Választás 2010 - Nyolcmillióan szavazhatnak áprilisban

Az alkotmány politikai alapjogként határozza meg a választójogot. Az alaptörvény szerint a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó (aktív választójog) és választható (passzív választójog) legyen.
   
A választójog feltétele a magyar állampolgárság, a bejelentett magyarországi lakóhely, valamint a nagykorúság; a nagykorúságnak az a feltétele, hogy az állampolgár betöltse 18. életévét, vagy a 16. életévét betöltve, házasságkötéssel szerezzen nagykorúságot.
   
A választójoggal rendelkező az ország külképviseletein is leadhatja szavazatát, amennyiben a voksolás napján külföldön tartózkodik és előzetesen kérte felvételét a külképviseleti névjegyzékbe.
A választójogot csak az úgynevezett természetes kizáró okok korlátozzák, ezek alapja mindig jogerős bírósági ítélet. Az alkotmány szerint nincs választójoga annak, aki jogerős bírósági ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll. Az sem szavazhat - és jelöltként sem indulhat -, aki jogerős bírósági ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás alatt áll, vagy szabadságvesztés-büntetését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
   
A választójoggal rendelkező fogvatartottak részére a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben kell biztosítani a választójoguk gyakorlását. A választójoggal rendelkező fogvatartottak azonban csak akkor szavazhatnak, ha - amennyiben szükséges - rendelkeznek igazolással és a személyazonosság és a lakcím megállapításának alapjául szolgáló igazolvány a fogva tartó intézménynél rendelkezésre áll. A fogvatartott személyazonosságának minden kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, és a szavazás előtt mozgóurnát kell igényelnie ahhoz, hogy voksolhasson.