Belföld

2010.05.23. 12:29

Későn kapta meg a család a segélyt, nem ment a gyerek iskolába

Ha az Országgyűlés úgy dönt, már a jövő tanévtől elvonhatják a családi pótlékot azoktól, akiknek a gyermeke igazolatlanul hiányzik az iskolából, s természetben adhatják a juttatást.

Szabó Judit

 

- A cigányság körében sokan elégedettek az életszínvonalukkal, nem akarnak mást. Én nem ilyen vagyok. Egyedül nevelem a gyerekeimet, az édesapjuk meghalt. Három szakmám van, de így is csak segédmunkásként tudtam elhelyezkedni az önkormányzatnál. Szeretném, ha a gyerekek többre vinnék, s mire mennének, ha nem járnának iskolába? A tanulás az önbecsüléshez kell, mert amit megtanulnak, nem veheti el senki.

Vannak, akik másképp gondolkodnak: Zalában is egyre nő az igazolatlanul hiányzók száma. Az iskoláknak tíz igazolatlan óra után feljelentést kell tenniük a szülők ellen a jegyzőnél. Kanizsán és Egerszegen is nő a feljelentések száma, mutatja a grafika.


- Vizsgálnunk kell a szülő felelősségét ezekben az ügyekben, de sokszor nem tudjuk megállapítani - jelezte dr. Nemes Katalin, a zalaegerszegi önkormányzat közigazgatási osztályvezetője. - Elküldi ugyanis a szülő a gyereket az iskolába, gondoskodik a ruházatáról és a tanszerekről, de a gyerek nem megy be, vagy eljön az utolsó órákról. Ilyenkor megszüntetjük az eljárást. Más esetben figyelmeztetést vagy 10-15 ezer forintos bírságot alkalmazunk. Betartjuk a fokozatosság elvét a bírságolásnál, hiszen ez a pénz is a család kasszáját terheli.

Legtöbb feljelentés a Landorhegyi, Petőfi és Béke ligeti iskolából érkezik, de az Apáczai ÁMK-ban is vannak igazolatlan hiányzások.

- A nagyon szegényeknél és a magas szocioökonómiai státusú családok gyerekeinél egyaránt előfordul - bocsátotta előre Bogdán Marianna igazgató. - Az okok sokfélék, és szét kell választani, hogy a szülő nem küldi el a gyereket, vagy a gyerek kerüli az iskolát. Megtörtént például, hogy felhívtak az egyik családsegítő szolgálattól, hogy azért nem jön egy cigány kisfiú az iskolába, mert a család későn kapta meg a segélyt. Én úgy gondolom, ilyenkor nem engem kellene felhívni, hanem megelőlegezni a gyereknek a buszbérlet árát, úgyhogy az ellátórendszerrel is bajok vannak. Előfordult olyan is, hogy egy diákunk azért nem jött, mert tetves volt, és hiába kezelték az iskolában, a családban folyton újrafertőződött. Már nem akar iskolába járni, mert azzal a szorongással ül az órán, hogy ha nem is látszik, tudja, mi van a fején. Segítséget kértem az ÁNTSZ-től, még nem jött válasz.

Bogdán Marianna összességében úgy látja: manapság nem érték a gyermek a társadalomban, s nem irányul a gyerekekre elég figyelem, ez a legnagyobb probléma. Hogy az iskola felelős-e a hiányzások növekedéséért, arról úgy vélekedett: helytelen szemlélet, hogy mindent megold az iskola, még az iskolába járást is.

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- Vizsgálnunk kell a szülő felelősségét ezekben az ügyekben, de sokszor nem tudjuk megállapítani - jelezte dr. Nemes Katalin, a zalaegerszegi önkormányzat közigazgatási osztályvezetője. - Elküldi ugyanis a szülő a gyereket az iskolába, gondoskodik a ruházatáról és a tanszerekről, de a gyerek nem megy be, vagy eljön az utolsó órákról. Ilyenkor megszüntetjük az eljárást. Más esetben figyelmeztetést vagy 10-15 ezer forintos bírságot alkalmazunk. Betartjuk a fokozatosság elvét a bírságolásnál, hiszen ez a pénz is a család kasszáját terheli.

Legtöbb feljelentés a Landorhegyi, Petőfi és Béke ligeti iskolából érkezik, de az Apáczai ÁMK-ban is vannak igazolatlan hiányzások.

- A nagyon szegényeknél és a magas szocioökonómiai státusú családok gyerekeinél egyaránt előfordul - bocsátotta előre Bogdán Marianna igazgató. - Az okok sokfélék, és szét kell választani, hogy a szülő nem küldi el a gyereket, vagy a gyerek kerüli az iskolát. Megtörtént például, hogy felhívtak az egyik családsegítő szolgálattól, hogy azért nem jön egy cigány kisfiú az iskolába, mert a család későn kapta meg a segélyt. Én úgy gondolom, ilyenkor nem engem kellene felhívni, hanem megelőlegezni a gyereknek a buszbérlet árát, úgyhogy az ellátórendszerrel is bajok vannak. Előfordult olyan is, hogy egy diákunk azért nem jött, mert tetves volt, és hiába kezelték az iskolában, a családban folyton újrafertőződött. Már nem akar iskolába járni, mert azzal a szorongással ül az órán, hogy ha nem is látszik, tudja, mi van a fején. Segítséget kértem az ÁNTSZ-től, még nem jött válasz.

Bogdán Marianna összességében úgy látja: manapság nem érték a gyermek a társadalomban, s nem irányul a gyerekekre elég figyelem, ez a legnagyobb probléma. Hogy az iskola felelős-e a hiányzások növekedéséért, arról úgy vélekedett: helytelen szemlélet, hogy mindent megold az iskola, még az iskolába járást is.

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- Vizsgálnunk kell a szülő felelősségét ezekben az ügyekben, de sokszor nem tudjuk megállapítani - jelezte dr. Nemes Katalin, a zalaegerszegi önkormányzat közigazgatási osztályvezetője. - Elküldi ugyanis a szülő a gyereket az iskolába, gondoskodik a ruházatáról és a tanszerekről, de a gyerek nem megy be, vagy eljön az utolsó órákról. Ilyenkor megszüntetjük az eljárást. Más esetben figyelmeztetést vagy 10-15 ezer forintos bírságot alkalmazunk. Betartjuk a fokozatosság elvét a bírságolásnál, hiszen ez a pénz is a család kasszáját terheli.

Legtöbb feljelentés a Landorhegyi, Petőfi és Béke ligeti iskolából érkezik, de az Apáczai ÁMK-ban is vannak igazolatlan hiányzások.

- A nagyon szegényeknél és a magas szocioökonómiai státusú családok gyerekeinél egyaránt előfordul - bocsátotta előre Bogdán Marianna igazgató. - Az okok sokfélék, és szét kell választani, hogy a szülő nem küldi el a gyereket, vagy a gyerek kerüli az iskolát. Megtörtént például, hogy felhívtak az egyik családsegítő szolgálattól, hogy azért nem jön egy cigány kisfiú az iskolába, mert a család későn kapta meg a segélyt. Én úgy gondolom, ilyenkor nem engem kellene felhívni, hanem megelőlegezni a gyereknek a buszbérlet árát, úgyhogy az ellátórendszerrel is bajok vannak. Előfordult olyan is, hogy egy diákunk azért nem jött, mert tetves volt, és hiába kezelték az iskolában, a családban folyton újrafertőződött. Már nem akar iskolába járni, mert azzal a szorongással ül az órán, hogy ha nem is látszik, tudja, mi van a fején. Segítséget kértem az ÁNTSZ-től, még nem jött válasz.

Bogdán Marianna összességében úgy látja: manapság nem érték a gyermek a társadalomban, s nem irányul a gyerekekre elég figyelem, ez a legnagyobb probléma. Hogy az iskola felelős-e a hiányzások növekedéséért, arról úgy vélekedett: helytelen szemlélet, hogy mindent megold az iskola, még az iskolába járást is.

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Legtöbb feljelentés a Landorhegyi, Petőfi és Béke ligeti iskolából érkezik, de az Apáczai ÁMK-ban is vannak igazolatlan hiányzások.

- A nagyon szegényeknél és a magas szocioökonómiai státusú családok gyerekeinél egyaránt előfordul - bocsátotta előre Bogdán Marianna igazgató. - Az okok sokfélék, és szét kell választani, hogy a szülő nem küldi el a gyereket, vagy a gyerek kerüli az iskolát. Megtörtént például, hogy felhívtak az egyik családsegítő szolgálattól, hogy azért nem jön egy cigány kisfiú az iskolába, mert a család későn kapta meg a segélyt. Én úgy gondolom, ilyenkor nem engem kellene felhívni, hanem megelőlegezni a gyereknek a buszbérlet árát, úgyhogy az ellátórendszerrel is bajok vannak. Előfordult olyan is, hogy egy diákunk azért nem jött, mert tetves volt, és hiába kezelték az iskolában, a családban folyton újrafertőződött. Már nem akar iskolába járni, mert azzal a szorongással ül az órán, hogy ha nem is látszik, tudja, mi van a fején. Segítséget kértem az ÁNTSZ-től, még nem jött válasz.

Bogdán Marianna összességében úgy látja: manapság nem érték a gyermek a társadalomban, s nem irányul a gyerekekre elég figyelem, ez a legnagyobb probléma. Hogy az iskola felelős-e a hiányzások növekedéséért, arról úgy vélekedett: helytelen szemlélet, hogy mindent megold az iskola, még az iskolába járást is.

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Legtöbb feljelentés a Landorhegyi, Petőfi és Béke ligeti iskolából érkezik, de az Apáczai ÁMK-ban is vannak igazolatlan hiányzások.

- A nagyon szegényeknél és a magas szocioökonómiai státusú családok gyerekeinél egyaránt előfordul - bocsátotta előre Bogdán Marianna igazgató. - Az okok sokfélék, és szét kell választani, hogy a szülő nem küldi el a gyereket, vagy a gyerek kerüli az iskolát. Megtörtént például, hogy felhívtak az egyik családsegítő szolgálattól, hogy azért nem jön egy cigány kisfiú az iskolába, mert a család későn kapta meg a segélyt. Én úgy gondolom, ilyenkor nem engem kellene felhívni, hanem megelőlegezni a gyereknek a buszbérlet árát, úgyhogy az ellátórendszerrel is bajok vannak. Előfordult olyan is, hogy egy diákunk azért nem jött, mert tetves volt, és hiába kezelték az iskolában, a családban folyton újrafertőződött. Már nem akar iskolába járni, mert azzal a szorongással ül az órán, hogy ha nem is látszik, tudja, mi van a fején. Segítséget kértem az ÁNTSZ-től, még nem jött válasz.

Bogdán Marianna összességében úgy látja: manapság nem érték a gyermek a társadalomban, s nem irányul a gyerekekre elég figyelem, ez a legnagyobb probléma. Hogy az iskola felelős-e a hiányzások növekedéséért, arról úgy vélekedett: helytelen szemlélet, hogy mindent megold az iskola, még az iskolába járást is.

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- A nagyon szegényeknél és a magas szocioökonómiai státusú családok gyerekeinél egyaránt előfordul - bocsátotta előre Bogdán Marianna igazgató. - Az okok sokfélék, és szét kell választani, hogy a szülő nem küldi el a gyereket, vagy a gyerek kerüli az iskolát. Megtörtént például, hogy felhívtak az egyik családsegítő szolgálattól, hogy azért nem jön egy cigány kisfiú az iskolába, mert a család későn kapta meg a segélyt. Én úgy gondolom, ilyenkor nem engem kellene felhívni, hanem megelőlegezni a gyereknek a buszbérlet árát, úgyhogy az ellátórendszerrel is bajok vannak. Előfordult olyan is, hogy egy diákunk azért nem jött, mert tetves volt, és hiába kezelték az iskolában, a családban folyton újrafertőződött. Már nem akar iskolába járni, mert azzal a szorongással ül az órán, hogy ha nem is látszik, tudja, mi van a fején. Segítséget kértem az ÁNTSZ-től, még nem jött válasz.

Bogdán Marianna összességében úgy látja: manapság nem érték a gyermek a társadalomban, s nem irányul a gyerekekre elég figyelem, ez a legnagyobb probléma. Hogy az iskola felelős-e a hiányzások növekedéséért, arról úgy vélekedett: helytelen szemlélet, hogy mindent megold az iskola, még az iskolába járást is.

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- A nagyon szegényeknél és a magas szocioökonómiai státusú családok gyerekeinél egyaránt előfordul - bocsátotta előre Bogdán Marianna igazgató. - Az okok sokfélék, és szét kell választani, hogy a szülő nem küldi el a gyereket, vagy a gyerek kerüli az iskolát. Megtörtént például, hogy felhívtak az egyik családsegítő szolgálattól, hogy azért nem jön egy cigány kisfiú az iskolába, mert a család későn kapta meg a segélyt. Én úgy gondolom, ilyenkor nem engem kellene felhívni, hanem megelőlegezni a gyereknek a buszbérlet árát, úgyhogy az ellátórendszerrel is bajok vannak. Előfordult olyan is, hogy egy diákunk azért nem jött, mert tetves volt, és hiába kezelték az iskolában, a családban folyton újrafertőződött. Már nem akar iskolába járni, mert azzal a szorongással ül az órán, hogy ha nem is látszik, tudja, mi van a fején. Segítséget kértem az ÁNTSZ-től, még nem jött válasz.

Bogdán Marianna összességében úgy látja: manapság nem érték a gyermek a társadalomban, s nem irányul a gyerekekre elég figyelem, ez a legnagyobb probléma. Hogy az iskola felelős-e a hiányzások növekedéséért, arról úgy vélekedett: helytelen szemlélet, hogy mindent megold az iskola, még az iskolába járást is.

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Bogdán Marianna összességében úgy látja: manapság nem érték a gyermek a társadalomban, s nem irányul a gyerekekre elég figyelem, ez a legnagyobb probléma. Hogy az iskola felelős-e a hiányzások növekedéséért, arról úgy vélekedett: helytelen szemlélet, hogy mindent megold az iskola, még az iskolába járást is.

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Bogdán Marianna összességében úgy látja: manapság nem érték a gyermek a társadalomban, s nem irányul a gyerekekre elég figyelem, ez a legnagyobb probléma. Hogy az iskola felelős-e a hiányzások növekedéséért, arról úgy vélekedett: helytelen szemlélet, hogy mindent megold az iskola, még az iskolába járást is.

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- Mi csak folytatni tudjuk vagy módosítani, amit a családban elkezdtek, de ha a gyerek visszamegy oda, ahol nincsenek szabályok, nincs kötöttség, nincs figyelem, akkor elvesztegetett idő, amit az iskolában tölt.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Az igazolatlan hiányzások visszaszorítása érdekében született meg a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós törvényjavaslata, mely szerint 50 óra igazolatlan hiányzás után elvonnák a családi pótlékot a szülőktől, és fél évig természetben adnák. A jegyző egyúttal köteles lenne elrendelni a gyermek védelembe vételét. Eseti gondnokot rendelne ki, ő felügyelné a tankötelezettség teljesítését, s döntene arról, hogy a családi pótlékot tanszerre, cipőre vagy éppen élelmiszerre fordítsák.

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Dr. Nemes Katalin úgy látja: az elképzelés jó, de a gyakorlati megvalósítás során adódhatnak problémák.

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- Ügygondnoknak ki lehet rendelni például hivatali dolgozót, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst, családsegítő szolgálat munkatársát vagy a gyemek közvetlen hozzátartozóját. A kérdés az, lesz-e annyi ember, aki elvállalja a feladatot önként, pusztán költségtérítésért, hiszen (ha a szabályozás e tekintetben nem változik) nem jár díjazás ezért a tevékenységért. Problémát jelenthet még, hogy nem egyszerű a pénz elvonása ezektől a családoktól. Jelenleg is adott erre lehetőség, van mód a családi pótlék felének természetbeni biztosítására. A hivatalok azonban általában ódzkodnak ettől, mert konfliktusokhoz vezet, ez derült ki egy tanácskozáson nemrég.

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- Én jónak tartom a családi pótlék természetben folyósításának ötletét, mert nem oldja meg a problémát a jelenlegi gyakorlat, hogy bírsággal sújtjuk az iskolakerülő diákok szüleit - foglalt állást az ügyben Kotnyek István, a nagykanizsai önkormányzat szabálysértési ügyintézője. - Az emiatt feljelentett szülők döntő többsége a cigány kisebbséghez tartozik, szegénységben él, munkanélküli. A bírságot be se lehet hajtani az esetek többségében, inkább az a jellemző, hogy ledolgozzák közérdekű munka keretében, de ettől még a gyerek nem jár iskolába - mondta a szakember.

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

A nemesapáti Csertán Sándor iskola igazgatója, Szabó Katalin úgy látja: a családi pótlék természetbeni juttatása csak azoknál ösztönzi majd a tankötelezettség teljesítését, akiknél ez a pénz a megélhetéshez szükséges, a tehetősebb családok esetében semmin nem fog változtatni. Vannak aggályai a tekintetben is, hogy a kirendelt gondnok tényleg tudja-e majd, mire van szüksége a gyereknek.

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Bogdán Marianna szerint sem oldja meg az összes problémát a jogszabályváltozás.

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

- Rendszerszinten kellene változtatni, s a szülőket megnyerni az ügynek. De nem ellenzem a törvénymódosítást, próbáljuk meg, hátha csökken a funkcionális analfabéták száma. A tervezett intézkedés azonban önmagában biztosan kevés lesz. Kérdés, a gondnok tényleg tudja-e, mire van szüksége az iskolát ritkán látogató gyereknek

Ezek is érdekelhetik