Iszapömlés: Zár alá vették Bakonyi Zoltán ingatlanvagyonát és üzletrészét

Zár alá vették Bakonyi Zoltán ingatlanvagyonát és üzletrészét (15:53)

Zár alá vette Bakonyi Zoltánnak, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatójának ingatlanvagyonát és a cégben lévő üzletrészét pénteken a Veszprémi Városi Bíróság. Erről Meződi János, a Veszprém Megyei Bíróság elnökhelyettese tájékoztatta az MTI-t.

Ugyancsak zár alá vette a bíróság F. Józsefnének, az ajkai timföldgyár környezetvédelmi és laborfelelősének ingatlanvagyonát - tette hozzá.
Meződi János megjegyezte: gyanúsítottként hallgatták ki az ügyben D. Józsefet, a Mal Zrt. műszaki igazgatóját is, de vele kapcsolatosan a bíróság pénteken nem hozott zár alá vételi végzést.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Bakonyi Zoltánt halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével gyanúsítja, míg F. Józsefnét és Deák Józsefet közveszélyokozás és környezetkárosítás gyanúja miatt hallgatták ki.    
   
Bakonyi Zoltánt október 11-én állította elő a rendőrség, majd a vezérigazgatót őrizetbe vették. A Veszprémi Városi Bíróság két nappal később elrendelte Bakonyi Zoltán azonnali szabadlábra helyezését. A döntés fő indoka az volt, hogy a bűncselekmény alapos gyanúja sem állapítható meg az eljárás ezen kezdeti szakaszában. A Veszprém Megyei Bíróság október 19-én hozott másodfokú, jogerős döntésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, így a vezérigazgató szabadlábon maradhatott. A megyei bíróság ugyanakkor halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében megállapította az alapos gyanút Bakonyi Zoltánnal szemben.
    
A rendőrség az ügyben október 15-én gyanúsítottként hallgatta ki a Mal Zrt. műszaki igazgatóját, Deák Józsefet, majd néhány nap múlva F. Józsefnét is, az ajkai timföldgyár környezetvédelmi és laborfelelősét. (A Mal. honlapja szerint a laboratóriumvezető Fodor Józsefné.) A két gyanúsított nem tett vallomást és a gyanúsítás ellen panasszal élt, mindketten szabadlábon védekezhetnek.
   
Az ajkai térségben október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztófa következtében kilenc ember meghalt, több mint százötvenen pedig megsérültek.



A Mal Zrt. örül a soron kívüli bizonyítási eljárás elrendelésének (15:30)

Minden szakértői vélemény fontos, és segíti megtalálni a vörösiszap-katasztrófa okát, felelőseit, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a károsultak minél előbb hozzájuthassanak kárpótlásukhoz - így reagált a Mal Zrt. jogi képviselője a károsultak ügyvédjének Devecseren, péntek délután kezdődött peren kívüli egyeztetésen tett bejelentésére, miszerint az Ajkai Városi Bíróság kezdeményezésükre elrendelte az előzetes bizonyítási eljárást.

Magyar György, aki közlése szerint eddig mintegy ötszáz károsultat és Devecser, valamint Somlóvásárhely önkormányzatát is képviseli, a Veszprém megyei kisváros művelődési házában a településvezetők részvételével tartott egyeztetés elején, amely a sajtó számára is nyilvános volt, úgy fogalmazott: az előzetes bizonyítási eljárás többek között azt hivatott tisztázni, hogy mi okozta a katasztrófát és mi lett a következménye.
A bíróság elnökének döntését bizonyító iratot Magyar György megmutatta a sajtó jelen lévő képviselőinek. Az ügyvéd közlése szerint a Veszprémi Városi Bíróság, szintén az ő kezdeményezésére pénteken elrendelte a katasztrófával összefüggésben gyanúsítottá vált cégvezetők magánvagyonának zár alá vételét, de erről hivatalos iratot nem tudott bemutatni.

Ruttner György, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. jogi képviselője mindezekre úgy reagált: a zár alá vételt nem kívánja kommentálni, mert zajlik a büntetőeljárás, de az előzetes bizonyítási eljárásnak örül, mert segít tisztázni, hogy mi okozta a katasztrófát. Csak így lehet tisztázni a felelősség kérdését is. Hozzátette, a Mal Zrt. is felkért szakértőket, és abban bízik, hamarosan eredmény születik.
Magyar György azt mondta, azért tartják Devecserben az újabb egyeztetést, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek. (Első alkalommal szerdán találkozott a két ügyvéd Budapesten.) Az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: Kolontár önkormányzatát azért nem képviseli, mert eddig Tili Károly polgármester nem adott megbízást számára.
   
A károsultak képviselője azt kérte a Mal Zrt.-től, hogy „a legsúlyosabb, legfájdalmasabb károkat” előzetesen vizsgálják meg, és a tulajdonosok még a peren kívüli egyezség befejezte előtt fizessenek kártérítést a legrászorultabbaknak.
Ruttner György a felvetéssel egyetértett, és támogatta a javaslatot, de megjegyezte, a törvény értelmében minden 10 millió forint feletti vállalást és kifizetést a Mal Zrt. tevékenységének felügyeletével megbízott katasztrófavédelmi kormánybiztosnak kell jóváhagynia. 
A találkozón megjelent két másik ügyvéd is, akik elmondásaik szerint 150 károsultat meghatalmazás alapján képviselnek, de a zárt ajtók mögötti megbeszélésre nem engedték be őket.
   
Berecz Zsolt ajkai ügyvéd, aki egy devecseri jogásztársával képviseli főként az egészségkárosodást szenvedett iszapkárosultakat, az MTI tudósítójának úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a kirekesztés személyüknek és nem a károsultaknak szól, és nem érti, miért titkos a tárgyalás, mert ők ugyanúgy a katasztrófa sértettjeit, sérültjeit képviselik. 
Berecz Zsolt közlése szerint a Mal Zrt. egy másik jogi képviselőjével jövő szerdán kezdődik a peren kívüli egyeztetésük 150 ügyfelének nevében.
A két héttel ezelőtti iszapömlés következtében kilenc kolontári lakos vesztette életét, a térségben másfélszáz ember szenvedett különböző sérüléseket, több száz ház vált lakhatatlanná. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a kár több tízmilliárd forintra tehető.


Bontják a kolontári házakat hétfőtől (11:00)

Várhatóan hétfő reggel megkezdik annak a 23 kolontári lakóháznak a bontását, amely a két és fél héttel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa során megsérült vagy lakhatatlanná vált - tudta meg az MTI tudósítója a kármentési munka irányításában részt vevő dolgozóktól péntek kora reggel.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara munkatársai a nap folyamán összesítik a lakóházak tételes értékbecslését, és a védelmi bizottság múlt vasárnap hozott döntése értelmében legkorábban hétfő reggel megkezdhetik az üresen álló házak bontását.
Az utakról a bontás megkezdéséig kézi erővel összegyűjtik és eltávolítják a vörösiszapot, majd markológépekkel megsemmisítik a házakat, utána a törmeléket egy arra kijelölt tározóba hordják.
Devecserben a péntek reggeli eligazításon kiosztották az aznapi kármentesítési feladatokat, és a kárhelyszín parancsnoki feladatait - a heti váltásra tekintettel - Kivágó Tamás polgári védelmi dandártábornok vette át Benkovics Zoltántól, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjétől.
A vörösiszap eltakarítására péntek reggel újabb önkéntesek érkeztek. A korábban kiadott parancs szerint vasárnapra végezni kell az iszapmentesítéssel.
Kolontáron eddig tíz házat semmisítettek meg a falut kettészelő védőgát építése miatt.
A katasztrófa során legnagyobb mértékben megsérült településrészen, a Kossuth és a Molnár utcában azért ítélték bontásra a vörösiszappal elöntött házakat, mert a lakók nem tudnak, illetve nem akarnak visszatérni egykori otthonukba. A tragédia bekövetkezte után Orbán Viktor miniszterelnök - miután megtekintette a pusztítást - azt mondta: újjáépítésnek, helyreállításnak azon a területen nem látja értelmét, és mint fogalmazott, be kell keríteni örök mementóul.
Az ajkai zagytározóból október 4-én kora délután kizúdult mintegy 800 ezer köbméter vörösiszap következtében kilenc kolontári lakos vesztette életét, több tucatnyian pedig égési sérülést szenvedtek.


Kormányrendelet szabályozza a Magyar Kármentő Alap működését 10:20

A Magyar Kármentő Alap forrásai az iszapkatasztrófával érintett emberek lakhatása elemi feltételeinek megteremtésére a katasztrófát megelőző állapot szerinti mértékig használhatók fel, ideértve a háztartási ingóságok lehetőségek szerinti pótlását is - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent csütörtöki kormányrendeletből.

A rendelet a "Magyarországon eddig bekövetkezett legnagyobb ökológiai katasztrófa, az ajkai térségben 2010. október 4-én történt, veszélyhelyzetet előidéző vörösiszap-ömlés" károsultjainak széles körű nemzeti és nemzetközi összefogással való megsegítése érdekében a kormány által alapított Magyar Kármentő Alap bevételeire, működésére és az annak terhére nyújtandó támogatásra vonatkozóan írja elő az alkalmazandó szabályokat.Kitér arra, hogy az alap forrásait - a fentieken túl - a katasztrófával érintett személyek átmeneti elhelyezésére, ellátásuk feltételeinek megteremtésére, a katasztrófa hatásai által előidézett egészségkárosodás megelőzésére, a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve a katasztrófával érintett térség revitalizációjára lehet felhasználni.

A veszprémi székhelyű alapból a katasztrófával érintett Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely helyi önkormányzatai igényelhetnek támogatást.
Az alap részére juttatott adományok nem vonhatók el, és a meghatározottól eltérő célra nem használhatók
fel -  rögzíti a rendelet.
Az alap legfőbb szerve a Kármentő Bizottság, amelynek tagja - elnökként - a Veszprém megyei védelmi bizottság elnöke, a Veszprém megyei önkormányzat főjegyzője, egy a belügyminiszter által kijelölt, a katasztrófavédelmi szervezet állományába tartozó személy, valamint Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely település polgármestere. A bizottság elnöke felkéri a Veszprém megyei 1-es számú országgyűlési egyéni választókerület megválasztott képviselőjét a munkában való részvételre, aki a felkérés elfogadása esetén a bizottság teljes jogú tagjává válik.

A bizottság tagjai tevékenységüket díjazás és költségtérítés nélkül végzik.
Az adományok felhasználásáról, a támogatás formájáról és mértékéről a bizottság dönt. A testület döntéseit, az alap gazdálkodását, a támogatások felhasználását háromtagú felügyelő bizottság ellenőrzi, amelynek tagjai szintén díjazás nélkül dolgoznak.

A meghatározott célokra akkor folyósítható támogatás, ha a helyi önkormányzat a kárenyhítés módjáról, a kárenyhítés igénybevételének feltételeiről és a kárenyhítési eljárás szabályairól rendeletet alkotott. Ha a támogatás összege biztosításból, a károkozó várható kártérítéséből vagy egyéb adományból előreláthatólag
megtérül, az alapból a támogatást a helyi önkormányzat részére visszatérítési kötelezettség mellett kell folyósítani - rögzíti a rendelet.

A bizottság döntéseit annak honlapján nyilvánosságra kell hozni, megjelölve a támogatott helyi önkormányzat
nevét, a támogatás célját és összegét. Az alapba befolyt adományok összegéről a bizottság honlapján a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni kell.
Az alap 2012. december 31-éig működik.


Az Észak-dunántúli térségben fenntartják a harmadfokú készültség 10:15

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén valószínűleg még hetekig fenntartják a hónap elején történt iszapömlés miatt elrendelt harmadfokú kárelhárítási készültséget, de nagyobb esőzések esetén sem várható, hogy az igazgatóságnak ismét aktívan be kellene avatkoznia a  kiszabadult anyagok hatástalanításába - mondta Janák Emil igazgató pénteken az MTI-nek.

A Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye egészét, illetve Vas és Veszprém megye északi részeit felügyelő igazgatóság vezetőjét annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy előző nap Kolontáron vízügyi szakemberek azt mondták: ha újra nagyobb esőzések érik el a térséget,készen állnak arra, hogy a folyókba újra beszivárgó vörösiszap okozta lúgosságot ismét gipsszel és savakkal közömbösítsék.Janák Emil elmondta, hogy a javuló helyzetre tekintettel már leálltak a Marcalon a légbefúvással, amellyel a folyó felsőbb szakaszán beszórt, a lúgot semlegesítő gipsz jobb feloldódását segítették, a harmadfokú kárelhárítási készültséget azonban fenntartják.

Vörösiszap-áradat: Adománygyűjtés lapcsoportunknál - KLIKK IDE a részletekért!  


A KATASZTRÓFA DOSSZIÉJA ITT!