Szerelem? Házasság? Együttélés? Majd elválik...

Sőt, még csak a lassításához is: az országban 1980-ban még 80 ezer házasság köttetett, tíz év múlva már csak 63 ezer, 2001-re 43 ezerre esett vissza a szám, míg tavaly 40.105 magyar pár kelt egybe. Az év második fele házasulás tekintetében általában erősebb az elsőnél, ám így is nagy a valószínűsége, hogy 2009-ben a 40 ezres szint alá süllyed a statisztika. Közben persze van olyan mérőszám is, ami emelkedik - a válásoké például. Megyénk ebben a tekintetben rosszabb az országos átlagnál: utóbbi szerint tavaly ezer házasságkötésre 630 válás jutott - nálunk 666.

De vajon a ma fiataljai miért részesítik előnyben az élettársi kapcsolatot a házassággal szemben? A huszonkét éves Andri Judit és párja, Bangó János például másfél éve él már együtt Andráshidán. Ők abból az alcsoportból valók, melynek tagjai eleve nem utasítják el az esküvőt, csupán várni akarnak vele.

Andri Judit és Bangó János vacsora előtt. "Még csak" élettársak, de a munkamegosztás működik
Fotó: Katona Tibor

- Ma már a fiatalok iskolás kapcsolataik során is egymásnál töltik az éjszakát - fejtette ki János. - Sokan később is állandóan váltogatják partnereiket, van ismerősünk, akinek félévente új párja van, s az előző mindig addig marad, míg a harmadik fel nem tűnik a színen. Hogyan következhetne ebből házasság?

- Fontos az összhang, a közös célok kitűzése - tette hozzá Judit. - De sokakat elriaszt az egybekeléstől az anyagi bizonytalanság is. Nekünk szerencsénk volt, sikerült házat vennünk a szüleim szomszédságában, de egy albérletből hogyan vághatnánk neki az élet rögös útjának?

A szintén megyeszékhelyi Varga Andrea és Horváth Gábor már harmincas éveiben jár. A dolgot tehát ők sem kapkodták el, de számukra nem volt kérdés, hogy át akarják élni a nagy pillanatot.


Varga Andrea és Horváth Gábor a kapcsolatot megerősítő pillanatként emlékszik vissza a családi körben, ünnepélyesen kimondott igenre - a nagy pillanatra az albumuk legfrissebb fotói is emlékeztetnek
Fotó: Katona Tibor

- Már tervezgetjük a családalapítást, és szerintünk a gyerekeknek a házasságban élő szülők mutatják az ideális példát - véli az ifjú férj. - Azóta megbeszéltük azt is: az igenek kimondásától hitelesebbnek és erősebbnek érezzük kapcsolatunkat.

- Nagyszerű élmény volt a család előtt, ünnepélyes keretek között kimondani, hogy szeretjük egymást - mesélte Andrea. - Az esküvőben szerintem ez a legszebb, nem pedig a habos fehér ruha.

Osbáth Erika és párja, Varga Attila kétéves kisfiuk születése után sem érezték szükségét a házasságkötésnek.

- Nem változna semmi attól, ha oltár elé állnánk - mondta Erika. - Van jegygyűrűnk, mindkettőnk számára az örök hűséget jelzi, s ebből mások is látják, hogy összetartozunk, de a papíros és költséges procedúra, az esküvői ceremónia nem hiányzik az életünkből. Hátrányát abszolút nem érezzük ennek, manapság teljes értékű párnak számítunk mi is. Még szocpolt is kérhetnénk.

Grafikánk adatai a statisztikai hivatal zalai kirendeltségétől származnak. Ennek munkatársával, Szekeres Jánosnéval el is polemizáltunk kicsit a számok felett.


Grafikánkon a zalai házasságok és válások számának (és a kettő arányának) alakulása követhető nyomon
Grafika Urbanics Pál

- A házasságkötések száma először is függ attól, mennyi a megfelelő korú fiatal - mutatott rá. - Ahogy fogy és öregszik a népesség, természetes módon kevesebben látnak családalapításhoz. Benne van a dologban az is, hogy átalakulnak a társadalmi szokások: a régebben érvényes iskola, katonaság, munkahely, lakodalom tradíció megtört, a fiatalok élete más lett, vannak fontosabb, érdekesebb dolgaik annál, hogy gyorsan elkötelezzék magukat. De például szintén rontotta a házasságkötési hajlandóságot, amikor a 90-es években megnyílt a felsőoktatás, és szinte minden fiatal főiskolára, egyetemre kerülhetett.

Szakértők szerint a házasságok számának csökkenésénél is fontosabb probléma, hogy a világban mostanság dívó egyszerű együttélések nem tartósak. A kutatók szerint - idézett Szekeres Jánosné egy ide vágó tanulmányt - a fiatalok ugyanazokat a hibákat követik el, mint régen, a semmire sem kötelező kapcsolatok pedig sokkal könnyebben szakadnak, nem beszélve arról, hogy ezekből kevesebb gyerek is születik. Ám ez már másik történet - bár egy ugyancsak negatív demográfiai tendenciáról szól...


Szerzők: Kiss Gyöngyvér, Varga Andor