Közgyűjtemény: az otthoni fotelből is elérhető lesz

Dr. Mikó Zsuzsanna elkötelezett a zalai levéltár mellett, ő maga is zalai, s a kilencvenes években néhány évig a megyei levéltár történésze volt.

Nem véletlen, hogy itt Zalában hangzott el először, hogy a hazai levéltárak idén valamivel több forrásból gazdálkodhatnak, mint 2012-ben. Ez 3,1 milliárd forintot jelent, 600 millióval többet, mint előzőleg. Ez a hír ritkaság manapság, de érthető is, hiszen a nemzeti levéltár a második legnagyobb kulturális intézmény a maga 700 dolgozójával, 300 ezer iratfolyóméterével (ebben számolják az iratmennyiséget), általa szakmailag felügyelt, ezer közfeladatot ellátó szervvel és fennállásának 250 évével.

- Ezen felül a székesfehérvári intézmény befejezésére külön közbeszerzési pályázatot írtak ki 500 millió forint értékben - jelezte az állam pozitív hozzáállását a levéltárügyhöz. Alapvető fontosságú, hogy a magyar történelem, a magyar államiság szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró ezer éves forrásanyag biztonságos őrzése megoldott legyen. A nemzeti levéltár célja, hogy ennek körülményeit és feltételeit megteremtse.

Dr. Mikó Zsuzsanna: A levéltár olyan intézmény, ahova bárki bármikor beléphet, erre buzdítanék. Fotó: Pezzetta Umberto

A főigazgató elmondta, egyik legfontosabb feladatuk az iratkezelés egységes szempontrendszerének kidolgozása, az irattári rend harmonizálása. A maradandó értékű iratok őrzésének rendjét kiemelt szempontként kezelik.

- Ezen belül újdonság az elektronikusan keletkező iratok gyűjtése. A metodus kidolgozása EU-s ajánlások alapján zajlik. Az e-levéltár kiteljesedésével el kell érnünk, hogy otthon, a fotelből is lehetőség nyíljon a kutatásra. Szeretnénk a külföldön fellelhető magyar vonatkozású iratokat is gyűjteni, de legalább másolatokat k őrizni belőlük. Ennek érdekében készül a Hungarica adatbázis, amelyhez az NKA Ithaka és az EU Ikarusz programjának pályázati segítségét kívánjuk igénybe venni. Megfelelő értékelés után magániratokat is gyűjtünk, mert a történelem csak ezekkel együtt írható le hitelesen. Az iratok keletkeztetőivel interjúk készítését tervezzük, szintén a megalapozott történettudományi kutatást szolgálva.

- Az állami fenntartásból adódó munkamegosztás hogyan alakul a megyei levéltárak és a központ között?

- A szakmai önállóság megtartása mellett a megyei intézmények működtetésében van feladata a központnak, például 300 ezres összeghatár felett a mi konzultációs hozzájárulásunk szükséges a kiadásokhoz. Az első időszakban nekünk is hasznos, ha látjuk, hol, mennyi pénz kell, így képet kapunk arról, mi kell egy levéltár biztonságos működtetéséhez. A munkáltatói jogokat is a központ gyakorolja, a levéligazgatókkal szoros együttműködésben. Ez talán hasznos a megyei intézményeknek, mert így jobban koncentrálhatnak a tudományos munkára, amiben nagy önállóságot élveznek. A meglévő személyes kapcsolatokon keresztül áttekintjük, hogy melyik levéltár miben erős, ez előrevetíthet egyfajta munkamegosztási gyakorlatot. Hangsúlyozom, a megyei intézmények javaslatokat tesznek a döntéselőkészítés során, a hatáskör csökkenése a gazdasági területre terjed ki. Ezt sok levéltár pozitívan értékeli, hiszen nem nekik kell a naprakész jogszabálykövetést elvégezni. Igaz, a mi gazdasági hivatalunk most még csak öt főből áll, ami nagyon kevés, éppen most kaptunk erre plusz forrást.

- A Zala Megyei Levéltár esetében hova kellene több pénzt biztosítani?

- Molnár András igazgató úrral folytatott megbeszélés nyomán kiderült, itt az úgynevezett dologi kiadások alulfinanszírozottak, amit pótolni fogunk. Tehát elmondhatjuk, több pénz áll rendelkezésre ezévben, mint tavaly.

- Ezek szerint a megyei levéltár ez évre tervezett tudományos programja, a konferenciák, kiállítások, kiadványtervek biztonságos anyagi háttérrel rendelkeznek. Mert ez nem sikerült minden esztendőben...

- Igen, jónéhányra már most megvan a forrás a Nemzeti Kulturális Alapból, az intézmény működtetése pedig stabil.

- A Zala Megyei Levéltár esztendőről esztendőre tematikus és aktuális történeti konferenciákkal, s a Zala Gyűjtemény sorozatban hiánypótló forráskiadványokkal, tanulmánykötetekkel ajándékozza meg a szűkebb-szélesebb közönséget. Vajon a többi megyei levéltár is ilyen aktív?

- A zalai levéltár tudományszervező tevékenysége kiemelkedő és szakmai körökben elismert, kevés hozzá fogható intézmény van. Jónéhány csak az alapfeladatait képes ellátni, főleg forrás hiányában. Mi abban szeretnénk segíteni a zalai kollégákat, hogy mindezt az értéket országos szinten is megmutathassák.

- A hazai levéltáros szakma csúcsán Önön kívül egy másik zalai honfitársunk is áll dr. Gyimesi Endre miniszteri biztos személyében. Mit szólnak a többiek a zalai túlsúlyhoz?

- Nem esik erről szó, inkább azt érzékeltem, hogy az átalakítás okozott némi bizonytalanságot a kollégák körében. Nekem pedig az ad feladatot, hogy a férfias szakmában elfogadtassam magamat.

Szakmai önéletrajz

Dr. Mikó Zsuzsanna letenyei származású, 1988-ban érettségizett a zalaegerszegi Deák Ferenc Középiskolában, majd a szombathelyi főiskolán szerzett történelem-könyvtár és olasz szakos tanári oklevelet. Az ELTÉ-n levéltáros és jogász diplomát kapott, ahol ma már tanít is. A megyei levéltárból került a Magyar Országos Levéltárba, ahol előbb megbízott, majd kinevezett főigazgató lett. Szakterülete főleg az 1945 utáni hazai történelemre terjed ki. Angolul beszél.