mint húsz éve történt rendszerváltás vér és áldozatok nélkül valósulhasson meg". Az MSZP szerint Magyarországnak nem új rendszerváltásra, hanem "meglévő, kivívott értékeinek megőrzésére, a demokrácia továbberősítésére, alkotmányos berendezkedésünk megóvására van mindennél nagyobb szüksége".
   
A Lehet Más a Politika délután a Legfőbb Ügyészség épülete előtt emlékezett a hősökre.
   
A budapesti helyszíneken kívül Debrecenben, Szegeden és Veszprémben tartottak megemlékezéseket.

OLDALTÖRÉS: Megemlékező menettel zárult a rendezvénysorozat

 

 

 

Megemlékező menettel zárult a rendezvénysorozat

 Megemlékező menetet tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok 54 évvel ezelőtti bevonulásának évfordulóján, csütörtökön Budapesten, a több száz résztvevő a Szent István-bazilikától vonult a Parlament előtti Kossuth térig, ahol katonai tiszteletadással levonták a Magyar Köztársaság félárbocra engedett lobogóját és őrlángra állították a Forradalom lángját.

A nemzeti gyásznap rendezvényeinek zárásaként szervezett menet 19 óra után indult el a bazilikától, ahol egy órával korábban Berkes Kálmán vezényletével elhangzott Mozart Requiem című zeneműve. A koncerten jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök is.
 
A több száz tagú menet fáklyákkal vonult a Kossuth térre, ahol a Szózat hangjaira vonták le az Országzászlót, majd a Parlament előtti emlékművön a Forradalom lángját őrlángra állították.
A fekete márványemlékmű előtt sokan mécseseket gyújtottak.
   
1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás.
    
Nagy Imre miniszterelnök családjával és politikustársaival november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, de november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták

Ezek is érdekelhetik