2010.05.03. 10:10

Íme Orbán kormánya! (ígéretek, elvárások, életrajzok)

Orbán Viktor, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje hétfőn bemutatta leendő kormányának tagjait, melyek között a Zalaegerszegen született Réthelyi Miklós is helyet kapott.

MTI

Navracsics Tibor a megalakuló kormány közigazgatási és igazságügyi minisztere, egyben miniszterelnök-helyettes, Varga Mihály pedig a miniszterelnökség leendő vezetője lesz.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Fellegi Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, a Martonyi János a külügyminiszter, Matolcsy György a gazdasági miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter lesz.

Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrásokért felel majd, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Fazekas Sándor pedig vidékfejlesztési miniszter lesz.

Orbán Viktor leendő kormánya tagjainak hétfői bemutatásakor hangsúlyozta, olyan kormánytagokra van szükség, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapításának.

A Fidesz elnöke azt mondta: kormánya feladata a nemzeti ügyek képviselete.

Mint kifejtette, olyan kormánytagokra van szükség, akik megfelelő kvalitással, jártassággal bírnak, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, döntéseket hozzanak, és azokért vállalják a felelősséget.

OLDALTÖRÉS: Mit vár Orbán minisztereitől?

Mit vár Orbán minisztereitől?

OLDALTÖRÉS: Mit ígérnek az Orbán-kormány tagjai?

Mit ígérnek az Orbán-kormány tagjai?

Semjén Zsolt a kettős állampolgárság határon túli magyarok számára történő megadását említette az egyik legfontosabb célkitűzéseként.

Matolcsy György azt mondta, hogy idén a GDP 4,5-6,5 százalékos sávjában lehet az államháztartás hiánya. A leendő nemzetgazdasági miniszter lát lehetőséget még az idén egy év közbeni adócsökkentésre, az euróbevezetés időpontja pedig szerinte 2011 végén határozható meg reálisan.

Fellegi Tamás a hazai és európai uniós fejlesztési források gyors és hatékony felhasználását, a közbeszerzés egyszerűsítését és az EU keretein belül a magyar vállalkozások előnyhöz juttatását sorolta egyebek között a legfontosabb feladatok közé.

Pintér Sándor arról beszélt, hogy belügyminiszterként elsőként a kistelepülések közrendjének és közbiztonságának megjavításához lát hozzá. Közölte: szeretné azt éreztetni, hogy "megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén".

A kórházak pénzügyi helyzetének rendezését és a rezidensek helyzetének tisztázását jelölte meg elsődleges feladatai között Réthelyi Miklós. "Az egészségügy területén vannak olyan kérdések, amelyek nem tűrnek késlekedést" - fogalmazott a nemzeti erőforrásokért felelős tárcavezető-jelölt, aki koordináló stratégának készül.

Fazekas Sándor leendő vidékfejlesztési miniszter szerint a legfontosabb cél az, hogy a magyar vidék legyen versenyképes a nagyvárosokkal életnívóban, környezetvédelemben, munkalehetőségeket illetően és a lakosság megélhetésének biztosításában.

A leendő honvédelmi miniszter úgy vélekedett, a honvédelem egész rendszerét át kell tekinteni, aminek csak egy része a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség. Hende Csaba az MTI-nek úgy nyilatkozott: egyelőre csak vezető munkatársakat kért fel, az államtitkárokat később nevezik ki.

A külügyminiszteri poszt várományosa, Martonyi János szerint először az ország hitelét, önbizalmát kell helyreállítani, ezzel párhuzamosan kell markáns, határozott kül- és Európa-politikát folytatni. A kettős állampolgárságról azt mondta: nincs arról szó, hogy egy törvénnyel automatikusan több százezer, vagy több millió szomszédos országban élő magyar állampolgárságot kap.

Navracsics Tibor, akit Orbán Viktor még múlt héten bemutatott, az MTI-nek múlt csütörtökön egyebek mellett azt nyilatkozta, hogy vissza akarják állítani a "teljes vertikumát" a közigazgatási karriernek, és ennek érdekében visszahozzák a közigazgatási államtitkár pozícióját, mint a közigazgatási karrier csúcsát.

OLDALTÖRÉS: Orbán Viktor a Századvégtől a FIDESZ-ig

Orbán Viktor a Századvégtől a FIDESZ-ig - ÉLETRAJZ

Orbán Viktor 1963. május 31-én született Székesfehérvárott.

Édesapja mezőgazdasági üzemmérnök, édesanyja gyógypedagógus, logopédus. 1981-ben érettségizett szülővárosában, a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán. Tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, a jogi diplomát 1987-ben szerezte meg. 1983-ban egyik alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (mai nevén: Bibó István Szakkollégiumnak), 1984-ben pedig - több társával együtt - létrehozták a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget.

Az egyetem befejezése után szociológus gyakornokként néhány hónapot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében dolgozott, majd 1988 áprilisától tagja lett a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoportnak. 1989 őszétől az Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta. Ösztöndíját az országgyűlési választások közeledtével, 1990 januárjában félbeszakította.

1988 márciusában többedmagával megalapított a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), amelynek nevét 1995 áprilisában Fidesz - Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatták. 1988 márciusától fél éven át a Fidesz egyik szóvivője, majd 1988 októberétől egy évig, és 1990-93-ban is a szervezet országos választmányának tagja volt.

1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál, a Hősök terén elmondott beszéde nyomán - amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelte - országosan ismert politikussá vált. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1990-93-ban pártja parlamenti frakciójának vezetője, az 1994-es választások utáni ciklusban az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának elnöke volt.

1993 áprilisában - a szervezeti szabályzat megváltoztatása után - megválasztották a Fiatal Demokraták Szövetsége elnökének. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé alelnöke, 1993 januárjától a szervezet végrehajtó bizottságának tagja volt.

1998-ban a választásokat pártja, a Fidesz - Magyar Polgári Párt nyerte meg. 1998. július 8. és 2002. május 27. között ő vezette a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányt.

A 2000. januári Fidesz-kongresszus szétválasztotta a pártelnöki és a miniszterelnöki posztot, s így a párt vezetését Kövér László vette át. A 2002-es parlamenti választások után országgyűlési képviselőként dolgozott. 2003 óta ismét ő a párt elnöke.

2001 végétől a Demokratikus Közép Internacionálé (CDI), 2002-től az Európai Néppárt alelnöke.

Ismerje meg a kormányt! Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Navracsics Tibor a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd kormányfő-helyettesként

Navracsics Tibor a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd kormányfő-helyettesként

Navracsics Tibor - ÉLETRAJZ

1966. június 13-án született Veszprémben.

1990-ben az ELTE állam- és jogtudományi karán kapott diplomát.

Ezt követően a Veszprémi Városi Bíróságon, a bírói szakvizsga letétele után pedig a Veszprém Megyei Önkormányzatnál dolgozott. 1993-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanársegéd lett, majd az 1996-97-es tanévben egy ösztöndíj segítségével Angliában, Brightonban tanított az egyetemen. 1997-től adjunktusként, majd 1999-től docensként oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1999-ben doktorált politikatudományból.

1997-2000-ben a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára.

2003-tól a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöki kabinetfőnöke, 2006 májusától a párt elnökségének tagja.

A 2006. évi országgyűlési választásokon Veszprém megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 16-tól a Fidesz frakcióvezetője, 2006-2010-ben az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja volt.

2010-ben Veszprém megye 7. számú választókerületében ismét képviselővé választották.

OLDALTÖRÉS: Varga Mihály a Miniszterelnökséget vezeti államtitkárként

Varga Mihály a Miniszterelnökséget vezeti államtitkárként

Varga Mihály - ÉLETRAJZ

1965. január 26-án született Karcagon.

1989-ben a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem áruforgalmi szakán kapott oklevelet. Ezután közgazdasági munkakörökben dolgozott.

1988 végétől tagja a Fidesznek, a párt Szolnok megyei csoportjának alapítója, 1993-95 között a megyei szervezet elnöke. 1992-1993-ban a Fidesz országos tanácsának elnöke, 1994-2003 között, majd 2005 óta a párt gazdaságpolitikáért felelős alelnöke, az országos elnökség tagja.

1990 óta országgyűlési képviselő, kétszer országos listán, majd 1998-tól minden ciklusban, így idén is, Karcag egyéni választókerületéből jutott a parlamentbe. Az Országgyűlésben számos bizottságban dolgozott, elnöke volt az 1995-97 között működő adós- és bankkonszolidációt vizsgáló testületnek, valamint 2002-2006-ban a költségvetési és pénzügyi bizottságnak. 1995-98-ban, majd 2002-től frakcióvezető-helyettes, 2006-2010-ben a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság munkáját irányította.

Az első Orbán-kormány idején, 1998-2000-ben a Pénzügyminisztérium politikai államtitkáraként, majd 2001-2002-ben pénzügyminiszterként dolgozott.

1997-től a Magyar-Kazah Baráti Társaság alelnöke. 2000-től a Johannita Lovagrend tagja. 2001-től a karcagi református egyházközség presbitere, a Rákóczi Szövetség tagja. 2003-tól a Nagykun Polgári Egyesület elnöke. A Szolnoki Gazdasági Főiskola címzetes főiskolai tanára.

OLDALTÖRÉS: Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lesz

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lesz

Semjén Zsolt - ÉLETRAJZ

1962. május 8-án Budapesten született.

1990-ben a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián teológusként végzett. 1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus, 1997-ben a Phd fokozatot. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára és szóvivője. 1992-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. 1996-ban címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott.

1989 tavaszán a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagja, 1990-ben országos elnökségi, 1990-1991-ben intézőbizottsági tag, 1993-1994 között a fegyelmi és etikai bizottság elnöke, az I-II. kerületi szervezet elnöke, 1997-ben párt alelnöke volt. Varga László halála után, 2003 végén a KDNP elnökévé választották, majd 2006-ban megerősítették pártelnöki posztján.

1994-ben a KDNP országos listájáról került be a Parlamentbe, ahol 1994-től jegyző, 1995-től frakcióvezető-helyettes volt. A frakció 1997-es megszűnése után független képviselő lett, majd novemberben az MDF-képviselőcsoporthoz csatlakozott.

Az első Orbán-kormány idején, 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkáraként dolgozott. 2002 áprilisában Fidesz-MDF közös országos listáról szerzett újabb mandátumot. 2006-tól Bács-Kiskun megye 7. választókerületének képviselője, s idén újraválasztották. 2006. május 16-tól a KDNP frakcióvezetője, s részt vett a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság munkájában is.

2010-ben Mindszenty-emlékéremmel tüntették ki.

OLDALTÖRÉS: Hende Csaba irányíthatja a Honvédelmi Minisztériumot

Hende Csaba irányíthatja a Honvédelmi Minisztériumot

Hende Csaba – ÉLETRAJZ

1960. február 5-én született Szombathelyen.

1983-ban az ELTE-n kapott jogi diplomát, majd Szombathelyen ügyvédként kezdett dolgozni.

1991-től a Honvédelmi Minisztérium parlamenti titkára, jogi főosztályvezetője, majd kabinettitkára volt.

1994-98 között ismét egyéni ügyvédként dolgozott Szombathelyen, majd az első Orbán-kormányban, 1998-2002 között az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, 2002-től Orbán Viktor kabinetfőnöke, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2002-2005-ben a polgári körök koordinátora volt.

1988 novemberétől a Magyar Demokrata Fórum tagja, 1991-től az országos választmány, 1996-2002 között az elnökség tagja, 2000-től alelnök, 2001-2002-ben általános alelnök. 2001 nyarán ő volt a Fidesz és az MDF közötti választási együttműködés egyik kidolgozója.

2002 nyarán lemondott az MDF-ben betöltött általános alelnöki posztjáról és elnökségi tagságáról, és Orbán Viktor felkérésére a Polgári Körök mozgalmának irányítójaként dolgozott. 2004 júniusában kilépett az MDF-ből, majd szeptemberben a Fidesz tagja, a Vas megyei elnökség tagja lett.

2002-ben az MDF országos listájáról lett országgyűlési képviselő. 2004 nyarán kilépett az MDF-frakcióból, majd fél évnyi függetlenség után csatlakozott a Fidesz frakcióhoz. 2006-ban, majd 2010-ben is Szombathelyen egyéni képviselőként szerzett újra mandátumot. Számos parlamenti bizottságban dolgozott, többek között 2004-2006-ban a honvédelmi, 2009 óta a nemzetbiztonsági bizottságban. 2005-től az Országgyűlés jegyzője volt.

OLDALTÖRÉS: Fazekas Sándor lesz a vidékfejlesztési miniszter

Fazekas Sándor lesz a vidékfejlesztési miniszter

Fazekas Sándor - ÉLETRAJZ

1963. május 3-án született Karcagon.

1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát cum laude eredménnyel végezte el.

Ezután a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa lett, 1990 óta Karcag város polgármestere.

1989 óta a Fidesz tagja, Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke.

1998-2002-ben, majd 2006 óta Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselő és részt vett több parlamenti bizottság munkájában. 1998-2002 között frakcióvezető-helyettesként is dolgozott.

    1994-98-ban, majd 2002-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja, 1994-98-ban, illetve 2002-2006-ben a Fidesz frakció vezetője volt.

2010-ben a parlamenti választások első fordulójában Fidesz-KDNP területi listáján kapott mandátumot.

1998-tól a Kunszövetség elnöke, 2009-től a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke.

OLDALTÖRÉS: Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot

Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot

Matolcsy György - ÉLETRAJZ

1955. július 18-án született Budapesten.

A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karán kapott diplomát 1977-ben, ezután az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben helyezkedett el. 1978-ban a Pénzügyminisztériumba került, ahol először a magyar szénhidrogénipar finanszírozásával foglalkozott, majd a megélénkülő gazdasági reform-előkészítő munkákban vett részt. 1985-től a Pénzügykutatási Intézetben a tulajdonreform lehetőségeit kutatta. 1986-ban, az Intézet felszámolása után a Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott részben kutatóként, részben tanácsadóként, a nagy visszhangot keltett Fordulat és Reform című tanulmány egyik szerzője volt. 1989 végén a Magyar Demokrata Fórum elnökének felkérésére bekapcsolódott egy későbbi kormányprogram kidolgozásába.

1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára lett. 1990 decemberében államtitkári tisztségéről lemondott.

1991. januártól a Privatizációs Kutatóintézet ügyvezető igazgatói tisztségét töltötte be. 1991 októberétől három éven át a magyar kormány képviselőjeként a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában dolgozott, 1994-ben a bank igazgatója volt. 1995-ben a Privatizációs Kutatóintézet, majd az ebből alakult Növekedési Intézet igazgatója lett.

A Fidesz gazdasági szakértőjeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasági programját, 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja volt.

Az első Orbán-kormány idején, 2000-2002-ben gazdasági miniszterként dolgozott.

2003-2007 között a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2003 óta a Fidesz tagja. 2006 óta Bács-Kiskun megyei területi listán országgyűlési képviselő, 2006-2010 között részt vett a gazdasági és informatikai bizottság munkájában.

1981-ben doktori disszertációt írt a holding forma magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről, az 1980-as évektől rendszeresen publikál és több könyvet is írt.

OLDALTÖRÉS: Réthelyi Miklós vezetheti a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát

Réthelyi Miklós vezetheti a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát

Réthelyi Miklós - ÉLETRAJZ

1939. június 8-án született Zalaegerszegen.

1963-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kapott diplomát többek között Szentágothai János tanítványaként.

1963-tól - professzorával együtt - a Budapesti, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. és II. számú Anatómiai Intézetében dolgozott, 1986-tól egyetemi tanár, 1994-2004-ben az I. számú Anatómiai Intézet igazgatója. 1991-ben, az első szabad rektorválasztáson, négy jelölt közül őt választották a SOTE vezetőjének. 1995-től öt éven át vezette a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központját. 2000 óta a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának a vezetője.

Dolgozott Ukrajnában, Párizsban és több alkalommal az Egyesült Államokban. 1990-ben a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, 1998-99-ben az Oktatási Minisztérium tudományos ügyek főosztályának vezetője, 1999-2002-ben Széchenyi professzori ösztöndíjas volt.

1994-2000-ben az MTA közgyűlési képviselője, az Elméleti Orvostudományi Tudományos Bizottság, valamint az Informatikai Bizottság tagja. A Nemzetközi Agykutatási Szervezet magyar nemzeti bizottság titkára.

1973-ban elnyerte a biológiai tudomány kandidátusa, 1983-ban az orvostudomány doktora címet. Munkásságát 1991-ben Akadémiai Díjjal, 2004-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Több mint 80 publikáció szerzője.

OLDALTÖRÉS: Fellegi Tamás lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója

Fellegi Tamás lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója

Fellegi Tamás - ÉLETRAJZ

Fellegi Tamás médiaüzletember 1956-ban született Budapesten.

Az ELTE állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát, majd ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen tanult. Hazatérve a Társadalomtudományi Intézetben dolgozott, majd egyik alapítója az ELTE Társadalomtudományi, később nevén Bibó István Szakkollégiumnak, ahol kurzusvezető tanár volt. Alapítója és szerkesztője a Századvég folyóiratnak. Az 1980-as évek végén ismét az Egyesült Államokbeli Connecticut Egyetemen politikatudományból szerzett PhD fokozatot, s előadásokat tartott a New York-i New Schoolban is.

1993-ban végleg hazatért, docensként tanított az ELTE állam- és jogtudományi karán, illetve óraadóként a Századvég Politikai Iskolán. 1993-94-ben a Fidesz elnökének politikai tanácsadója volt.

1995-től a kommunikációs és politikai tanácsadással foglalkozó EuroAtlantic Kft. ügyvezetője, 1996-tól a Matáv Rt. kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, 2000-től az EuroAtlantic Tanácsadó Rt. vezérigazgatója.

2007-től a Kapsch Telematic Services ügyvezetője. 2009-ben egy dán céggel közösen megalapította az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt.-t, amely 100 százalékos tulajdonosa a Heti Válasz kiadójának, valamint a Lánchíd Rádiónak és kisebbségi tulajdonosa a Class FM országos kereskedelmi rádiónak. Az Infocenter.hu-ban lévő többségi tulajdonát 2010. április 23-án eladta.

OLDALTÖRÉS: Pintér Sándor vezetheti a Belügyminisztériumot

Pintér Sándor vezetheti a Belügyminisztériumot

Pintér Sándor - ÉLETRAJZ

1948. július 3-án Budapesten született.

Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdte, 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az ELTE jogtudományi karán diplomázott.

Kezdetben a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként dolgozott, 1972-től Zuglóban segédnyomozóként tevékenykedett. 1978 és 1985 között az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának előadója, majd főelőadója, 1985-től a Budai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, megbízott kapitányságvezető, 1988-tól a Pest Megyei Főkapitányság vizsgálati osztályvezetője, 1990-től a megyei főkapitány közbiztonsági helyettese, 1991 márciusától Budapest főkapitánya, majd 1991 szeptembertől 1996 végéig országos rendőrfőkapitány volt.

1991-ben vezérőrnaggyá, 1993-ban altábornaggyá léptették elő.

1996 végén nyugdíjba vonult. 1997-től az OTP Bank Rt. biztonsági tanácsadója, s az igazgatóság tagja volt.

Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002-ben a Belügyminisztériumot irányította.

2003-től a Civil Biztonsági Szolgálat Rt. tulajdonos-elnöke, és 2004-től ismét az OTP Bank ZRt. igazgatóságának tagja volt.

OLDALTÖRÉS: Martonyi János irányíthatja a Külügyminisztériumot

Martonyi János irányíthatja a Külügyminisztériumot

Martonyi János - ÉLETRAJZ

1944. április 5-én született Kolozsvárott.

A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1967-ben summa cum laude doktorált. 1969-ben ügyvéd-jogtanácsosi vizsgát tett. 1968-ban a nemzetközi kereskedelmi jog témakörében a City of London College, 1970-ben a nemzetközi köz- és magánjog témakörében az Academy of International Law, Hága keretében vett részt külföldi tanfolyamokon.

1966-tól ügyvédjelölt, jogtanácsos, majd 1979-től a Brüsszeli Kereskedelmi Kirendeltség kereskedelmi titkára, 1984-től a Kül- majd Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, 1989 nyarától privatizálási kormánybiztos volt.

Az Antall-kormányban 1990-től a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, majd 1991-94 között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, s közben, 1990-92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökhelyettese volt.

1994-98-ban, majd 2002-2009 között a Baker and McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda tulajdonostársa volt.

Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között a Külügyminisztériumot irányította.

1996-98-ban a Magyar Nemzet, majd a Heti Válasz szerkesztőbizottságának tagja. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke, 2002-2009 között elnöke. A Szabad Európa Központ elnöke, a Nézőpont Alapítvány kuratóriumának elnöke.

1987-től címzetes egyetemi docens, majd 1990-től az ELTE-n másodállású egyetemi docens, 1997-2000 között a szegedi tudományegyetem nemzetközi magánjogi tanszékvezető egyetemi docense, 2000-től egyetemi tanára. 1979 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa.

2003 óta a Fidesz tagja, a párt külpolitikai programjának kidolgozója.

Magyar és idegen nyelven számos publikációja jelent meg.