2009.06.05. 09:40
A levegőből számlálták a védett madarakat
Szolnok - Néhány jegyzetfüzet, írószerszám és távcső, valamint egy mozgékony sportrepülőgép - mindössze ennyire volt szüksége a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága három természetvédelmi őrének ahhoz, hogy felmérjék a Közép-Tisza-Jászság természetvédelmi tájegység nagykócsag és bütykös hattyú állományát.
A költő szavaival élve: „…ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…” Ám ha laikus az illető, és nincs éppen jó időben jó helyen, bizony hiába is kutatna e vidék két jellegzetes madara: a nagykócsag és a bütykös hattyú után - állítja a felmérés egyik résztvevője.
Monoki Ákos szerint még a hozzáértők is csak az év meghatározott időszakában és kiváló helyismeret birtokában képesek a két értékes madárfaj valamennyi egyedét számba venni.
A természetvédelmi őrszolgálat munkatársa egyike azoknak, akik évente egyszer elvégzik a Közép-Tisza vidékén és a Jászságban a különleges „népszámlálást”. Az ideit éppen a közelmúltban, egyetlen nap leforgása alatt a levegőből, egy sportrepülőgép fedélzetén, nagyjából százötven-kétszáz méteres magasságból.
„Az érintett vidéken minden alkalmas, lehetséges és már ismert fészkelőhelyet felkutattunk. Olykor távcsővel dolgoztunk, de többnyire szabad szemmel is rábukkantunk a keresett szárnyasokra” - mesélte Monoki Ákos. A természetvédő bevallotta, mindez számukra már rutinfeladat. Hiszen a hófehér, kecses, rendszerint kolóniákba tömörülő nagykócsag és az ugyancsak világos színű, nagy testű, ám általában egymástól elkülönülve fészkelő bütykös hattyú egyaránt jellegzetes lakója Magyarország, így Jász-Nagykun-Szolnok megye vizes élőhelyeinek.
"Ám nem volt ez mindig így" - jegyezte meg. A magyar természetvédelem címermadaraként is közismert, fokozott oltalom alatt álló, egyenként százezer forint természetvédelmi értéket képviselő nagykócsag például alig több mint fél évszázada, a második világháború végén még a kipusztulás szélén állt. Az ötvenes évek elején mindössze harminchárom pár élt belőlük határainkon belül. Ezt figyelembe véve valódi sikertörténetnek számít, hogy 1993-ban állománya már hat-hétszáz párra gyarapodott.
Jelenleg pedig 2500-3000 pár költ hazánkban. Ennek közel ötöde - a mostani felmérés tanúságai szerint egészen pontosan 493 pár - éppen a Közép-Tisza vidékén.
A védett, ezer forint természetvédelmi értéket képviselő bütykös hattyúból ugyan nagyságrendekkel kevesebb akad ezen a vidéken, ám a jelenlegi negyvennégy pár így is figyelemre méltó mennyiség az ország százötven-kétszáz párra tehető teljes állományával összehasonlítva. Ráadásul ezek a madarak korábban teljesen kipusztultak, és alig negyven éve fészkelnek újra nálunk - fogalmazott a szakember.
Forrás: MTI