Betlehem, amely összehozta a falut - Marci atya intelmei, tanácsai elevenen élnek a fiatalokban

Szi Márton János Keszthelyen született 1965-ben, s a Balaton-parti városban szentelték pappá, 23 éves korában. Káplánként a Kis Szent Teréz-plébánián, majd Siófokon szolgált, eközben Balatonkiliti adminisztrátora is volt, oldallagosan ellátva Ságvárt. Plébánosként 1995-től Balatonkiliti, később Zalakomár, Galambok és Zalavár pásztora volt, 2015 augusztusában pedig a Somogy megyei Nagybajomra helyezték.

Életének 51., áldozópapságának 28. évében, november 30-án a mosdósi kórházban hunyt el; advent közepén helyezték örök nyugalomra a várvölgyi temetőben. A lelki üdvéért bemutatott zalakomári szentmisén, majd a gyászszertartáson ezernél is többen siratták az életében mindig optimista, vidám és erőt adó plébánost, aki az „újkori” zalavári betlehem egyik kezdeményezője és megálmodója volt. Hogy ezzel is közösséget építsen, s megszólítsa a település fiataljait.

- Betlehemünk régi figuráit megviselte az idő, s Marci atyával közösen azt gondoltuk, újraálmodjuk, megújítjuk azt – eleveníti fel a 2011-ben történteket Kurucz Dávid, aki Lucz Józseffel, Lucz Tamással és Pujszter Gáborral együtt, nagy kedvvel, lelkesen látott munkához. – Marci atya mindig jó tanácsokkal látott el bennünket, benézett, amikor erre járt, s megbeszéltük, mit, hogyan készítsünk, alakítsunk, formáljunk.

Marci atya (balról) szolgálatát tavaly júliusban Zalakomárért kitüntetető díjjal ismerték el. Mellette Csárdi Tamás polgármester
Fotó: Szakony Attila

A négy fiatal immár ötödik éve motorja a zalavári betlehem-építésnek, amelyben mintegy 30 ember, egyházközségi tagok, s a falu lelkes hívei – idősek és fiatalok – vannak segítségükre.  A mostani adventben sem volt ez másként, s bár Marci atyát Somogyba helyezték, azt ígérte nekik: jön, megnézi és nagybajomi gyerekeket is hoz. Ezt a tervét azonban nem válthatta valóra

- Halálhíre mindenkit mélyen érintett – mondja Lucz Tamás. – S nemcsak nálunk, Zalaváron, hanem az egész környéken. Tanárok mesélték, hogy az iskolában a gyerekeken is észrevették, megviselte őket szeretett papjuk elvesztése. Temetésen ennyi, őszintén és mélyen gyászoló embert még soha nem láttam.

A 2015-ös betlehemet a készítők Marci atya emlékének ajánlották, s emlékezve korábbi szavaira, intelmeire, úgy építették meg, ahogyan egykori szeretett plébánosuk látni szerette volna. Zalaváron úgy hiszik: látja is, odaföntről. S mosolyog.

- Mindent használtunk, amit a korábbi években közösen kitaláltunk, például az új elefántokat, tevéket, bárányokat – fogalmaz Kurucz Dávid -, s tovább bővült, részletgazdagabb lett a háttér.

Betlehem, szeretetből: 500 kiló kő, 400 led, 250 kiló homok s 30 láda moha. Ám ami talán fontosabb: valódi közösség alakult Zalaváron, Marci atya vezetésével

A 2015-ös betlehemhez 500 kiló kőt, 400 ledet, 250 kiló homokot s 30 láda mohát használtak fel. Az alapja pedig 10 tábla USB-lap, ami több mint 30 négyzetméter. S ahogyan az elmúlt években, most is patak csordogál az épített város, istálló és hegyek között. A hat méteres folyamban kétezer gömbölyű kő van. És ami igazi különlegesség: élő halak.

- Ezeket pecásoktól kaptuk – mondják a fiatalok -, élő vízből fogták ki őket, s azt tervezzük, január 17-én, a betlehem lebontása után visszaengedjük a halakat természetes környezetükbe.

Addig azonban délutánonként látogatható az ország talán legnagyobb templomi betleheme. A „talán” pedig annak szól: nem versenyeznek a szinte szomszédos Vörssel, s nem méricskélnek, hiszen nem ez a lényeg. (Tény viszont, hogy a zalavári mostanra nagyobb lett, mint Európa-hírű „testvére”.)

A két település polgárai egyébként jó barátságban vannak, mindig megnézik egymás munkáját, s örülnek a másik sikerének is. Például annak, ha az ország más tájairól is jönnek vendégek, akik kíváncsiak a szívvel-lélekkel, szeretettel készített betlehemre. Zalavárra például idén – sok-sok zalai és somogyi település mellett – a fővárosból is érkeztek látogatók.

Vörs és Zalavár egyébként összekapcsolódott, decemberi-januári  vallásturisztikai helyszín lett, hisz’ sokan mindkét templomot felkeresik, ha a Nyugat-Dunántúlon járnak.

A zalavári fiatalok pedig azt mondják: Marci atyát soha nem feledik, s ha az adventi időben betlehemet építenek, mindig rá, a vidám, szolgálatkész és közösségteremtő plébánosra emlékeznek, aki szelíd szóval és sok humorral készítette fel őket az életre