A hajléktalanok ideje: indul a krízisautó

- November elsejével plusz tizenöt férőhelyet nyitunk, ha pedig olyan nagy lenne a roham, ott van az épületünk harmadik, egyelőre használaton kívüli emelete, amelyet ugyancsak be tudunk rendezni - válaszolt a korábbi számos, baj nélkül teljesített tél adta magabiztossággal Németh András, az intézmény vezetője.

Elindul a krízisautó és a teajárat

De a szezon november elsejei beköszöntét nem csak plusz férőhelyek jelzik (egyébként Nagykanizsán is nyitottak ilyeneket): a megyeszékhelyen ettől a naptól második idényét kezdi például az a krízisautó, mely afféle hajléktalan-mentőként már tavaly is számos rászorulónak vitte a gyors segítséget.

- Régiós szintű ügyeletet és diszpécserközpontot üzemeltetünk, amelyet szerencsére egyre többen és egyre gyakrabban hívnak - folytatta Németh András. - Az autóban mindig van forró tea, a szakképzett kollégák elsősegélyt is tudnak nyújtani, vannak takarók, gyógyszerek, élelmiszer. A kocsi legnagyobb értéke az, hogy a lehető leggyorsabban vinni tudja a segítséget.

Szintén egy szép erény, a rendszeresség a legfőbb értéke a szolgálat egy másik járművének, melynek alapfelszereltsége egyébként nagyjából megegyezik a mentőével - csak kicsit nagyobb a készlete teából, élelmiszerből, takaróból. A köznyelvben teajáratként ismert autóról van szó, amely szintén tegnap kezdte meg tavaszig tartó körútjait: mindennap este hét és tíz óra között járja a megyeszékhely utcáit (s ugyanilyen működik egyébként Nagykanizsán is), felkeresi az utcai szociális munkások által jó előre feltérképezett helyeket, ahol általában csapatokba verődve várják a szállóra költözés lehetőségét elutasító (vagy valamiért elvesztő) otthontalanok a segítséget.

Nagykanizsán több szervezet is foglalkozik hajléktalan-ellátással, ám a munka dandárja a Vöröskeresztre hárul. Ők tartják fennt a hajléktalanszállót, a női és férfi éjjeli menedékhelyet, a nappali melegedőt, valamint az utcai szociális munkások irányítása is hozzájuk tartozik.

 – A hajléktalanszállón folyamatos a telt ház, a rendelkezésre álló 35 férőhelyből csupán egy-egy szabadul fel kis időre – hangsúlyozta Barbalics László, a szálló vezetője. – Amúgy az idei évben jelentős fejlesztéseket sikerült végrehajtani az épületben, egyrészt új kazánok beszerelésével javítottuk a fűtési rendszer hatékonyságát, másrészt a rossz állapotban lévő kémények helyére is újak kerültek. Ezenkívül egy kisebb konyhát is kialakítottunk a szállón, ahol naponta 70 adag ebéd készül, melyet szétosztunk a rászorulók között.

A szállón kívül egyéb lehetőségeket is biztosít a Vöröskereszt a hajléktalanok számára. Mint azt Antal Istvánné, a Vöröskereszt területi vezetője elmondta: a nők és a férfiak számára is éjjeli menedékhelyet tartanak fenn, s működik egy nappali melegedő is, ahol fürdeni és ruhákat mosni is van lehetőség. – Novembertől a krízisszállót is megnyitottuk, a Citromszigeten két lakást rendeztünk be azoknak, akiknek nincs hová menniük a hideg elől – említette Antal Istvánné. – E hónaptól az utcai szociális munkások nemcsak napközben, hanem esténként is meglátogatják azokat, akik nem hajlandók beköltözni a szállóra vagy az éjjeli menedékhelyre. Ők meleg teát, szendvicseket és ruhákat kapnak tőlünk, s ha szükség van rá, gyógyszereket is. Utóbbi természetesen orvosi felügyelet mellett történik, ám ha nagyobb a probléma, akkor a kórház különböző szakellátásaira is beszállítjuk a hajléktalanokat.

Visszatérnek, hiába viszik szállóra őket

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál is felkészültek már a rászorulók megsegítésére, a szervezet telephelyén több ezer ruhadarab vár arra, hogy szétosszák. – A ruhaosztás mellett némi élelmiszert is tudunk majd adni, miután elkezdődik az általunk szervezett, mindig az ünnepek előtt lebonyolódó áruházi gyűjtési akció – mondta Kovács László, a szeretetszolgálat helyi vezetője.

Keszthelyen 10-12 hajléktalan él, a sorsukat figyelemmel kísérik, segítik őket – tudtuk meg a polgármesteri hivatalban Mikla Gabriella szociális ügyintézőtől. – Három fő részére az önkormányzat szociális bérlakást biztosított, melyet birtok birtokba is vettek – tette hozzá. – A Szent Erzsébet Alapítvánnyal közösen működtetjük a nappali melegedőt, a munkát, az ellátást a családsegítő szolgálat is segíti. A hajléktalanok általában szívességi szállásokon, barátoknál, ismerősöknél töltik az éjszakákat. Úgy tudjuk, jelen pillanatban négyen vannak, akiknek nem biztosított az éjszakai helyük. A hideg beköszöntével próbáljuk őket rávenni, hogy költözzenek be a környező városok hajléktalanszállóiba, s ennek érdekében felvettük a kapcsolatot ezekkel az intézményekkel is. A tapasztalat azonban az, hogy ezek az emberek miután elszállítjuk őket a szállókra, hamar visszatérnek Keszthelyre. Ha az élet úgy hozza, az éjszakai tartózkodásukat megoldandó, krízisszállót nyitunk.

– Lenti városában nem tartunk nyilván hajléktalan személyt személyt – mondta Gáspár Lívia, az önkormányzat szociális, egészségügyi és lakásügyi bizottságának elnöke. – Ez elsősorban a magas szintű szociális ellátásnak köszönhető, hiszen az öt bentlakásos idősek otthona mellett a kistérségben van egy olyan átmeneti otthon is, ahova szükség esetén ideiglenes jelleggel akár hajléktalan személyt is el lehet helyezni. Erre azonban ez idáig nem volt szükség. A képviselő azt is elmondta: minél kisebb egy város, annál inkább van lehetőség az elesettekkel a személyes kapcsolattartásra, egyedi problémák megoldására, így a közelmúltban – egészen más ok miatt, de rögtön – ki tudtak például utalni önkormányzati bérlakást egy rászoruló személynek. Lentiben – valamint a kistérségéhez tartozó további ötven településen – a családsegítő szolgálat szintén kialakította a maga jelzőrendszeri hálózatát.

A szolgálat vezetője, Bujdosóné Bagó Judit kérdésünkre ugyancsak arról számolt be, hogy működési területükön senki sem tengeti az életét az utcán, bár olyanokról azért tud, akik nem lakásokban, hanem kisebb hegyi pincékben, vagy egyéb hajlékokban húzzák meg magukat. 

Szerintem

Zalában „emberemlékezet” óta nem történt téli tragédia, egyetlen hajléktalan sem fagyott meg az utcán. A veszély azonban fennáll, bár furcsa mód nem azokra leselkedik a leginkább, akik fedél nélkül vannak. Amint összeállításunkból is kitűnik: kiterjedt ellátó hálózat vigyáz az otthontalanokra – tudnak és gondoskodnak róluk, számon tartják őket. Megfagyni olyan egyedül élő idősek „szoktak” inkább, akik csak némi tüzelőért indultak a sufniba, megcsúsztak, elestek, segítség nélkül nem tudtak felkelni és... A hajléktalanságnál is nagyobb ellenség a magány.
Varga Andor