Zalabaksa

2015.12.17. 20:09

Zalabaksa bejárható közelségére és jobb megközelíthetőségére épít

Zalabaksa – Kevés település mondhatja el magáról, hogy újkori történetének tragikus eseménye ballada költésére ösztönözte a környék népességét.

Győrffy István

Zalabaksán ez történt! 1921-ben egy ifjú szerelmespár a gyilkosságba, öngyilkosságba menekült, mivel a lány szülei nem engedték kiteljesedni a boldogságukat. Kósa Annát agyonlőtte a szerelme Bíró Pál, majd magával is végzett. Az ebből fakadt balladát, Vajda József népzenekutató 1952-ben jegyzete le, immár írásos változatban is megőrizve az utókornak. A ballada szövegével szólva: „Végső szava: Megyek édes utánad, / Hisz a földön már én többet nem látlak.../...Szépen szól a zalabaksai harang, / Húzza aztat három gyönyörű galamb, / Azok húzzák a szomorú verseket, / Most temetik el a szerelmeseket.”

A tragédia emlékeit most is őrzi a falu temetője, de más, most már idegenforgalmi célzatú emlékhely kialakításán is gondolkoznak Zalabaksán. Még áll Kósa Anna szülőháza, - érdemes lenne emlékházzá alakítani ötlik fel bennem a gondolat, miközben fotózom –  közelében pedig egy kis park található, amit korábban fenyőfákkal ültetettek be.

- Ezt a helyet szeretnénk Kósa Anna emlékparkká alakítani, s egy emlékkővel emlékeztetni a lányra, és szerelmére – mondja Horváth Ottó polgármester. - A kőre már rá is vésettük a tudnivalókat. Úgy gondoljuk, hogy erről a helyről az érdeklődők kilátogatnak majd a temetőbe, ahol a tragikus sorsú fiatalok síremléke található.

Megindító Kósa Anna félbetört márvány oszlop síremléke, s a közelében lévő Bíró Pál sírján a márványtábla. A temetőbe azonban más miatt is érdemes kinézni, hiszen látható még  néhány igen értékes, nagyon régi sírszobor és egy romos kripta is, ami  Bölcs Gyula, az egykori királyi magyar belügyminisztérium helyettes államtitkárának a nyughelye volt.

- Szeretnénk felújítani a kriptát, és még a temetőknél maradva, vannak más emlékhely kialakítási terveink is. A falu másik végén található a zsidó temető. Az egykor itt élt zsidókat mindegyszálig elhurcolták a második világháború alatt, közülük senki sem térhetett vissza. A temetőt tavaly rendbetettük, gondozzuk. Szinte vele szemben, az út másik oldalán szeretnénk egy erdészeti emlékhelyet létesíteni. Zalabaksán hosszú évekig működött erdészeti  igazgatóság, s kisvasút is vezetett erre. Az említett helyen volt a vasút állomása. Erről szeretnénk valamilyen formában megemlékezni, talán úgy is, hogy itt lehetne a kerékpárút pihenő helye. Nagyon bízunk abban, hogy sikerül Zalabaksát is bekapcsolni a kerékpárút hálózat bővítésébe – vázolja elképzeléseiket Horváth Ottó.

Mint tudjuk, Zalabaksán vezet át a 86-os számú főútvonal, ami óriási kamionforgalmával rendkívül megterheli a települést. Ezt ellensúlyozandó, igyekeznek a faluban pihenési, néprajzi, helytörténeti célzatú fejlesztésekkel a vendégek  kedvére tenni. S ezekből a lehetőségekből többet is találni a faluban. A zalai települések sokasága büszkélkedhet például műemlék templommal. Zalabaksán viszont nem ilyen, hanem szemet gyönyörködtető, új templom kínálja magát bepillantásra. Tény, hogy a falu első írásos említése 1341-ből való, amikor is Baksafalvaként  írják le,  sőt, az őstelepülés,  Szentandrás, már 1287-ben feljegyzésre került, viszont templomot csak jóval később, az 1800-as években építettek. Ez balszerencséjükre, 1921-ben, villámcsapás miatt elpusztult. Bár voltak próbálkozások, csak 1989-ben érett meg arra a helyzet, hogy a falu teljes összefogásával belekezdhettek egy új templom építésébe,  amit 1992-ben, a boldogságos Szűz Mária Világ királynője tiszteletére szenteltek fel. A csíkszeredai szobrászok faragta nagyméretű, faszobrokkal ékített templom gyönyörű belső terével ámulatba ejti a látogatókat, mint ahogy az előtte álló, Varga Imre Kossuth díjas szobrászművész alkotása, a templommal azonos nevű szobor is különleges látványt nyújt.

A falu közepén egy igazi ipari ritkaság, működő malom is található. Ehhez hasonlót, s főleg olyat, ahova a vendégeket is beengedik messze földön nem találni. Az ajtón belépve forgó kerekek, szaladó szíjak látványa, s természetesen finom lisztpor fogad. A több szintes szerkezet őröl éppen, irányítója  Farkas István molnár, akinek ruhájára, arcára bőven szállt a finom lisztporból, készségesen vált szót velünk. Elmondja, hogy különböző pékségeknek készítenek lisztet, s bőven van munkájuk. Régi a szerkezet, amit most már villanymotor hajt. Jól szuperál a malom, elégedettek a pékek a lisztjükkel. A malmot eredetileg is nem víz, hanem gőzhajtásúra tervezték, 1940-ben újították fel, s azóta üzemel ez a régi szerkezet, viszont már akkor elektromos meghajtásra váltottak.

- A malomüzem, családi vállalkozás, a tulajdonosa Nagy László és a lánya Borbála,  kérésre mindig betekintést engednek az érdeklődőknek. A turisztikára, a vendégforgalomra többen is építenek már.  Közülük említhetném a falu központjában lévő Betyártanya éttermet és a hozzá tartozó Baksa-tó szabadidő parkot, amit Kulcsár György  és a felsége  Kulcsárné Horváth Lívia hozott létre. A helyi termékeket kínáló boltot, amit Szente Rudolf és családja tart fenn, helyben termelt zöldségeket, lekvárokat, savanyúságokat, mézet és gyümölcsöket is kínálnak. Nem maradhat kis a sorból a győrfai falurészben  nemrég elkészült pálinka manufaktúra sem, amit Nagy Sándor, a Darányi Ignác tervben megnyert pályázattal hozott létre, az unió és a magyar kormány támogatásával - sorolja Horváth Ottó.

A sorban meg kell említeni a polgármestert és feleségét is, hiszen népművészeti, művészeti tevékenységükkel ők is hírnevet szereztek már, s nem is csak a környéken keresik a munkáikat. Ottó farag, s csodálatos alkotásokat készít agancsokból, strucctojásból, s fából, felesége pedig ritka szép hímzéseket kínál a látogatóknak az általuk létrehozott kézműves házban.

Mindezekkel azonban még nincs vége Zalabaksa idegenforgalmi kínálatának, hiszen szólni kell a baksai hagyományápoló,  és kertbarát egyesületről is, s annak vezetőjéről, Berkes Józsefről, akik megtervezték és létrehozták a faluból induló, mintegy három kilométer hosszú Szent András túra útvonalat, tanösvényt, ahol a Kerka-völgye növényeit lehet megismerni, s  piknikezésre is akad lehetőség az út során.

- Mint már említettem a nagyobb vendégvonzású helyek bejárható közelségében élünk, ezért még más a földrészen élők is felbukkannak nálunk. Találkoztam Amerikából és Malajziából érkezett vendégekkel is. Ők a szomszédos Őrségben lévő,  nemesnépi country szállóból rándultak el hozzánk. Ezért is lesz nagy jelentősége a Lentiben épülő szállodának, mert az ő vendégeikre is számítunk majd. Az emberek a környéket is  szeretik felfedezni. A már felsoroltak mellett a haranglábaink, s a kőkeresztjeink is hívogatóan integetnek a tájban. Van közöttük olyan is, amelyik már elmúlt száz éves, érdemes egy pillanatra a ma emberének is megállni előttük – mondja búcsúzóul Horváth Ottó.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!