Forgács Mariettával beszélgettünk a lovári nyelv szépségeiről, nehézségeiről

A magyar felsőoktatás vitás kérdései közül az egyik legvitatottabb a kötelező, államilag elismert nyelvvizsga megszerzéséé. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ 2010-es adatai szerint itthon még mindig angolul és németül tanulnak a legtöbben – a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó, a nyolcadik pedig a lovári. Nem lehet ez véletlen, hiszen sokan az utolsó utáni pillanatban határozzák el, hogy pár hónappal a diploma megszerzése előtt nyelvvizsga bizonyítványt szereznek, hisz-e nélkül, csak egy papírt kapnak a „bőrkötéses" végzettség helyett. A legtöbb tanulmány szerint a nagy nyelvekből átlagosan 2000-2500 óra alatt lehet elérni a középfokot, addig – ugyanehhez a szinthez – eszperantóból és lováriból a tizede is elég lehet. Viszont a statisztikák azt is igazolják, hogy sokan kezelik e két nyelvet túlságosan „lezserül", hiszen népszerűségük ellenére magas a sikertelen nyelvvizsgák száma. Az összes vizsga számához viszonyítva sokkal magasabb a bukások aránya, mint angolból vagy németből.

Forgács Marietta

A lovári cigány nyelvről, egyetemi népszerűsége ellenére, nagyon keveset tud a közvélemény. A cigány-magyar együttélés egyik legfontosabb alaptétele egymás kultúrájának minél széleskörűbb megismerése. Éppen ezért felkerestük a zalaegerszegi születésű Forgács Mariettát, hogy meséljen nekünk a cigány nyelv történelméről, jelenéről, jövőjéről és vitás kérdéseiről. Marietta 20 éves koráig újságírást tanult, majd időközben a Corvinus Államigazgatási Karán (ez a kar ma már Közszolgálati Egyetemhez tartozik) végzett, jelenleg pedig jogi egyetemen tanul, egy másoddiplomás képzés keretében. Mindezek mellett munkája már a fővároshoz köti, egy kormányhivatalban dolgozik, valamint, még rádiós műsort is készít cigány nyelven! Megkeresésünkkor is rendkívül elfoglalt volt, ahogy fogalmazott, „úszok a sok feladatban, de a cigány nyelvvel kapcsolatos dolgokra mindig nagy örömmel szánok időt!"

Hol kerültél kapcsolatba a cigány nyelvvel, s milyen szinten beszéled a nyelvet?

Nem rendelkezem nyelvtanári végzettséggel, hiszen nincs is e pillanatban cigány nyelvtanári végzettség...De ez az anyanyelvem! Lassan 18 éve tanítom a lovári cigány nyelvet főiskolásoknak, egyetemistáknak, akik nyelvvizsgát szeretnének belőle tenni. Ha pedig nem tanítom, akkor vizsgáztatok is. Sokan úgy vélik, hogy egy mosolygós vizsgáztatónál könnyedén megkapja a szükséges pontszámokat, de ez sajnos nem így van...(nevet) Nagyon szigorúan követelem tőlük a tudást, hiszen mégiscsak az anyanyelvemről van szó. De ez nem volt mindig így. Sokáig csak passzív módon kezeltem a nyelvet, Mindent megértettem, de alig használtam. Ma már azt hiszem, „kissé jobban megy", hiszen felkértek egy szótár lektorálására is. Gyerekként is érdekelt már a nyelv, gyakran beszélgettünk édesapámmal róla. Aztán egyszer egy nyelvtanárral készítettem interjút Pécsett, s azt követően még hosszú órákat beszélgettünk a cigány nyelvről. Néhány héttel később főiskolások hada keresett meg telefonon, hogy készítsem fel őket a nyelvvizsgájukra. Azt hittem félreértés, de amikor elmondták, hogy az interjúalanyomtól kapták meg az elérhetőségemet, mindent megértettem. A hosszú évek alatt a tanulók egymásnak adták az elérhetőségem, s mind a mai napig mindenféle reklám és hirdetés nélkül rengetegen keresnek meg engem.

Említetted a lovári nyelvet. A cigány nyelvnek milyen változatai ismertek? Beszélhetünk-e a cigány nyelvet illetően egy irodalmi nyelvről? Valamint kb hány főre tehető azok száma, akik beszélik a nyelvet?

Forgács Marietta testvérével és bátyja gyerekeivel

A nyelv hosszú utat tett meg időben és térben is a Kárpát-medencéig. Indoeurópai nyelvcsaládból származik, de rengeteg hatás érte a vándorlás során, így az ind ( az indoiráni nyelv egyik ága) és persze rengeteg szláv nyelvcsaládból származó, vagy latin alapú szó is megtalálható benne. Magyarországon 3 jól elkülöníthető nagy cigány csoport található, s a kb. 300 ezres oláh cigány csoport 95-98% -a beszéli a cigány nyelvet! Ezek közül a beszélt nyelvek közül a lovári cigányt akkreditálták, s fogadják el nyelvvizsgaként. A nyelv a '90-es évektől kezdődően nagy fejlődésen ment át. Nyelvkönyvek, szótárak íródtak, sok próbálkozás történt már különböző irodalmi művek lefordításával is. De mivel sok képzett, összetett szó található ezekben a fordításokban, az irodalmi művek élvezeti értéke csökken. De kétségtelen, hogy ezzel is fejlődik a nyelv. Még hosszú az út, s nagyon hiányzik egy „cigány Kazinczy" számunkra. Ez nem panasz, hiszen egyre többen érdeklődnek a nyelv iránt, és vannak ma már olyan szakemberek, akik kutatásiakban ezzel a nyelvvel foglalkoznak!

Miként változott a cigány nyelv hosszú útja során? A cigány-magyar együttélés mennyire hat ki a nyelv változásaira, miként él együtt napjainkban a két nyelv?

Erről a népmesék jutnak eszembe, amíg csak mesélt formában adták át a gyerekeknek addig mindig változott, módosult kissé a mese. De ez nemcsak ennél a nyelvnél vehető észre. Mindegyik nyelv minimálisan, de változik, új szavak jönnek be, régiek pedig eltűnnek. Így ma már mindenki számára ismert a csetelés kifejezés, de a firhangról, vagy a paszulyról már kevesen tudják mit is jelent. Míg valamikor a cigányok egynyelvűek voltak, ma már ez elképzelhetetlen, a szakirodalom szerint diglossziálisak vagyunk, vagyis a cigány nyelv mellett az adott ország nyelvét is automatikusan elsajátítjuk. A két nyelv ezáltal hatással van egymásra. Átvesszük egymás szavait. Ahogy a magyar firhang, vagy kalap szó bekerült a lováriba, úgy ma már a magyar szleng szótárból mindenki számára ismerős a séró, a gógyis, a lóvé, vagy a kéró szó, csak, hogy néhányat említsek. Ebben sokat segítenek az énekesek jól ismert számai is. Régebben a Fekete Vonat, majd LL. Junior énekelt közismert slágereket cigányul, ma pedig ott van Kisgrófó. Azt hiszem senkinek se kell bemutatnom a „Nézést meg a járását"...

Mit gondolsz, a mai roma fiatalság körében divatos beszélni a cigány nyelvet?

Divatosnak nem mondanám. Inkább az identitás elfogadásának a jele, ha egy fiatal használja a cigány nyelvet. Kamaszkorban még keresik önmagukat, hova is tartoznak, de ahogyan eltelik 1-2 év, úgy jönnek rá, hogy a cigány nyelv egy olyan plusz adalék az életükben, amelynek segítségével még jobban meg tudják fogalmazni az érzéseiket, gondolataikat.

Zárásként egy némileg kényes témáról kérném ki a véleményed. Mit gondolsz arról, hogy az egyetemek többsége elfogadja a lovári nyelvből szerzett nyelvvizsga bizonyítványt, így sokan inkább kiskapuként tekintenek a cigány nyelvre mintsem valódi értékként. Árt ez a nyelvnek, vagy így is inkább használ?

Majdnem mindegyik felsőoktatási intézmény elfogadja a B2-es cigány nyelvvizsgát, ami a régi középfoknak megfelelő szint. Sokan keresnek meg azzal, hogy két hónap alatt szeretnék letenni a vizsgát. Azt gondolják, hogy van 500 szó, elég, ha elmennek vizsgázni, hiszen nyelvtannal nem is rendelkezik a lovári nyelv. De ki kell, hogy ábrándítsam őket, ez csak egy városi legenda. Akik így állnak hozzá, lebeszélem őket erről a nyelvről! Ugyanolyan grammatikai rendszere van, mint bármely más világnyelvnek, s szavakban sincs hiány. Erre minden tanuló rájön a második órát követően. De az tény, hogy egy féléves tanulást követően – ha megfelelő a hozzáállás – akár vizsgázni lehet belőle. S amíg a középiskolai oktatás végén nem tudnak a tanulók nyelvvizsgát tenni angol, vagy német nyelvből, addig ez a nyelv segítséget jelent számukra, nem hiszem, hogy ez probléma lenne. Hiszen a felsőoktatásban ma már kevés helyen tanulhatnak idegen nyelvet, de a képzés végére mégis elvárják a nyelvvizsga bizonyítványt! Tisztában vagyok azzal, hogy a vizsgát követően rekordgyorsasággal felejtődik el nyelv. Ez természetes, hiszen, ha nem használja a mindennapokban, ez a tudás elkopik. De azok a plusz információk a hagyományokról, szokásokról, amiket mesélek nekik, azok megmaradnak – akár egy életre, a bizonyítvány mellé.