Belföld

2006.07.27. 08:13

Kímélő a vetésforgó tápláló pillangóssal

<div align="justify"><strong>Zsohár Melinda, </strong><strong><em>Kisláng </em>– Alig esztendeje, </strong><strong>2005. januárjában </strong><strong>alakítottak szövetkezetet </strong><strong>huszonkét  alapítótaggal </strong><strong>növénytermesztéssel </strong><strong>foglalkozó gazdák </strong><strong>Kislángon. Az elnök, </strong><strong>Rumpler Tibor néhány </strong><strong>társával már 2004-től </strong><strong>támogatást nyert az EU </strong><strong>szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási </strong><strong>célprogram </strong><strong>pályázatán.</strong></div>

nincs nev

– Kisláng 2005 MG BÉSZ a nevünk, mivel beszerzési és értékesítési szövetkezetet alakítottunk – magyarázza az alapítók által megválasztott elnök, Rumpler Tibor. A fiatal agrárszakember tősgyökeres kislángi, ősei is földdel, állatokkal bántak, ő könyvből is hozzátanult a zsigereiben hordott tudáshoz. – Az önkéntes, nyitott szövetkezetben mindenki autonóm, tulajdona és bérleménye is csak a tagoknak van, egyénenként – hangsúlyozza.

Az elnöki titulussal nem jár fizetés, mindenki a maga ura, a közös érdekek alakítják a szabályokat. Hogy akkor miért volt szükség az összefogásra? A válasz is a szövetkezet nevében van: beszerzésre és értékesítésre.
Összesen 2200 hektárt művelnek, ki-ki a maga gépeivel, esetenként alkalmazottaival. A föld egy része bérlemény, ezeket is egyénenként bérlik a gazdák. 
Együtt szerzik be a vetőmagot, a műtrágyát és a növényvédő szereket, s a piackutatás és az értékesítés is a szövetkezés keretében történik, mert így járnak jobban.

– Ha odaállítok egy gabonafelvásárlóhoz négyszáz tonna búzával, más a tárgyalási alap, mintha ugyanezt háromezer tonnával teszem. Ráadásul közel azonos minőségű  és fajtájú valamennyiünk terménye, s ez még kedvezőbb fogadtatásra talál – fordítja le hétköznapi nyelvre Rumpler Tibor az önkéntes szövetkezésük lényegét.

Kisláng határában, Péteriben járunk, napraforgó- és kukoricaföldek mellett hajtunk el a terepjáróval. A sárguló búzatáblák pontosan jelzik, melyik lapnál tart a naptár.
– Itt kiválóak, 35–40 aranykoronásak a földek, vétek lenne másra használni őket, mint gabona- és  kukoricatermesztésre – morzsol szét tenyerében Rumpler néhány szem búzamagot. – Az Európai Unió agrár-környezetgazdálkodási támogatási lehetőségei közül az alapszintű szántóföldi célprogramra pályáztam, mert nem is akarok változtatni a klasszikus növénytermesztési struktúrámon – mondja. 

Rumpler és a programban résztvevő hat társa vállalták az ötéves időszak alatt a vetésváltás (vetésforgó) előírásait, az árpa, búza, kukorica, repce és napraforgó termesztése közé iktatva egy-egy esztendőben a talajjavító pillangós vetését. 

A támogatás utófinanszírozású, s ha az ellenőrzés rendben talál mindent, jár az elnyert pénz. Gazdálkodási napló dokumentálja, milyen vegyszereket, műtrágyákat használtak, mert a környezet kímélete a cél. 
– Hektáronként 98 eurót kapunk, ez hozzávetőleg 25 ezer forint. Napraforgóból 1500 tonnát, kukoricából 15 ezer tonnát várunk összesen. Háromféle minőségű gabonára: malmi, takarmány- és az uniós minőségű búzára várjuk az árajánlatot, alkupozícióban szoktunk lenni a termésünkkel.

Ezek is érdekelhetik