KRESZ-tanulás interneten? - Az autósiskolák tiltakoznak

A feltételes módot az indokolja, hogy a hírek szerint az új vezetésű minisztériumban már napirenden van a rendelet felülvizsgálata, az idő azonban kevés, két hét sincs a hatályon kívül helyezésre és az alternatív szabályozás megalkotására. Pedig szinte egybehangzóan tiltakozik a szakma, különösen azért, mert az érdekképviseletek ellenérveit nem vette figyelembe a rendeletalkotó, sőt, még a közlekedési hatóságot is váratlanul érte a változás. A felnőttképzésből már ismert fogalom, az e-learning előnyeit a képzők sem vitatják - ám azt mondják, ebben a szakmában hiba lenne alkalmazni a módszert, és főleg a tanulók látnák kárát a "kényelemnek". Máshogyan látják az általunk megkérdezett fiatalok:

- Otthon, internetről, egyértelmű! - jelenti ki az éppen oktatójára váró zalaegerszegi diáklány, mikor arról kérdezzük: ha választhatna a hagyományos és az elektronikus KRESZ-oktatás között, melyik mellett tenné le voksát. Két társa bólogatva helyesel:
- A tesztet otthon, számítógépről is meg tudjuk tanulni.

Éppen itt a probléma: a KRESZ-oktatás célja ugyanis nem az, hogy a vizsgateszt helyes kitöltésére trenírozza a tanulókat, hanem az, hogy a valós közlekedési helyzetekre felkészítse őket. És - az autósiskolák szerint - ehhez elengedhetetlen a személyes kontaktus, a rutinos oktató jelenléte, munkája.

- A szakoktatót semmilyen gép nem tudja helyettesíteni, neki ugyanis az a feladata, hogy formálja a tanuló gondolkodását, pedagógusként neveljen, személyesen foglalkozzon a gyerekekkel, és reagáljon a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre. A szakma nem ért egyet ennek megváltoztatásával, és én sem tartom jó ötletnek a távoktatást - jelzi Cser József, a képzéssel foglalkozó Technika Kft. zalaegerszegi szakoktatója.

Az iskolavezető szakoktató, Horváth Károly úgy látja, az e-learning bevezetése rontaná az amúgy is alacsony szintű közlekedési morált, a további változásokkal együtt pedig az autósiskolák működését veszélyeztetné.

- Lehetséges, hogy az e-learning rendszer olcsóbb lenne a tanulóknak, de a tantermi oktatás annyi pluszt ad a távoktatáshoz képest, hogy szerintem belátnák, mégis érdemes a hagyományos formát választani. A tapasztalatokat ugyanis csak így lehet átadni: a tanteremben mi segítjük megérteni a KRESZ-t, nem csupán az eredményes vizsgára készítünk fel. Megítélésem szerint ezt a kormányrendeletet nem a szakmai igények, inkább háttérérdekek szülték - teszi hozzá.

S hogy mit gondol minderről a végrehajtó hatóság?
- Meglepetésként ért minket a kormányrendelet megjelenése, különösen annak tudatában, hogy a KRESZ e-learning oktatását évekkel ezelőtt már leszavazta a parlament. A felnőttképzési törvényben szabályozott e-learningnek kétségkívül vannak negatív és pozitív vonatkozásai, de kérdéses, hogy ezen a területen célszerű-e alkalmazni - reagál érdeklődésünkre Tóth Zoltán, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főosztályvezetője. Hozzáteszi: privát véleménye szerint inkább rutinos "öreg rókák" kellenek, akik az életből hozott példákkal, saját tapasztalataikkal oktatják-nevelik a közlekedésre a fiatalokat.
Egy másik közlekedési szakember úgy nyilatkozik lapunknak: reméli, hogy visszavonják a rendeletet, ami ráadásul csak akkor volna alkalmazható, ha részletes végrehajtási utasítás is érkezne hozzá a minisztériumtól. Hatósági informátorunk kidolgozatlannak, átgondolatlannak minősíti a jogszabályt, és úgy tudja, az autósiskolák szövetségei már tárgyalnak az új tárcával annak felfüggesztéséről. Az óra azonban ketyeg...

Ideális?

Nem csak az e-learning bevezetését tartalmazza az előző kormány alkotta 179/2010-es rendelet: egyebek közt előírná, hogy egyetemi szintű központi továbbképzésen kell részt venniük a vizsgabiztosoknak. Emellett csak elméleti vagy csak gyakorlati oktatásra is kiadható lenne az iskolák képzési engedélye, továbbá működési engedélyüket az eddigi regionális helyett országos szintűre terjesztené ki. A szakember ellenérvei: a továbbképzést a helyi szakemberekre kellene bízni, egy egyetemi oktató aligha vértezné fel újabb tudással a rutinos vizsgabiztost. A képzés 100 éve, mióta hazánkban autósoktatás működik, oszthatatlan, és így van ez Európa-szerte is. Az az ideális oktató, aki elméletet és gyakorlatot is tanít, és csak ebben a rendszerben van garancia arra, hogy a tanuló eljut a vizsgáig.

OLDALTÖRÉS: Ezzel megint ki járna jól?

Ezzel megint ki járna jól? - Horváth A. Attila jegyzete

Ezzel megint ki járna jól? - Horváth A. Attila jegyzete

Ezzel megint ki járna jól? - Horváth A. Attila jegyzete

Suttogják, a rendelet hátterében kevésbé a tanulók, inkább bizonyos üzleti körök érdekei keresendők. Ezen persze nem lepődik meg az ember, csak az furcsa kissé, hogy a szakmai érdekképviseletek konkrétan meg is tudják nevezni a vállalkozást, ami a módosítások jóvoltából gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerülne az országos képzési piacon. Az e-learning ugyanis nem helyi szolgáltatóhoz kötött oktatási forma, ám jelentős beruházásra van szükség a bevezetéséhez, és aki mindezzel rendelkezik, az országos engedély birtokában lefedhetné a teljes magyar piacot. Eddig az autósiskolák regionális (korábban megyei) engedéllyel rendelkeztek, de így akár kiszorulhatnának saját hagyományos, helyi piacukról is. S itt merül fel egy újabb szempont: vajon a zalai gazdasági érdekeket szolgálná-e, ha a helyi autósiskolák ellehetetlenülésével munkahelyektől és lokális szakértői körtől kellene búcsút venni? A piaci verseny élénkítése ugyanakkor az ügyfelek javára is válhatna, ez kétségtelen. De szinte biztos, hogy nem ebben a formában.

Kresz-változások januártól itt!