Belföld

2010.02.08. 07:50

Borzasztó tragédiák, súlyos betegségek - van segítség a bajban

Először bénító a lelket megülő fájdalom, aztán felülkerekedik a tettvágy, ha arról értesülünk, valaki a környezetünkben súlyos kórral küzd. Lehet-e segíteni? Ha a megoldás költséges, nyilvánosság elé lépjünk-e?

Péter Gyöngyi

A súlyos sérülések, betegségek gyakran csak költséges műtétekkel, kezelésekkel, eszközökkel gyógyíthatóak, a megváltozott életvitel miatt a hétköznapi lét terhei is mind nyomasztóbbak. Senki sem beszél szívesen a bajáról, még kevésbé pénzügyi nehézségeiről. Szerencsére kérés nélkül is jöhet a segítség, a közelmúltban több jótékonysági estről tudósíthattunk.

Az egerszegi Németh Kata Franciska remekül közlekedik a járógéppel, melyhez adományoknak köszönhetően jutott. A több mint 700 ezer forintos eszközt egyébként egyedi engedéllyel akár ingyen is megkaphatta volna.

– Az állam szégyene, hogy valaki, aki nem látta, nem tudja milyen állapotban van, figyelmen kívül hagyva a kezelő szakorvos véleményét azt írja egy íróasztal mellől, hogy a gyerekem ezt az eszközt nem tudja használni és soha nem fog felállni – mondta az édesanya, Németh Ildikó. – Kislányom oxigénhiányos állapotban született, nem voltak életfunkciói, most „rendes” iskolába jár, két idegen nyelvet tanul.  

- Ha az anyagi feltételek nem adottak, a gyermek nem jut semmire. Ez szomorú – említette az édesanya. A 12 éves Kata az Izsák ÁMK-ba jár, a pedagógusok, a diáktársak befogadóak.
– Fogócskáznak velem, nem csúfolnak, nem mondják, hogy béna vagyok. A német a kedvencem a tantárgyak közül – árulte el a kislány.
– Barátnője, Panna, koreográfiát készített, délután jön hozzá. A zenét kiválasztották, ma táncolnak – tette hozzá Ildikó. – A családra, a barátokra, az ő barátaikra lehet számítani, ők jöttek a jótékonysági estre, illetve adott pénzt az egerszegi önkormányzat is. Fontos, hogy tudják, hova megy az adomány, és nem elég kérni, a segítségért adni is kell, például műsort. Nálunk a mama sütött, a kollégák üdítőt hoztak, és köszönet a fellépőknek, akik lemondtak a díjukról. Ritka, hogy ilyen sok jó ember jön össze, rengeteg energiát adtak!

A bevétel az Izsák ÁMK alapítványának számlájára került, onnan jutott az „ingyenes” tolószékre is, amit 180 ezer forinttal kellett kiegészíteni, hogy borulásgátló kiskerék, ruhavédő és tolófogantyú is legyen rajta. A korábbi, 2003-ban kapott tolószékre 5 ezer forintot kellett ráfizetni. Sok más nehézséggel szembe kell nézni: rossz minőségű járdák, akadálymentesítési kötelezettségről „megfeledkező” üzletek, a fürdőszoba átalakítása, hogy csak néhányat említsünk, pedig Katának még csak gyógyszert sem kell szednie. A szülők, mondta Ildikó, nem mindig tudják, mire van lehetőségük, pályázhatnak- e így vagy úgy... Kata javulását egy állítógép is segíti majd, ezt az iskola biztosítja.  Az Izsákban hat mozgásában korlátozott kisdiák tanul: talán majd kerül pénz liftre is...

Kata a kiskutasi EGO Színház tagja volt, a rendezvény a csoporthoz, a művészeti vezetőhöz, polgármesterhez, Halász Gáborhoz kapcsolódik.
– Több jótékonysági programot szerveztünk és szervezünk még. Van erő az emberekben, segítenek, ha látják, hogy van értelme – összegzett az egós Bagladi Anna, ő is részt vett a szervezésben.

Nemrégiben a hévízi Bibó-gimnázium diákjai szintén jótékony céllal tartották farsangjukat, diáktársuk, a 11. osztályos zalaapáti Kovács Klaudia tanulmányi költségeihez kívántak hozzájárulni.
– Fejlődési rendellenességgel született, mindig magántanuló volt, most is az – árulta el édesanyja, Kovács Jánosné. – Eddig egy kft-től kaptunk támogatást, de a válság beleszólt, most a diákok segítettek, hogy befejezhesse az iskolát. Kitűnő tanuló, az érettségi a cél, ezt szeretnénk megadni neki. Sok a jó érzésű ember, köszönet az iskolának.

H. Horváth Gyula színpadról, tévéképernyőről is ismerős lehet az egerszegieknek. A nyilvánosság most egészen mást jelent neki, mint korábban. Néhány hete derült ki, hogy 16 hónapos kislánya beteg, agytumorral operálták. Jótékonysági estet tartottak számukra a Stúdió Rádióban, a befolyt összeget Fruzsina gyógykezelésére ajánlották fel.

– Furcsa kettősség van bennem. Egyrészt szinte kerülöm az embereket, legszívesebben családostól egy lakatlan szigetre költöznék, ahol majd mi együtt meggyógyítjuk Fruzsit. Ugyanakkor örültem annak, ami azon az esten zajlott. Hiszek abban, hogy egy közösség gyógyítani tud, ezt éreztem ott is. Féltem a rendezvénytől, nem tudtam, meg bírok-e szólalni, de olyan energiát kaptam, ami erőt ad a következő hetekre. Régóta nem találkoztam ilyesmivel, azt gondoltam, ez a fajta együttérzés kiveszett az emberekből, nem hittem, hogy a város így összefog – osztotta meg velünk érzéseit H. Horváth Gyula. Hozzátette, a legfontosabb, hogy gondolatban legyenek velük a segíteni vágyók.

A jótékonysági estről készült képgalériánkat ide kattintva megtekintheti!

A kettősség érzésével a Vöröskereszt zalai szervezeténél gyakran találkoznak. – Mindig megkérdezzük, kérik-e a nyilvánosságot, hiszen mindkét választásnak van előnye, hátránya. Ha sokan tudnak róla, többen segíthetnek, de van, aki nem szeretné magát, a gyermekét kitenni ennek. Sokan inkább magukba zárják borzasztó tragédiájukat – említette dr. Baracskai Józsefné megyei titkár. – Az adakozókedv nem csökken. Van, aki azért ad, mert érintett volt, más emberbaráti szeretetből, lelkiismereti okokból vagy egyszerűen, mert ismeri az illetőt. Mindig felmérik, ellenőrzik, valós-e a család igénye. A támogatáshoz feltétel az orvosi zárójelentés, készül együttműködési megállapodás, mely tartalmazza miben és mennyi ideig tud segíteni a szervezet. Az adományokat elkülönített számlán gyűjtik, ebbe a szülő bármikor belenézhet, az összeget teljes egészében megkapja.
Nem csak műtét, kezelés miatt keresik a szervezetet. Van, hogy a kényszerű speciális étkezés meríti ki a családi büdzsé kereteit, máskor a drága gyógyszer vagy éppen az, hogy autóval kell szállítani a beteget.

– Az életnek szép oldala is van – mondta zárásként dr. Baracskai Józsefné. – Gyűjtöttünk egy kislánynak, aki csontvelőátültetésre várt, csontrákos volt. Két és fél évig tartott a dolog, időnként beszámolt róla, mi a helyzet. Egy nyári napon aztán belibbent hozzám egy gyönyörű fiatal hölgy. Ő volt. Csak annyit mondott: „Azért jöttem, hogy megköszönjem a segítséget.” 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!