Zalalövő

2016.06.26. 18:30

Búcsújáróhely az erdőben

Zalalövő - Az egykor közkedvelt búcsújáróhely, a helyiek által Szentkútnak nevezett Borosán-völgyi forrás régi vonzerejének feltámasztására indult el néhány éve egy civil kezdeményezés a városban. Sarlós Boldogasszony ünnepén azóta újra élettel telik meg a szakrális emlékhely környéke.

Gyuricza Ferenc

A búcsújáróhely kultuszának feltámasztását Szabó Géza és családja kezdeményezte, s a szombati ünnepi műsor is az ő javaslatukra jött létre. A fellépők zenével, énekszóval és verssel tették magasztosabbá a programot, köszöntőt pedig Pintér Antal, a város polgármestere mondott.

- A Borosán-völgyi forrás már az 1930-as évek óta igen fontos közösségformáló helyszínnek számított Zalalövő lakossága körében - ismertette az előzményeket Pintér Antal. - Akkoriban az e helyszínen táborozó cserkészek nyárbúcsúztató zenés és színi műsorai vonzották ide a lakosokat, míg később a helyi Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége, illetve az Agrárifjúsági Legényegyesület tagjainak vált kedvelt találkahelyévé. Ennek a két közösségnek igencsak meghatározó szerepe volt a településen élő lakosság lelki és kulturális életének felemelésében.

Várkonyi Szilvia színművész a Borosán-völgyi forrás szakrális emlékhelye feletti színpadon Fotó: Gyuricza Ferenc

A Borosán-völgy mai arculatát a II. világháború után nyerte el, előbb Horváth József és Schönig János vezetésével, az említett mozgalmakban részt vevő fiatalok kezdeményezésére, s az akkori káplán, Kapui Károly támogatásával egy szakrális emlékhelyet létesítettek a háborúban életüket vesztett társak emlékére, illetve az épségben hazatértek hálájának kifejezésére, majd 1947-ben 14 stációval vették körbe a helyet. Miután ez utóbbi felszentelésére Sarlós Boldogasszony napján került sor, így a későbbiekben is ekkor tartották a búcsújáróhely egyik ünnepét, a másikat pedig a környéken élő cigány közösség szervezésében minden év szeptemberében.

A Borosán-völgyi forrás az idő múlásával elapadt, s csak 1991-ben, az akkori plébános, Gálhidi Sándor kezdeményezésére történt meg a kút és a keresztút felújítása. A Szent-kút ünnep újbóli meghonosítására azonban további éveket kellett várni, azt csak öt esztendeje karolta fel Szabó Géza és családja. Az idei programban Várkonyi Szilvia színművész, Tóth János Liszt-díjas énekes, a hegedűn játszó Kuti Róbert, Csépány Tamás zongoraművész, Kovács Gréta Mira és Bekő Ráhel énekesek, a Salla Kórus, Bischofné Hesinger Katalin, a helyi színjátszó kör vezetője, valamint a zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola növendékei, Bekő Lili és Tóth Barnabás működtek közre. Az ünnep előestéjén pedig a településen született Lékai László néhai bíborosra emlékeztek halála 30. évfordulójának apropóján, ahol Kercza Asztrik ferences szerzetes mondott beszédet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!