30 milliárd forintból újulna meg a Zala Megyei Kórház

Tavaly áprilisban az új fenntartó, a GYEMSZI utasítására minden hozzájuk tartozó kórház hosszú távú stratégiai fejlesztési koncepció kidolgozásába kezdett. Az országos szintűvé terebélyesedő fejlesztési terv tulajdonképpen az egészségügyi kormányzat érvbázisa lesz, amivel az EU-tól remélt támogatások szükségessége megindokolható. Idevágó hazai erőforrások ugyanis nem állnak rendelkezésre. A Zala Megyei Kórház ugyancsak elkészítette 2014-től 2020-ig szóló távlati programját, erről kérdeztük dr. Oroszlán Tamás stratégiai igazgatót.

– Hét évre előre tervezni nem egyszerű, ezért úgy láttunk hozzá, hogy valamennyi osztály vezetőjét megkérdeztük az elképzeléseiről. Az igényeket többször átbeszéltük, rangsoroltuk, így állt össze a komplex tervezet – mondta Oroszlán Tamás. – Elsősorban azokat a szakmai kitörési pontokat kerestük, amelyekkel vagy meglévő hiányokat számolhatunk fel, vagy a továbblépést biztosítják egy magasabb szintre.

(A koncepcióban nem szerepel a kardiológiai, szívsebészeti centrum új épülete, a külső kórház aktív ellátást nyújtó osztályainak beköltöztetése, valamint a „zöld épület" átépítése, ez a csomag ugyanis egy másik, régóta indulásra váró 4,7 milliárd forintos projekt része.)

A látványterven a helikopterleszállótól jobbra látható a négyszintes pavilon, amit légfolyosó kötne össze a többi épülettel. A grafikán a főépülethez csatlakoztatva szerepel a kardiológiai centrum új épülete is, ami egy hamarosan induló projekt keretében valósul meglátványterv: Zala art

Az új, hétéves fejlesztési terv átrajzolná a kórház egész karakterisztikáját, nívóját. Jelenleg épületeik 27 százaléka felel meg annak a színvonalnak, felszereltségnek, ami egy 21. századi egészségügyi intézménytől elvárható, a tervek megvalósulása nyomán azonban 80 százalékra kúszna fel az arány. A nagyívű terv új diagnosztikai lehetőségeket is meghonosítana. A belgyógyászaton például hiánypótló volna a vékonybél endoszkópos vizsgálatának bevezetése, mégpedig a korszerű, kapszulás módszerrel.

– Az apró kapszula egy kamerát rejt, ami végighaladva a tápcsatornán videofelvételt készít, s a benne összegyűlő információk számítógépen feldolgozhatók. Az endoszkópos géppark továbbfejlesztése ugyancsak célunk, népegészségügyi szempontból is fontos volna ugyanis a vastagbél daganatok széles körű szűrése. Pillanatnyilag ezek kialakulására gyakorta csak áttétes stádiumban derül fény, a késői felismerés miatt.

A neurológián szintén bővülne a diagnosztika. A szív érrendszeri szövődmények és az agyi keringési zavarok kialakulásának egyik jellemző oka az alvási apnoé, vagyis az az állapot, amikor éjszaka akár egy percre is kimarad a lélegzetvétel. Az ezzel küzdő betegnél a garatképletek összezáródnak, a szervezet nem jut oxigénhez, ami a keringésre és az agy vérellátására egyaránt romboló hatással bír, többszörösére növeli a szívinfarktus kockázatát. Végül a páciens hatalmas horkantás kíséretében jut lélegzethez. A betegség speciális, komplex alvásdiagnosztikai laboratóriumban mutatható ki, ilyen nincs Zalaegerszegen. Csírái jelenleg is működnek a tüdő osztályon, ám a komplex, neorulógiai háttérrel felvértezett labor, ami regionális feladatokat is elláthatna, hiányzik. Egyelőre. Az emlőszűrést szolgáló mammográfián ugyancsak előrelépést terveznek. Bár a radiológiát már évekkel ezelőtt digitalizálták a kórházban, a mammográfia forrás hiányában ebből kimaradt, így ott még most is filmre készülnek a röntgenfelvételek. Ez kiértékelési és archiválási problémákat egyaránt felvet, időszerű volna tehát itt is a digitális technológia bevezetése. Mindezen túl a tervek közé került az ortopédiai és traumatológiai műtétek során az endoszkópos beavatkozások körének bővítése is.

A koncepcióban csak a műszerigény kiad vagy 300 millió forintot, s akkor még nem szóltunk a jóval pénzigényesebb építészeti beruházásokról. Ezek közül a legfontosabb a II-es belgyógyászat és a fül- orr- gége új helyének kialakítása. Ezen osztályok olyan elavult épületben dolgoznak, hogy nem érdemes a felújításban gondolkodni.

– Ezt a blokkot szeretnénk lebontani, s a helyén négyszintes pavilont emelni, amelyben elindíthatnánk az egynapos sebészeti részleget. Számos kisműtét megoldható e módon, jó a betegnek, jó a kórháznak, s a finanszírozása is kedvező. A pavilon emellett befogadná a korábban itt működő osztályokat, továbbá a belgyógyászati járóbeteg szakrendelést és a fertőző osztályt is. Az utóbbi felszabaduló helyére beköltözhetne Pózváról a konyha. Ebben a felállásban sokkal kevesebb ebédet kellene utaztatni, hiszen a nagy átalakulások után Pózván mindössze a pszichiátria és az ápolási osztály maradna.

Dr. Oroszlán Tamás: – Mindent beszámítva 30 milliárd forint kellene a 7 éves fejlesztéshez

A külső kórház kiürülése egészen új dimenziókat is megnyitna, ugyanis a tüdőépületbe – persze felújítás után – részben wellness-turisztikai, részben pedig OEP által finanszírozott mozgásszervi rehabilitációs részleg nyílna.

– Köztudomású, hogy a külső telephelyünkön most is üzemel egy meleg vizű kút, ami mellé újabban fúratnánk, s a hozamát fürdőkezelésre fordítanánk – vázolja a stratégiai igazgató.

A tervek az összes építészeti, műszaki, orvostechnikai tartalmat beszámítva 30 milliárd forintból volnának megvalósíthatók a 7 év alatt. A legfontosabb számukra a II-es belgyógyászat épületének újjáépítése, már csak azért is, mert nem maradhat ilyen korszerűtlen zárvány a számos tekintetben megújuló intézményben. Szeretnék, ha az építkezés még év végén, vagy 2015 elején elindulhatna.