Édesanyámnak

Mi ketten egyek vagyunk.

Mikor téged nézlek, magamat látom,

Azt, aki a legjobb barátom.

Magadon viselsz engem,

Mint ahogy én hordozlak téged.

Egykoron gyönyörű hajadban

Okoztam rengeteg ősz szálat, akaratlan.

Ott vagyok benne minden egyes szálban,

Ahogy te nekem minden szívdobbanásban.

Irántad érzett minden haragom, sajnálom,

Hisz tőled kaptam a legtöbbet a világon.

Megtudtam, mi az a család,

Hisz példának felmutattál egy remek nagyapát.

Hálás vagyok, hogy én lehettem elsőszülött gyermeked,

ki veled közel azonosnak született.

Megtanítottál küzdeni,

S az akadályoktól sohasem félni.

Mára már belátom, hibáztam, vétkeztem,

S neked mindig igazad volt,

De sajnálom, meg kellett tennem.

Mert minden hibámmal, amit elkövettem,

Hozzád egy kicsit mindig közelebb kerülhettem.

Talán egykor majd messzire sodor az élet tőled,

De te velem leszel minden közösen énekelt dalban,

zajban, mozdulatban

S az életemben, amit tőled kaptam.

Szeretlek Anya.

Molnár Kitti 11.a

Ady Endre Ált. Iskola,

Gimnázium és AMI

Zalaegerszeg