2010.05.29. 15:55

Orbánék nem babazsúrra készülnek (frissítve)

Az Országgyűlés miniszterelnökké választotta szombaton a másodszor kormányt alakító Orbán Viktort, aki letette esküjét. A képviselők egyúttal elfogadták a kormányprogramot.

MTI

Orbán: nehéz lesz, "nem babazsúrra készülünk" - Fidesz-KDNP nagygyűlés a Kossuth téren

Orbán Viktor szerint a győzelem után, a munka megkezdése előtt sem mondhat mást, mint hogy "nehéz lesz". Az új miniszterelnök a Fidesz-KDNP szombati budapesti nagygyűlésén, a Kossuth téren azt mondta: "nem a tisztem, hanem a szívem hozott ide". A politikus hangsúlyozta, "nem babazsúrra" készülnek, hiszen nagy munka vár rájuk.
A kormányfő beszéde elején úgy fogalmazott: van valami, ami minden posztnál fontosabb. "Itt, a Kossuth téren, önök előtt, előttetek egy vagyok azok közül, akik mindig hittek abban, hogy mi, magyarok képesek leszünk végérvényesen szakítani a kommunista múlttal és annak örökségével" - mondta, hozzátéve: mindig hittek abban, hogy képesek lesznek egy teljesen új rendszert létrehozni, amelyben a hazaszeretet az alkotmány első pontja.

"Egy vagyok azok közül, aki magyar, tehát nem keleti, nem nyugati, hanem magyar országot akart, amely a saját lábán áll, saját útját járja, és a saját tengelye körül forog" - közölte.
A kormányfő azért kérte, hogy ismét a Kossuth téren találkozzanak, mert ennek, a nyolc éve ezen a téren született közösségnek a hitéből, elszántságából szeretne erőt meríteni a következő évekre, tudja ugyanis, élete legnehezebb feladata előtt áll.
Mint fogalmazott, a győzelem után, a munka megkezdése előtt sem mondhat mást, mint hogy "nehéz lesz". Hangsúlyozta azonban, ha a Kossuth téri közösséget maga mellett és maga körül tudhatja, nincs az a nehéz munka, amelybe ne vágna bele örömmel.

A Kossuth tér jelképes helye a nemzet összetartozásának, szabadságának. Orbán Viktor szerint nem véletlenül vették körbe a teret azok, akik mindig is féltek a magyar nemzet egységét; be akarták zárni a "hely szellemét", féltek tőle, mert ez a szellem nem tűr hazugságot. "Mi elbontottuk a kordonokat. Újra és újra nekifeszültünk, hol kézzel, hol népszavazással, aztán végül, idén áprilisban a magyar választók forradalmával végérvényesen lebontottuk őket" - jelentette ki.
Azt mondta, 2002-ben még nem voltak elég erősek, 2006-ban még nem voltak elég okosak, hogy legyőzzék a hazugságot, a népbutítást, a spekulációt. Azonban "mostanra elég erősek és elég okosak lettünk, hogy az átmenet korszakát lezárjuk, és új irányba fordítsuk Magyarországot" - fogalmazott.
Most nagy munka vár ránk: az elmúlt nyolc évben "térdere roskadt hazánkat" talpra kell állítani és erős, tekintélyes országgá kell formálni - húzta alá.

"Nekünk való, testhez álló feladat, mert mi tudjuk, mi magyarok különbek vagyunk annál, mint amilyennek ma mutatjuk magunkat, ez csak egy csúf fertőzés, idegen nyavalya, a kommunizmussal és a megszállással behurcolt váltóláz, ami eltorzította az igazi alkatunkat" - fogalmazott azzal, hogy ebből gyorsabb lesz a kilábalás, mint ma sokan gondolnák.
Orbán Viktor szerint az új kormánynak azért kell dolgoznia, hogy mindenkinek jobb legyen Magyarországon élni, azoknak is, akik nem a Fideszre, vagy a KDNP-re szavaztak, vagy nem mentek el szavazni; de értük is felelősek, ők is a nemzethez tartoznak.
Azért is dolgozniuk kell - fűzte hozzá -, hogy minden jó szándékú ember megtalálhassa a helyét a nemzeti együttműködés rendszerében, de meg kell védeni ezt a rendszert a támadói és gyengítőitől is. "Dolgoznunk kell azért is, hogy aki egymásra uszította az embereket, aki visszaélve a hatalommal kárt okozott az országnak, az kapja meg méltó büntetését" - húzta alá a Fidesz elnöke.

A miniszterelnök a kormány megválasztása előtti gyors sikerének nevezte többek között, hogy gyökeresen megváltoztatták a választási rendszert, csökkentették a politikusok számát, kiköszörülték december 5-e csorbáját, és ezzel minden eddiginél nagyobb lépést tettek a "nemzet határon átívelő újraegyesítése felé".
Kiemelte: csattanós választ adtak mindenkinek, aki kétségbe vonta a nemzeti egység létrejöttét, hiszen a kettős állampolgárságot az új Ház képviselőinek több mint 97 százaléka szavazta meg. "Változnak az idők, hegednek a sebek, csillapodik a láz, gyógyul az ország" - vélekedett.
Orbán Viktor leszögezte: a gyors sikerek ne tévesszenek meg senkit, "nem babazsúrra" készülnek, hanem küzdelemre és munkára.
Ezzel kapcsolatban azt mondta: le kell győzni az elmúlt nyolc év szocialista örökségét, a munkanélküliséget, a korrupciót, az államadóságot, a szélsőségek, a bűnözés terjedését, a fiatalok kilátástalanságát, az idős emberek és a gyermekes családok kiszolgáltatottságát, az elszegényesedést.

A kormányfő aláhúzta: a magyarok nyugalmat, nyugodt, békés fejlődést akarnak. Erre a nemzeti egység lehetőséget ad - tette hozzá.
Orbán Viktor azt mondta: az a dolguk, hogy megteremtsenek egy olyan korszakot, amelyet később a történelemben "modern békeidőként jegyezhetnek fel". Ehhez - tette hozzá - szilárd gránittalapzatra van szüksége az országnak.
A kormányfő szerint az ő feladatuk az, hogy alapot építsenek falak nélkül, az elmúlt nyolc évben felhúzott falakat pedig porig fogják rombolni, és gránitalapot építenek a helyükre. Ennek alapjai a közös értékek, a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend, ami pedig ezeket egybefogja, az a "tisztelet kultúrájára épülő nemzeti együttműködés rendszere".
Arra van szükség - folytatta -, hogy most minél több magyar hajtsa végre magában azt a gyökeres változást, amellyel végérvényesen a becsület, a haza, a szorgalom és a műveltség mellé állhat.
Az új kormányfő úgy fogalmazott: "azért jöttünk ma össze, hogy megerősítsük szövetségünket, és megerősítsük azt, amit négy éve mondtunk". Így hangzott: "én maradok, fent vagy lent, de mindig maradok, mert ez nem jutalom, hanem hűség kérdése. Engem mindig meg fogtok találni, a sikerben, a bajban, az örömben, a munkában, és én az elkövetkező négy évben is harcolni fogok veletek, értetek, a hazámért". Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! - zárta szokásos fordulatával beszédét Orbán Viktor.

Gyurcsányizmus, demszkyzmus, hagyóizmus

Schmitt Pál a nemzet terének nevezte a Kossuth teret, amikor köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Úgy fogalmazott: "mától véglegesen visszafoglaltuk" a Kossuth teret, újra eljött az idő, amikor "újra kezünkbe vehetjük" az ország és a nemzet sorsát.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke azt hangoztatta, hogy közjogi értelemben egyesült a magyar nemzet. Megjöttünk, nem kértünk száz napot, tíz napot, egy napot, egyetlen órát sem, a kormány még meg sem alakult, már megteremtettük, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült - mondta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítására utalva.
Semjén Zsolt szerint "kutya nehéz" időszak következik, az országot kirabolták, kifosztották, a szekrényeket telerakták csontvázakkal.
Kósa Lajos szerint a főváros az utolsó fészke annak a gondolkodásmódnak, mentalitásnak, amelyet szeretnének múlttá tenni.
A Fidesz ügyvezető alelnöke a nagygyűlésén úgy fogalmazott, van még akadálya a nemzeti együttműködésnek. A fővárosiak ugyanis tudhatják, hogy a gyurcsányizmusnak van egy "torzszülött ikertestvére, demszkyzmusnak hívják. Ennek van egy unokatestvére, hagyóizmusnak hívják. Szép kis család. De ne felejtsük el, az országban győztünk, szeretnénk mindenkivel együttműködni, de látjuk, a főváros az utolsó fészke annak a gondolkodásmódnak, mentalitásnak, amit szeretnénk múlttá tenni" - mondta a politikus.
A rendezvényen az Országház főbejárata előtti parkolót teljesen megtöltötték az ország különböző részeiről érkezett szimpatizánsok, akik nemzeti színű és árpádsávos zászlókat lobogtattak, illetve településneveiket tartalmazó transzparenseket emeltek a magasba; az úttesten csak kevesen álltak.
Az emberek a Kossuth- és a Rákóczi-szobor környékén, a fák alá húzódtak a kezdetben még tűző nap elől, és az ott elhelyezett kivetítőkön kísérték figyelemmel a Parlament főbejárata előtti lépcsőkre épített színpadon zajló beszédeket.
A nagygyűlés négy óra után ért véget.

OLDALTÖRÉS: Költöznek a minisztériumok, hétfőn átadás-átvétel

Költöznek a minisztériumok, hétfőn átadás-átvétel

A Pénzügyminisztérium József nádor téri épülete helyett a gazdasági tárca Szemere utcai épületébe költözik be a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium - tudta meg az MTI szombaton. A legtöbb tárca a jelenlegi helyén marad. A teljes körű átadás-átvétel hétfőn történik meg.

Az MTI úgy tudja, a nyolc új tárca közül a Honvédelmi Minisztérium marad a fővárosi Balaton utcában, a Belügyminisztérium a Roosevelt téren, a Vidékfejlesztési Minisztérium a Kossuth Lajos téren, a Külügyminisztérium pedig a Bem téren.
A több mostani tárca munkáját összefogó Nemzeti Erőforrások Minisztériuma egyelőre az egészségügyi tárca Arany János utcai épületét veszi birtokba, a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig a Miniszterelnöki Hivatal Kossuth Lajos téri épületébe költözik.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - amelyet Fellegi Tamás irányít - egyelőre a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Akadémia utcai épületét veszi át. Az MTI úgy értesült, e tárcához tartozik majd a minisztériumi ingatlanok feletti gazdálkodás.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szombaton arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az Országház I. kapujánál található főemeleti miniszterelnöki szobákba és az ahhoz tartozó termekbe költözik be Orbán Viktor, és itt kap szobát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Hozzátette: a Varga Mihály által vezetett Miniszterelnökség és a szóvivői stáb az épületnek ugyanebben a szárnyában, a félemeleten foglalja majd el az irodákat.

A hétfő reggeli átadás-átvételről az MTI az új kabinethez közeli forrásokból úgy tudja: a sajtó képviselőit elsősorban a külügyminisztériumi átadás-átvételre, valamint a Parlamentbe várják, ahol Navracsics Tibor veszi át a Miniszterelnöki Hivatalt Molnár Csabától. A nap folyamán azonban mindenhol megtörténik a teljes körű átadás-átvétel.
A honvédelem területén már szombaton megkezdődik az átadás-átvétel folyamata: délután Hende Csaba honvédelmi minisztert ünnepélyes katonai tiszteletadással fogadják hivatalában, majd a tárcavezető beszédet mond az állomány előtt.
"Optimális esetben" kedden már az új helyeken kezdődik a munka - tájékoztatták az MTI-t.

Az Orbán-kormány hétfő délelőtt tartja első ülését.

OLDALTÖRÉS: Érdekességek a rendszerváltozás utáni kormányokról és tagjaikról

Érdekességek a rendszerváltozás utáni kormányokról és tagjaikról

2010-ben Orbán Viktor a rendszerváltozás utáni kilencedik kormányt hozta létre, ő maga 1998-2002 között egyszer már betöltötte a miniszterelnöki tisztséget. 1990 óta ő volt kormányfőként a legfiatalabb, 1998-ban 35 évében járt. A legidősebb Boross Péter volt, amikor 1993 decemberében, Antall József halálát követően 65 évesen elfoglalta a miniszterelnöki bársonyszéket. Az 1990 utáni eddigi kormányfők átlagéletkora 50,66 év.

Megalakulásuk időpontjában az átlagéletkort tekintve a Gyurcsány Ferenc vezetésével 2004 októberében létrejött kormány volt a legfiatalabb (49,06 év), a legidősebb pedig a Boross Péter vezette kabinet (54,61 év). Az életkort tekintve ez utóbbihoz hasonló (54,4 év) Orbán Viktor mostani, második kormánya. Közel egy évvel volt alacsonyabb az első szabad parlamenti választásokat követően Antall József vezetésével megalakult kabinet átlagéletkora (53,35 év), míg Medgyessy Péter 2002-ben alakult kormányáé 52 év volt. Az átlagéletkor szempontjából közel azonos szintű a Horn Gyula (1994-) vezette kormány (49,71 év), Orbán Viktor (1998-) első kormánya (49,59 év), Gyurcsány Ferenc 2006 júniusában megalakult második kormánya (50,23 év), valamint a hivatalából most távozott, Bajnai Gordon vezette kabinet (50,87 év). A kilenc kormány átlagéletkora 51,54 év.

A kormányok megalakulásakor Ficsor Ádám volt a legfiatalabb miniszteri eskütételekor, még nem töltötte be 30. életévét, amikor a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter lett tavaly Bajnai Gordon kormányában. Fodor Gábor első miniszteri esküjekor 32 éves volt, amikor 1994-ben művelődési és közoktatási miniszter lett Horn Gyula miniszterelnöksége alatt, s vele azonos korú volt Kóka János, amikor 2004 októberében tett gazdasági és közlekedési miniszteri esküt Gyurcsány Ferenc első kormányában. A legidősebb miniszter a kormány hivatalba lépésekor Görgey Gábor író volt: ő 73 évesen lett a nemzeti kulturális örökség minisztere Medgyessy Péter kormányában 2002 májusában. Életkora alapján őt Réthelyi Miklós (71) követi a sorban, aki Orbán Viktor második kormányában a nemzeti erőforrásokért felelős miniszter lett.

1990 óta mindössze 11 nő tevékenykedett miniszterként: Boross Péter és Bajnai Gordon kormányában nem voltak női miniszterek. A rendszerváltozás utáni első, Antall József vezette kormányban Botos Katalin 1990 decemberében lett tárca nélküli miniszter. A kormány megalakulásakor a legtöbb női miniszter Medgyessy Péter idején volt (Lamperth Mónika belügy-, Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi, Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter). 2003 májusában nevezték ki Lévai Katalint esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszternek, akkor távozott a kabinetből Kóródi Mária, s néhány hónappal később Csehák Judit. 2004 júniusában Lévai Katalin utóda Göncz Kinga lett. Horn Gyula és Orbán Viktor első kormányában a megalakuláskor egy-egy női miniszter tett esküt: 1994 júliusában Kósáné Kovács Magda munkaügyi, négy évvel később Dávid Ibolya igazságügy-miniszter lett (1996 októberében Csiha Juditot privatizációs tárca nélküli miniszterré nevezték ki). Gyurcsány Ferenc mindkét kormányának tagja volt Lamperth Mónika és Göncz Kinga: előbbi a belügyi, az önkormányzati és területfejlesztési, majd a szociális és munkaügyi tárcát vezette, míg Göncz Kinga az első Gyurcsány-kormányban gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter, majd ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter volt, a második Gyurcsány-kormányban pedig külügyminiszterként tevékenykedett. Ez utóbbi kormányban Horváth Ágnes 2007 áprilisától egy évig volt egészségügyi, Szűcs Erika pedig 2008-2009-ben szociális és munkaügyi miniszter.

Az eddigi kormányfők közül többen miniszterek is voltak korábban. Boross Péter 1990 júliusától kormányfővé választásáig tárca nélküli miniszter, majd belügyminiszter volt. Horn Gyula külügyminiszter, Medgyessy Péter pénzügyminiszter volt a rendszerváltozást megelőzően (utóbbi 1996-1998 között ugyanazt a tárcát vezette a Horn-kormányban). Gyurcsány Ferenc 2003 májusától a gyermek-, ifjúsági és sportminisztériumot vezette, mielőtt 2004 októberében kormányfő lett, Bajnai Gordon pedig 2007 júliusától előbb az önkormányzati és területfejlesztési, majd 2008 májusától a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszteri tárcát irányította.

A rendszerváltozás utáni kormányoknak a kormányfők mellett összesen közel 180 személy volt a tagja miniszteri rangban, közülük néhányan a későbbiekben más magas funkciót töltöttek, illetve töltenek be. Mádl Ferenc egykori tárca nélküli, majd művelődési és közoktatási miniszter 2000-2005 között Magyarország köztársasági elnöke volt. Járai Zsigmond korábbi pénzügyminiszter 2001-2007 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökeként tevékenykedett, Katona Béla egykori tárca nélküli miniszter pedig 2009 szeptemberétől az új parlament megalakulásig az Országgyűlés elnöke volt. Pálinkás József korábbi oktatási miniszter 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.

A korábbi kormánytagok között vannak olyanok, akik több minisztérium élén is álltak, illetve olyanok is, akik ugyanazt a tárcát vezették más miniszterelnöksége alatt. Néhány miniszter - több év elteltével - ismét ugyanannak a tárcának az élére került. Utóbbiak közé tartozik Orbán Viktor újonnan alakult kormányában Pintér Sándor belügyminiszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Martonyi János külügyminiszter.

Érdekességek másként a kormánytagokról 1990 óta

Orbán Viktor új, tíztagú kormányában heten rendelkeznek jogi végzettséggel, mellettük van egy közgazdász, egy orvos és egy teológus kormánytag is. Női miniszter nem kapott helyet a kabinetben.

1990-ben a 17 tagú Antall-kormány 4 jogász, 3 történész, 3 közgazdász, 2 mezőgazdász, 2 mérnök, 1 orvos, 1 etnográfus és 1 tanár végzettségű kormánytaggal alakult meg, női miniszter nem kapott bizalmat. A legstabilabb széke a honvédelmi, az igazságügyi, a külügyi, a népjóléti és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tárca miniszterének volt, ők végig a helyükön maradtak. A "leghálátlanabb" minisztériumok a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi, valamint a pénzügyminisztérium voltak, élükön 3-3 miniszter váltotta egymást, s a 3 tárca nélküli miniszteri posztot 11 személy töltötte be az Antall-kormány idején. A kormány a kormányfő halála miatt nem töltötte ki hivatali idejét, 1299 nap után fejezte be ténykedését.

1993 végén a 18 tagú Boross-kormány az előző kormány tagjainak megtartásával alakult meg, az egyetlen új kabinettag Kónya Imre belügyminiszter volt, aki az Antall-kabinetben a belügyminiszteri posztot betöltő, most kormányt alakító Boross Péter tárcáját vette át. A kormány végzettség szerinti összetétele az előző kormányban lezajlott minisztercserék miatt változott meg: 8 jogász, 3 közgazdász, 2 történész, 2 mérnök, 1 mezőgazdász, 1 orvos és 1 kémikus kapott benne helyet. A miniszteri székek gazdái a Boross-kormány idején nem változtak. A Boross-kabinet a rendszerváltozás utáni kormányok közül a legrövidebb ideig, mindössze 215 napig volt hivatalban.

1994-ben a 14 tagú Horn-kormány 5 közgazdász, 2 jogász, 2 mérnök, 2 tanár, 1 állatorvos, 1 orvos és egy katonatiszt végzettségű kabinettaggal alakult meg. Kósáné Kovács Magda személyében a rendszerváltozás után először tett nő miniszteri esküt a kormány megalakulásakor. A legstabilabb széke a belügyi, a honvédelmi, az igazságügyi, a környezetvédelmi, a közlekedési és a külügyi tárcát irányító miniszternek volt, ők kitöltötték hivatalukat. Az ipari és kereskedelmi tárca élén négyen, a népjóléti miniszteri, valamint a pénzügyminiszteri poszton hárman-hárman váltották egymást. A Horn-kormány a rendszerváltozás utáni kormányok közül a leghosszabb ideig, 1454 napig volt hivatalban.

1998-ban a 17 tagú első Orbán-kormány 8 jogász, 4 közgazdász, 1 orvos, 1 teológus, 1 tanár, 1 biológus és 1 mérnök végzettségű taggal alakult meg, alakuláskor egy miniszter képviselte a gyengébbik nemet. Hét kabinettagnak (a belügyi, a külügyi, a honvédelmi, az igazságügyi, a szociális és családügyi tárcavezetőnek, a kancelláriaminiszternek és a tárca nélküli miniszternek) nem ingott meg a széke. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, a Környezetvédelmi, valamint a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium élén 3-3 miniszter váltotta egymást. Az első Orbán-kormány 1419 napig volt hivatalban.

2002-ben a 16 tagú Medgyessy-kormány 4 jogász, 4 közgazdász, 3 mérnök, 2 szociológus, illetve 1-1 orvos és tanár végzettségű taggal és Görgey Gábor íróval alakult meg. A kabinet megalakulásakor 3 női tárcavezető tette le az esküt. Nyolc minisztérium (a belügy-, a földművelésügyi, a gazdasági, a honvédelmi, az igazságügyi, az informatikai, a külügyi és az oktatási) élén nem történt változás, a többi tárcánál két-két miniszter váltotta egymást. A Medgyessy-kormány a kormányfő lemondása miatt nem töltötte ki mandátumát, 861 nap után távozott.

2004-ben a 18 tagú első Gyurcsány-kormány 4 jogász, 4 mérnök, 3 orvos, 2 közgazdász, 2 tanár, valamint egy-egy történész, szociológus és biológus végzettségű taggal tette le a hivatali esküt. Az alakuló kabinetben 2 női miniszter kapott helyett. 13 miniszteri székben nem történt változás, a földművelésügyi, a külügyi, a nemzeti kulturális örökségi és a pénzügyminiszteri poszton két-két miniszter váltotta egymást. Az első Gyurcsány-kormány 613 napig volt hivatalban.

2006-ban a 13 tagú második Gyurcsány-kormány 3 közgazdász, 3 orvos, 3 mérnök, 2 jogász, egy történész és egy biológus végzettségű kabinettaggal lépett hivatalba. A gyengébbik nemet ketten képviselték, köztük Göncz Kinga pszichiáter, Magyarország első női külügyminisztere. A legstabilabb széke a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a honvédelmi, az oktatási és kulturális, a pénzügyi és a külügyi tárca vezetőjének volt. A legingatagabb miniszteri bársonyszék az egészségügyi tárca vezetőjének jutott, itt négyen váltották egymást. Hármas minisztercsere volt a környezetvédelmi, az igazságügyi, a szociális és munkaügyi, valamint a gazdasági és közlekedési minisztérium élén. A második Gyurcsány-kormány a kormányfő ellen indított konstruktív bizalmatlansági indítvány országgyűlési elfogadását követően, 1042 nap hivatali idő után távozott.

2009-ben a 15 tagú Bajnai-kormány 5 közgazdász, 4 mérnök, 3 jogász, 1-1 történész, orvos és tanár végzettségű taggal alakult meg. Női tárcavezető nem kapott helyet a kabinetben. Mindössze három miniszteri poszton történt változás: távozott az igazságügyi és rendészeti miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, míg a kormány megalakulásakor a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot megbízottként vezető Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter helyére 13 nappal később kinevezték a végleges tárcavezetőt. A Bajnai-kormány megbízatása 408 nap után járt le.

OLDALTÖRÉS: A magyar kormányok a rendszerváltozás óta

A kormányzati honlapokat már átvette az új kabinet

A kormányzati honlapokat szombat kora délutánra már átvette az új kabinet.
A kormany.hu oldal egyelőre a kozigazgatas.magyaroszag.hu-ra irányítódik át, de ott már az új kormány tagjai szerepelnek az adatbázisban.
A miniszterelnok.hu Orbán Viktor saját internetes oldalát jeleníti meg, amelyen már a szombati eseményekről is beszámoltak.
A kormanyszovivo.hu továbbra is működik, azon már az új kabinethez kapcsolódó híreket is lehet olvasni

A magyar kormányok a rendszerváltozás óta

Szombaton megalakult a Magyar Köztársaság rendszerváltozási utáni 9. kormánya, amely egyben Orbán Viktor második kabinetje. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az 1990. utáni magyarországi kormányokról:

Antall József MDF-FKGP-KDNP koalíciós kormánya: 1990. május 23-1993. december 12.
Boross Péter MDF-FKGP-KDNP koalíciós kormánya: (ügyvezetőként 1993. december 12-21.) 1993. december 21-1994. július 15.
Horn Gyula MSZP-SZDSZ koalíciós kormánya: 1994. július 15-1998. július 8.
Orbán Viktor Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormánya: 1998. július 8-2002. május 27.
Medgyessy Péter MSZP-SZDSZ koalíciós kormánya: 2002. május 27-2004. október 4.
Gyurcsány Ferenc MSZP-SZDSZ első koalíciós kormánya: 2004. október 4-2006. június 9.
Gyurcsány Ferenc MSZP-SZDSZ második koalíciós kormánya: 2006. június 9-2009. április 16. (2008. május 1-jétől egypárti, MSZP kormányként)
Bajnai Gordon egypárti, MSZP-s kormánya: 2009. április 16-2010. május 29.
Orbán Viktor második kormánya (Fidesz-KDNP): 2010. május 29-

OLDALTÖRÉS: Sólyom László kinevezte a minisztereket

Sólyom László kinevezte a minisztereket

Sólyom László köztársasági elnök átadta az új kormány minisztereinek a kinevezési okmányokat szombaton a Sándor-palotában.

Az államfő belügyminiszterré nevezte ki Pintér Sándort, honvédelmi miniszterré Hende Csabát, közigazgatási és igazságügyi miniszterré Navracsics Tibort, külügyminiszterré Martonyi Jánost, nemzetgazdasági miniszterré Matolcsy Györgyöt, nemzeti erőforrás miniszterré Réthelyi Miklóst, nemzeti fejlesztési miniszterré Fellegi Tamást, vidékfejlesztési miniszterré Fazekas Sándort és tárca nélküli miniszterré Semjén Zsoltot. Az ünnepélyes aktussal felállt az új kormány.

Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök.
A kinevezés elején a résztvevők közösen elénekelték a Himnuszt, míg a végén a Szózatot. Miután Orbán Viktor egyenként gratulált a frissen kinevezett minisztereknek, a köztársasági elnök és a miniszterelnök részvételével csoportkép készült az új kormány tagjairól.

OLDALTÖRÉS: Orbán: a Fidesz-KDNP kezdje el az új alkotmány kidolgozását

Orbán: a Fidesz-KDNP kezdje el az új alkotmány kidolgozását

Orbán Viktor szombaton arra kérte a Fidesz és a KDNP parlamenti frakcióját, hogy a jövő héten indítsa el az új alkotmány elkészítésének munkafolyamatát. A Fidesz elnöke a kormányprogram vitájában elhangzottakra válaszolva azt mondta: először meg kell egyezni a legfontosabb célokról, azokat lépésről lépésre kell megközelíteni, és a parlamentben megvitatni. A politikus úgy fogalmazott: "több millió ember vállán állunk".

A hétfőn 47 éves Orbán Viktor a Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő kormányprogram zárszavában felidézte, 97 hozzászólás volt a vitában programhoz.
Hangsúlyozta, összességében alig talált a felszólásokban felé áradó rosszindulatot, ártani akaró vagy bántó szándékot, ugyanakkor néhány fontos kérdésben a program vitájában súlyos véleménykülönbségekre derült fény, egyebek közt arról, hogy volt-e forradalom az áprilisi választásokon.

Véleménye szerint akik vitatkoztak azzal, hogy áprilisban a szavazófülkékben forradalom zajlott le, azt mondják, demokráciában nem lehetséges olyan forradalom, amely nem a demokrácia megdöntésére irányul. Közölte: ezt az érvelést az osztályharcra alapuló, hatalomközpontú történelemoktatásnak tudja be, ő azonban egy másik iskolát képvisel, amely szerint ez igenis lehetséges: egy demokráciában lehetséges mély, átható, tartós változás, amely alapjaiban változtatja meg az életet. Egy demokráciában a forradalom csak alkotmányos lehet - összegezte.
Emlékeztetett, hosszú éveken át harcoltak a fennálló politikai és gazdasági rendszer megváltoztatásáért, és ezt mindig alkotmányos eszközökkel tették, amíg végül sikerrel jártak, és megtörtént a "kétharmados forradalom" Magyarországon. Megjegyezte, a nyugati világban senki nem lepődik meg azon, ha valaki a demokrácia keretei közötti forradalomról beszél. Példaként említette az új brit miniszterelnököt.
Azt mondta: ha megvolt a kétharmados forradom, az egy alkotmányos forradalom volt, ezért itt az ideje, hogy megváltoztassák a régi rendszert, és módosítsák az alkotmányt. Orbán Viktor ezzel összefüggésben azt kérte a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójától, hogy a jövő héten indítsa el az új alkotmány elkészítésének munkafolyamatát.

A vitában elhangzott kifogásokra reagálva kifejtette: voltak, akik azt kritizálták, hogy hiányoznak a programból az intézkedések, az iránytű önmagában nem elégséges, hogy kiadjon egy programot, hiányzik a bevételi oldala, számok nélkül nincsenek célok, az eszközöket fel kell sorolni egy kormányprogramban. Orbán Viktor szerint akik ezt kérték, arra tettek javaslatot, hogy "már most folytassuk le a következő négy év legfontosabb vitáit".

A Fidesz elnöke ezzel szemben úgy látja: először meg kell egyezni a legfontosabb célokban, azokat lépésről lépésre meg kell közelíteni, majd a parlamentben meg kell vitatni, erre pedig lesz is mód. Közölte azt is, reményei szerint a jövő héten a Varga Mihály Fidesz-alelnök vezette gazdasági tényfeltáró bizottságnak legalább a közbülső jelentését megkaphatja a kormány.
Szólt a társadalmi szerződést érintő felvetésekről is, és megerősítette, a választásokkal jött létre a társadalmi szerződés, amelynek alapja a Fidesz és a KDNP választási programja, ezért emelte be a választási programot is a kormányprogramba. Szerinte az elmúlt húsz évet elitpaktumok uralták, és nem társadalmi szerződések. Hozzátette, nem vitatja ugyan, hogy elit megállapodások létre jöhetnek, de ezek kizárólag a választói akarat érvényre juttatását célozhatják, különben szembe fordulnak az emberek akaratával.

Volt olyan vélemény is, amely azért bírálta a programot, mert az nem tartalmazza az ő programjukat - idézte fel. Rámutatott ugyanakkor, hogy a választók ezt a kérdést eldöntötték: ők a Fidesz-KDNP-programra szavaztak, ezért az a kérés, hogy a sajátjuk helyett más programját emeljék be a kormányprogramba, nem tűnik teljesíthetőnek.

A volt kormánypárt soraiból érkező legtöbb bírálattal kapcsolatban - folytatta - azt érezte, valójában nem vele, nem a programmal vitatkoznak, hanem a választókkal. A volt kormányzópárthoz tartozó képviselők méltánytalannak érzik a választók döntését, de a következő választásokig ezzel együtt kell élni - fogalmazott.
A külpolitikát érintő kérdésekre reagálva Orbán Viktor azt mondta: a jó kormányzáshoz nyitott szem, széles kitekintés és magas nemzetközi horizont is kell.
Közölte: a vitában az adott számára okot a bizakodásra, hogy minden frakció talált benne valamit, amit támogatni tud. Ez azt jelenti, hogy a pártszempontok és a pártkeretek fölé magasodó közös pontok igenis létezhetnek a Házban - jelentette ki.

Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől, "dolgozzunk együtt, és ne arról vitatkozzunk, hogyan kellene dolgozni".
Szerinte ha a kormányzópárt nemcsak nagynak, hanem erősnek is látszik, az azért van, mert sok, nagyon sok, több millió ember vállán áll. Úgy fogalmazott: "sok millió magyar ember vállán állunk, akiket munkánkkal szerényen és alázattal kell szolgálnunk". "Soli Deo Gloria. Egyedül Istené a dicsőség" - zárta szavait Orbán Viktor.

OLDALTÖRÉS: Orbán Bajnai szobájába költözik

Orbán átadta miniszteri előterjesztését az államfőnek

Orbán Viktor szombati kormányfővé választása és eskütétele után aláírta előterjesztését kormánya minisztereiről, és átadta azt Sólyom László államfőnek a Parlamentben. Nem sokkal dél után érkezett Orbán Viktor az államfő parlamenti dolgozószobájába, ahol átadta Sólyom Lászlónak előterjesztését kormánya minisztereiről. Az átadásra a miniszterelnököt elkísérte Varga Mihály, a Fidesz alelnöke és Szijjártó Péter, a párt szóvivője is.
Sólyom László a tervek szerint délután egy órakor, a Sándor-palotában adja át a miniszteri kinevezési okiratokat a leendő minisztereknek.
Az alkotmány szerint a kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.

Orbán Bajnai szobájába költözik

Orbán Viktor kormányfő a jelenlegi miniszterelnöki szobákat foglalja el a Parlamentben - mondta Szijjártó Péter szombaton az MTI-nek. A miniszterelnöki szóvivő közölte: az Országház I. kapunál található főemeleti miniszterelnöki szobákba és az ahhoz tartozó termekbe költözik be Orbán Viktor és itt kap szobát Semjén Zsolt leendő miniszterelnök-helyettes is.
Hozzátette: a Varga Mihály leendő államtitkár által vezetett Miniszterelnökség és a szóvivői stáb az épület ugyanebben a szárnyában, a félemeleten foglalja majd el az irodákat.
A főemeleti irodákat használta Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.
Orbán Viktor miniszterelnöki szobája 1994 és 2002 között a VI. kapuhoz közel lévő, főemeleti iroda volt, ez most jelenleg Sólyom László köztársasági használja (az államfő szombaton itt fogadta a kormányfőt). Ezt a tavasszal az Országház felújítatta.

OLDALTÖRÉS: Orbán Viktort miniszterelnökké választották, elfogadták a kormányprogramot

Orbán Viktort miniszterelnökké választották, elfogadták a kormányprogramot

A Ház egy szavazással döntött a programról és a kormányfő megválasztásáról. A képviselők közül 261-en igennel, 107-en nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. Igennel szavazott 225 fideszes, 36 KDNP-s képviselő, nemmel voksolt 54 szocialista, 40 jobbikos és 13 LMP-s képviselő. A szavazástól 18 képviselő maradt távol.
A kormányfő ezt követően a történelmi zászlók előtt letette esküjét, majd a képviselők elénekelték a Himnuszt. Az esküokmány aláírása után Orbán Viktornak gratuláltak a parlamenti pártok elnökei, illetve frakcióvezetői, ezután az új kormányfő a páholyba ment, ahol Sólyom László köztársasági elnökkel is kezet fogott.
A kormányprogram elfogadásához és a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének, azaz 194 képviselőnek, az igen szavazatára volt szükség.
Az Országgyűlés az új miniszterek eskütétele előtt kétórás szünetet tart; eközben az államfő a Sándor-palotában átadja nekik kinevezési okmányukat.

Az ülésen jelen volt az államfő mellett Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, az új miniszterelnök családja, Bajnai Gordon volt miniszterelnök, korábbi kormányfők, házelnökök és miniszterek, közméltóságok, a történelmi egyházak vezetői, a határon túli magyar szervezetek képviselői, a hazai kisebbségek szervezeteinek képviselői, a diplomáciai képviselet tagjai, valamint az Európai Parlament magyar képviselői.
Az Országgyűlésnek egy hete benyújtott Nemzeti Együttműködés Programja című országgyűlési határozatról összesen tíz órában vitáztak a képviselők a héten.
A 85 oldalas dokumentumnak az előszó mellett három nagy fejezete van: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, a Nemzeti Együttműködés Rendszere és a Nemzeti ügyek. Utóbbi öt témára oszlik: a gazdaság talpra állítására, a rendre, az egészségügy megmentésére, a szociális biztonság megteremtésére, valamint a demokratikus normák helyreállítására.
Orbán Viktor a programhoz írt előszavában hangsúlyozza: számára a XXI. században a modern kormányzás mottója úgy hangzik: a győztesnek nem igaza, hanem feladata van; "a győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, teljesítse a feladatát".

A családok megerősítését, a gyermekvállalás elősegítését, az otthonteremtés és lakhatás támogatásának területén a dokumentum fontos célként jelöli meg a fogyatékossággal élők helyzetének javítását, a cigányság körülményeinek jobbítását, társadalmi beilleszkedésük elősegítését, a nyomor enyhítését, az idősek biztonságát.
A program szerint az új kormány nemzeti ügynek tekinti, hogy a leköszönő kormány számoljon el az adófizetők pénzével, az EU-ból érkező támogatásokkal, az állami gazdasági társaságok működésével és pénzügyi támogatásaival. Leszögezi, hogy a szocialisták elszámoltatásának fontos eszköze a társadalmi nyilvánosság.
A kormányprogramban az szerepel, hogy a jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti, ezért kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése. Magyarországon jelenleg GDP-arányosan egy százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb pénz jut az egészségügyre, mint szomszédainál, ezért az új kormányzati ciklus során cél, hogy ez az arány javuljon.

A dokumentum gazdasági fejezete tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely megteremtésének ígéretére épül, abban a Fidesz-KDNP-kormány vállalást tesz az adó- és bürokrácia egyszerűsítésre, arra, hogy bevonja a vállalkozásokat a jogszabályalkotásba, és hogy nyugat-európai szintre viszi le a forintkamatokat.
A dokumentum rögzíti, hogy az elmúlt nyolc év kudarcaira, gazdasági és társadalmi versenyképesség hanyatlását előidéző kormányzati politikájára a Fidesz kormányzati válasza a joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül.
Orbán Viktor szerint az áprilisi országgyűlési választásokon megköttetett az új társadalmi szerződés, a törvényhozás megbízatása pedig az, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát.

OLDALTÖRÉS: Orbán Viktor életrajza

Orbán Viktor - ÉLETRAJZ

Orbán Viktor 1963. május 31-én született Székesfehérvárott.
Édesapja mezőgazdasági üzemmérnök, édesanyja gyógypedagógus, logopédus. 1981-ben érettségizett szülővárosában, a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán. Tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, a jogi diplomát 1987-ben szerezte meg. 1983-ban egyik alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (mai nevén: Bibó István Szakkollégiumnak), 1984-ben pedig több társával együtt létrehozták a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget.
Az egyetem befejezése után szociológus gyakornokként néhány hónapot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében dolgozott, majd 1988 áprilisától tagja lett a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoportnak. 1989 őszétől az Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta. Ösztöndíját az országgyűlési választások közeledtével, 1990 januárjában félbeszakította.

1988 márciusában többedmagával megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), amelynek nevét 1995 áprilisában Fidesz - Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatták. 1988 márciusától fél éven át a Fidesz egyik szóvivője, majd 1988 októberétől egy évig, és 1990-93-ban is a szervezet országos választmányának tagja volt.
1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál, a Hősök terén elmondott beszéde nyomán - amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelte - országosan ismert politikussá vált. 1989 nyarán a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját.
1990 óta országgyűlési képviselő, 1990-93-ban pártja parlamenti frakciójának vezetője, az 1994-es választások utáni ciklusban az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke volt.
1993 áprilisában - a szervezeti szabályzat megváltoztatása után - megválasztották a Fiatal Demokraták Szövetsége elnökének. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé alelnöke, 1993 januárjától a szervezet végrehajtó bizottságának tagja volt.

1998-ban a választásokat pártja, a Fidesz - Magyar Polgári Párt nyerte meg. 1998. július 8. és 2002. május 27. között ő vezette a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányt.
A 2000. januári Fidesz-kongresszus szétválasztotta a pártelnöki és a miniszterelnöki posztot, s így a párt vezetését Kövér László vette át. A 2002-es parlamenti választások után országgyűlési képviselőként dolgozott. 2003 óta ismét ő a párt elnöke.
2001 végétől a Demokratikus Közép Internacionálé (CDI), 2002-től az Európai Néppárt alelnöke.
A 2010. évi választásokon a Fidesz-KDNP közös lista kétharmados többséget szerzett a parlamentben, s ezután Sólyom László államfő az Országgyűlés alakuló ülésén őt javasolta miniszterelnöknek. 2010. május 29-én az Országgyűlés miniszterelnökké választotta.

OLDALTÖRÉS: Előzetes: szombaton megalakul az új kormány

Előzetes: szombaton megalakul az új kormány

Megválasztása után szombaton leteszi Orbán Viktor a miniszterelnöki esküt az Országgyűlésben és a miniszterek kinevezésével megalakul az új kormány. Sólyom László köztársasági elnök is részt vesz a parlament ülésén, amelyen megválasztják az új kormányfőt. A plenáris ülés elején Orbán Viktor válaszol a kormányprogram vitájában elhangzottakra.

A Nemzeti Együttműködés Programja című országgyűlési határozati javaslatról összesen tíz órában vitáztak a képviselők. A kijelölt miniszterelnök vitaindítójában a programot az "új rendszer iránytűjének" nevezte, és hangsúlyozta, a láthatatlan paktumok ideje lejárt. Kiemelte, hogy a következő négy évben új alkotmányt kell létrehozni, haza kell hívni külföldről a fiatalokat, és változtatni kell a Magyarországról való gondolkodásban, az új társadalmi szerződésben ugyanis a hazaszeretet az első pont. Az ellenzék hiányolta a konkrétumokat a dokumentumból.

A kormányprogram elfogadásához és a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének, azaz 194 képviselőnek, az igen szavazata szükséges. A szavazás után a miniszterelnök ünnepélyes eskütétele következik, majd elhangzik a Himnusz.

Kétórás szünet után ismertetik a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, majd a bemutatásuk után a tárcavezetők is leteszik az esküt. Az alkotmány szerint a kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.

A plenáris ülés a Szózattal zárul.