Az úszás napján a zalai úszósportról és múltról

Zala megyében ugyan nincs ilyen esemény, de ha úszásról van szó, van miről beszélni.  A jelent  a mostani bajnokok, tehetségek adják, a múlt pedig annál sokkal mélyebb és régebbre nyúlik vissza, mint azt sokan gondolnák. A Balaton-part adta lehetőségek  révén  már a 19. század végén rendeztek úszóversenyeket Keszthelyen, s alább erről is írunk, de előbb nézzük a jelent.

Az EuropTec Zalavíz ZÚK jelenleg a megyében a legeredményesebb klub, amely olimpikont is adott a magyar úszósportnak, hiszen a 2012-es londoni játékokon Szekeres Dorina is képviselte Magyarországot a nyári ötkarikás eseményen. Most pedig Matyasovszky Dalma révén egy újabb tehetség bontogatja szárnyait Horváth Csaba edző irányításával, akiről már úgy is beszélnek:  több is mint tehetség.

A legutóbbi rövid pályás magyar  bajnokság után  egyenesen a sajtó érdeklődésének középpontjába került Matyasovszky Dalma, aki korosztályos magyar rekordokat döntött meg hátúszásban. Önmagában ez még nem ok a szenzációra, az a tény viszont, hogy Egerszegi Krisztina 25 esztendővel korábbi rekordjait adta át a múltnak, ez már sokak érdeklődését felkeltette. Pedig Matyasovszky Dalma nem csak erről „híres", hiszen azt azért ne feledjük, hogy tavaly nyáron az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF)  a 100 és a 200 méteres hátúszásban győzött, s azóta biztos tagja a magyar ifjúsági úszó válogatottnak, sőt, a felnőtt keret tagjai is már és a rió olimpiára összeállított keretben is ott szerepel a neve. Nem véletlenül vehetett részt februárban a magyar  felnőtt válogatott meleg égövi, thaiföldi edzőtáborában.

Magyarul, s ez a legfontosabb: számolnak vele.

Horváth Csaba edzővel éppen egy hajdúszoboszlói edzőtábort zárt le Matyasovszky Dalma, ahonnét péntek éjszaka tért haza Zalaegerszegre, de szombat hajnalban máris  utazott újra: ő is  hivatalos volt, mint a felnőtt keret tagja a balatonfüredi Magyra Úszás Napja eseménysorozatára.

Horváth Csabával beszéltünk az elvégzett munkáról és persze arról is: „lecsengett-e" már a médiaérdeklődés feléjük?

- Szerencsére igen, ami persze valahol érthető  volt, csak féltettem is közben Dalmát. Még nagyon fiatal, 15 éves és csínján kell bánni az olyan jelzőkkel, mint az Egerszegi-utód... - mondta Horváth Csaba. - Tavasszal már csak a munkára koncentráltunk, ott lehettünk Thaiföldön a magyar felnőtt válogatott keretének edzőtáborában, ami nagyon hasznos volt, sokat tanultunk belőle, ami a jövőre nézve is igaz. A múlt heti ifjúsági magyar  bajnokságról Dalma három aranyérmet hozott haza az 50, 100 és 200 méteres hátúszás után. Sok lehetőséget kaptunk a munkára, ugyanis mostanáig nyolc hetet tölthettünk idén edzőtáborban, ami mind a fejlődését szolgálta. Remélem, a két hét múlva kezdődő ifjúsági Európa-bajnokságon mindez kijön.

Horváth Csaba és Matyasovszky Dalma is bízik benne, a mostani sikerek még csak a kezdetet jelentik a tehetség számára. Fotó: Katona Tibor

Egy élettani sajátosságra viszont Horváth Csaba felhívta a figyelmet, ugyanis Dalma éppen a serdülő korban van. Az idén nőtt öt centit és alkata is kezd megváltozni. Ami ebben a korban persze  természetes, s mindenki túlesik rajta.

- Ezen is túl kellett jutni, bár  nem a legjobb időpontban jött el az ideje, hiszen itt van az Eb, de figyelünk minden részletre - folytatta Horváth Csaba. - Az étkezésre, a technikára, hiszen az alkati változások ezt is befolyásolják. Dalmával szemben az elvárás a dordrechti  Eb-n  a 200 méteres hátúszásban a döntőbejutás. A tavalyi legjobb eredményével ifi Európa-bajnok lett volna, de akkor nem indulhatott, hiszen még csak serdülő volt és az EYOF-on vett részt, azonban nagyon erős az idei mezőny. Egy orosz lány kiemelkedik, de van még 5-6 olyan hátúszó ebben a számban, aki a felnőtt világranglistán is jelenleg az első tizenöt között található.  Dalma az ifjúsági Eb-re kvalifikáló  idejével most a hatodik legjobb eredménnyel  rendelkezik a 200 méteres szám mezőnyében. Ha a legjobbját meg tudja úszni, akkor dobogó közeli helyezésben reménykedhetünk, de persze minden a helyszínen dőlt majd el, a medencében.

Ami pedig az egerszegi úszást illeti, Horváth Csaba elmondta, jelenleg öt versenyzőjük tagja a Jövő Bajnokai programnak, egy versenyzőjük a  Héraklész-program támogatottja és két felnőtt válogatott kerettagjuk van, akik a rió keretnek is tagja:  Szekeres Dorina és persze Matyasovszky Dalma.

- Amire nagy szükség lenne Zalaegerszegen, egy 50 méteres uszoda, ami nem csak az helyi úszósportnak, de a városnak is sokat jelentene. Az iskolai úszásoktatásban részt vevő gyerekek ugyanis később nem találnak megfelelő vízfelületet, s talán a potenciális tehetségek  is rejtve maradnak így. Jelenleg kormányzati forrásból rengeteg pénz jut az úszósportra, s csak bízunk benne, hogy idővel Egerszegen is lehetnek majd létesítmény-fejlesztések -  fogalmazta meg vágyait Horváth Csaba.

S ha már az ifjúsági Európa-bajnokság szóba került, a kontinensvetélkedőre egy másik zalai fiatal, a nagykanizsai Dél-Zalai Vízmű SE 50 méteres gyorsúszója, Molnár Flóra is kijutott, éppen a múlt heti ifi ob-n úszott idejével. Kanizsán  is népszerű az úszás és Polgár Sándor edző érdeklődésünkre elmondta, hogy nekik is vannak tagjaik a Jövő Bajnokai-programban és mint Molnár Flóra példája  mutatja, tehetségeik is. Úgy véli viszont, hogy az úszásoktatást lehetne a városban sokkal szervezettebbé tenni, hiszen a dél-zalai városban is érezhető, hogy maga az úszósport népszerű. Egy sportiskolai rendszer sokat lendíthetne az ügyön úgy, mint tapasztalható sok más városban.

Az úszás az egyik legtermészetesebb mozgásforma az ember életében, amely hol másutt, mint a természetben alakult ki. A természetes közeg pedig a nyílt víz, aminek szakavatott képviselője az egerszegi hosszútávúszó,  Mányoki Attila. 2008-ban robbant be a köztudatba (bár előtte is már számos, a világ több pontján teljesített sikeresen hosszútávúszó Világ Kupa-viadalokat), amikor 25 óra 32 perc alatt hosszában úszta át a Balatont (79,6 km)  Kenese és Keszthely között, s máig egyedüli  ezzel a teljesítményével. Azaz,  külső segítség nélkül, egyhuzamban, a nemzetközi szövetség, a FINA hosszútávúszó szabályai szerint. A extrém sportoló tavaly újra „robbantott", hiszen átúszta a La Mache-csatornát, teljesítve ezzel az Ocean Seven elnevezésű, hét tengeri szorost, illetve átjárót magába foglaló próba egyik állomását. A világon eddig négy embernek sikerült mind a  hét  tengeri  szorost  legyűrnie. Attila most a második próbájára készül, méghozzá Japánban  a Tsugaru-szoroson. Azt kérdeztük tőle, miként áll a felkészülésben.

Mányoki Attila 2008 júliusában, amikor partot ért Keszthelyen. Azóta is egyedüliként mondhatja el magáról, hogy egyhuzamban, hosszában, külső segítség nélkül úszta át a Balatont 25 óra 32 perc alatt

- A helyzet kedvező, ugyanis  jobb állapotban vagyok, mint tavaly - kezdte ezzel, aki szombaton is a Fertő-tónál értünk utol telefonon. - Minden tekintetben felkészültnek érzem magam, elkezdtem a formába hozó versenyeket is. A főpróbának a július 19-én esedékes görögországi 44. Toroneos Maratont tekintem a Halkidiki-félszigetnél, amely 26 km-es táv lesz. Itt már olyan formában szeretnék lenni, mint amilyenben lennem kell augusztusban Japánban. Augusztus 3-án utazom, s azt tartják, hogy a Honsu-szigete és  Hokkaido közötti Tsugaru-szoros a legkeményebb erőpróbák közé tartozik. Itt ömlik a Csendes-óceán a Japán-tergerbe, nagyon erős az áramlat és nem mellesleg,  a hajóforgalom is erős a 20 km-es szakaszon. Nagyon bízom benne, hogy sikerül teljesítenem, s elszánt vagyok e tekintetben. A Magyar Úszás Napjának megszervezését pedig egy remek ötletnek tartom, hiszen magát az úszást kiváló módon népszerűsíti.

És akkor egy kis múltidézés, innen a Balaton-partjáról. Merthogy nekünk,   zalaiaknak (is) van  Balatonunk, Keszthely pedig központi szerepet tölt be. A keszthelyi dr. Iglódi Endre, a Magyar Olimpiai Bizottság Emlék és Hagyományőrző Bizottságának tagja, a dr. Csik Ferenc, az Olimpiai Baráti Kör Egyesület alelnöke, a Zalai Hírlap régi tudósítója a térségből. Az úszással kapcsolatban pedig ő az, aki „mindent tud".

- Lehet, hogy kevesen tudják, de 1895-ben már rendeztek Balaton-átúszást, amit ráadásul egy keszthelyi sportember, dr. Ejúry Lajos nyert meg - említette, amikor a Magyar Úszás Napjával kapcsolatban megkerestük. - És itt van ugye,  dr. Csik Ferenc, aki elválaszthatatlan Keszthelytől, hiszen 1945-ben bekövetkezett halála után itt  lett eltemetve, s itt  található díszsírhelye is. Ám nem csak az 1936-os berlini olimpia 100 méteres gyorsúszásának győztese (aki a 4x200 méteres gyorsváltóval egy bronzérmet is szerzett) volt keszthelyi kötődésű  olimpikon,  hanem Sipos Márton is, aki ide járt egyetemre. Csik Ferenc ugyan Kaposvárott született 1913-ban, de édesapja egy évvel később, 1914-ben elesett az I. világháborúban és a család 1922-ben Keszthelyre költözött. Akkoriban gazdag sport- és vízisportélet zajlott a térségben. A mostani Városi Strand partszakaszán a harmincas-negyvenes években vízilabda mérkőzéseket és úszóversenyeket rendeztek. Rendszeres volt például a Keszthely-Veszprém-Székesfehérvár közötti úszóviadal. Érdekesség még, hogy  Csik Ferenc  Lengvári néven született, de édesapja halála után nagybátyja, Csik László fogadta örökbe, s ezért  változtatta meg a nevét is. Két testvére, Lengvári Ákos és Lengvári  Ferenc, hozzá hasonlóan magyar  bajnok úszók voltak.   Ami pedig a Balatont illeti, volt olyan, hogy Balatonberényből Keszthelyre úszott át a mezőny, ez 1954-ben történt és egy keszthelyi hölgy, dr. Belák Sándorné nő létére a második lett. Az 1940-es években rendeztek Vonyarcvashegytől, a Szent Mihály kápolnától a keszthelyi mólóig is átúszásokat, s ezen még Csik Ferenc is úszott.