Mi is irtottuk a parlagfüvet (képgalériával)

A Zalai Hírlap meghirdette „Tiszta levegőt!” elnevezésű programját, melyben a parlagfű okozta veszélyekre, allergiás betegségekre, és természetesen a gyomnövény elleni védekezés fontosságára hívja fel a figyelmet. Ezzel párhuzamosan folyamatosan várjuk a bejelentéseket a parlagfűvel fertőzött területekről, melyeket továbbítunk az illetékes hatóságok felé. Már több mint tucatnyi helyről kaptunk jelzést, melyekre felhívtuk az illetékesek figyelmét – hat esetben írásunk nyomán el is tűnt a parlagfűtenger. Mindemellett tevékenyen is ki kívántuk venni a munkából a részünket. Magunk is kiszemeltünk tehát egy parlagfűvel fertőzött területet, melyet szombaton megtisztítottunk az allergiaokozó növénytől. Nagykanizsán, az ipari park Raktárház utcájának két szakaszán is találtunk parlagfüvet. 




Mindkét területen szép számmal nőtt a parlagfű: a Magyar utcához közelebb eső szakaszon a fiatal sarjak frissen bújtak ki a földből, melyen csak nemrég vonult végig a városi vagyonkezelő gépi kaszája. A kaszálás ugyanis nem képes véglegesen eltávolítani a parlagfüvet: a gyomnövény a földben maradt gyökeréről bármikor regenerálódik, ezért azt is maradéktalanul ki kell tépni, bármilyen nehéz feladat is ez. Szombaton reggel tehát a nagykanizsai Raktárház utcában gyülekezett Virrasztó Zsolt főszerkesztő vezetésével a Zalai Hírlap csapata, és számos, a jó ügyhöz csatlakozó szervezet képviselője. A média összefogását mutatta, hogy eljöttek a Kanizsa TV és a Kanizsa Rádió munkatársai is. A város civil szervezetei sem maradtak otthon: az Aranyfény Egyesület és az Idősügyi Tanács tagjai is kivették részüket a munkából. Ha kellett volna, biztonságunk is szavatolva lett volna- minthogy erre szerencsére nem volt szükség, parlagfü-vet gyűjtöttek a polgárőrök is. A városi közterület-felügyelet részéről Sinkovics-Németh Ilona ezúttal nem egyenruhában érkezett: mint kiderült, nem csak hivatalból üldözi a parlagfüvet, hanem rendkívül környezettudatos emberként maga is mindig kiveszi a részét a gyomnövény gyűjtésére meghirdetett akciókból.

- Megítélésünk szerint Nagykanizsa talán egy kicsit jobban áll a parlagfű elleni küzdelemben, mint a megye többi területei, hiszen bár nálunk is vannak egész mezők, melyek fertőzöttek, azok nem nőttek olyan nagyra, mint máshol - nézett körül a szakember, aki erre az alkalomra két fiát is elhozta (a kisebbik, Kristóf mindössze 2 és fél éves, de bátyjához hasonlóan rendkívül lelkesen talicskázta a parlagfüvet). - Sok bejelentést kapunk, ebből is észrevehetjük, hogy az emberek immár szívügyüknek tekin-tik a parlagfű visszaszorítását. Ráadásul egyre többen tettekkel is bizonyítják elkötelezettségüket, mint például ma ez a csapat. Ennek köszönhetően szerintem a területünkön csökken a parlagfű-fertőzöttség. Most időben vagyunk, még nem virágzik ez a gyomnövény, így ha gyökerestől távolítjuk el, akkor nemcsak a pollenje szétszóródását tudjuk megakadályozni, hanem a szaporodását is.A parlagfűmentesítés bizony nem is olyan egyszerű feladat, mint amilyennek első hallásra tűnik. A növényt a tövéhez minél közelebb, lehetőleg az összes elágazó szárát összefogva kell megmarkolni, majd egy erős, de nem túl hirtelen rántással gyökerestől kitépni a földből - ellenkező esetben bent marad a gyökér a talajban, és a gyom képes lesz regenerálódni. A néhány centiméteres, még növekvő sarjak esetében mindezt térden állva vagy guggolva, esetleg nagyot hajolva kell végezni - s ez bizony embert próbáló feladat, különösen harminc fok körüli rekkenő hőségben. Ennek ellenére a fáradtság még az óra előrehaladtával sem mutatkozott kis csapatunkon, folyamatosan röpködtek a poénok.

- Ez olyan mély gyökerű volt, a fél Földet vele rántottam! - mutatta egyikünk a jókora földkolonccal együtt kitépett növényt.

- Gyorsan rázd le, ott lóg a végén egy kis kínai! - hangzott abban a pillanatban a reakció...

A Raktárház utca alsó, a Magyar utcához közel eső szakaszán másfél óra alatt végeztünk a friss, még növekvőben lévő parlagfűsarjak összegyűjtésével. Ezt követően az ipari park másik sarkához, ugyanezen utca és a régi 7-es út kereszteződéséhez csoportosítottuk át erőinket . Ott jóval magasabbra nőtt parlagfű fogadott bennünket, gyorsabban teltek hát a zsákok.Nem sokkal dél előtt, tizenegy óra után pedig kénytelenek voltunk abbahagyni a munkát. Fejünk fölött addig is tornyosultak a felhők, ám ameddig lehetett, folytattuk. A viharfelhők kinézete ismét komoly jégesővel fenyegetett - és sem bőrig ázni, sem jéggel megverettetni cseppet sem volt kedvünk. Gyorsan összegeztünk: több tucatnyi műanyag zsákot töltöttünk meg gyökerestől kitépett parlagfűvel, a valamivel több mint három óra alatt a csapat több ezer tő gyomtól szabadította meg Nagykanizsát. Tekintve, hogy egyetlen ilyen gyomnövény allergiaokozó pollenek millióit ereszti szélnek, nyugodtan fogalmazhatunk: jelentős eredményt sikerült elérnünk, méltó példát mutattunk Tiszta levegőt akciónk keretében embertársainknak. 


A csapat 
Fotó: Szakony Attila


További képek itt!