Térségi híreink röviden

Versíró pályázatot hirdettek a ZSzC Deák Ferenc Technikumában a költészet napja alkalmából

Áprilisban minden évben nagyon odafigyelünk a versekre, a magyar költészet napjára. Így van ez régóta a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Deák Ferenc Technikumában, ahol azonban idén új ötlettel jelentkezett a tantestület magyar nyelv és irodalom munkaközössége. Pályázatot intéztek a diákokhoz, saját verseket várva tőlük, amiket szakmai zsűri és a tanulói közönség is értékelhetett. A kezdeményezés jelentőségét az adja, hogy ebben a középiskolában elsősorban faipari, egészségügyi és kisgyermekgondozói hivatásra készülnek a fiatalok, e pályák közül a gyerekverseken keresztül az utóbbi állhat közelebb a lírához. A vártnál is kedvezőbb fogadtatásra talált a költészet napi akció, kiderült, a tizenévesek maguknak, szűkebb környezetüknek írnak verseket, foglalkoztatja őket a világ minden történése, benne persze a saját életükre is keresik a válaszokat, akár a lírán keresztül is.

Zalai népdalok estje a Göcseji Tudásközpontban

Először szerveztek népdalos közönségtalálkozót a Göcseji Tudásközpontban, ahol szombaton este a budapesti Kertész Nótakör és a Dobronaki Nótázók adtak népzenei műsort, majd közös dalolásra, daltanulásra invitálták a közönséget. Nikitscher Bernadette, a tudásközpont szakmai referense elmondta, a közönség igényei szerint később is szeretnének hasonló alkalmakat rendezni. Farkas Mártontól, a 15 éve működő, Zalába erdélyi énekesekkel érkező Kertész Nótakör vezetőjétől megtudtuk, az együttes - mivel nagykanizsai taggal is büszkélkedhet - az elmúlt évben zalai népdalokkal foglalkozott, ezért keresték fel Zalát, hogy a népdalok ismerete mellett helyszíni élményekkel gazdagodjanak. A budapesti, kéthetente összejövő nótakör a nevében a kertészeti egyetem egykori együttesének elnevezését viszi tovább. A Dobronaki nótázókat Kardos Endre Bozi együttesvezető mutatta be, majd gitárral, klarinéttal kísért dalcsokrot adott elő a 9 fővel érkezett muravidéki magyar férfikar. Az est közös dalolással folytatódott.

Teknőskiállítás Nagykanizsán, a VOKE művelődési házban

Kilenc különböző faj több tucatnyi példánya volt látható azon a teknőskiállításon, amit a minap rendeztek Nagykanizsán, a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Házban. A tárlaton látható állatok magángyűjteményből kerültek egy napra a dél-zalai városba. A kiállítás tulajdonosa, Richter Aladár artista, cirkuszművész elmondta, az állatok szeretete mindig is jellemző volt rá és családjára, így kerültek a birtokukba azok a különleges teknősök is, amiket a világ számos pontjáról gyűjtöttek össze. A legnagyobbak a Galapagos szigetén élő óriás- vagy más néven elefántteknősök, amiket a kihalás veszélye fenyeget, még állatkertben is csak ritkán láthatóak. Nekik abból a fajból értelemszerűen nincs, de a harmadik legnagyobb méretűből, a sarkantyús teknősből több egyeddel is rendelkeznek. Van köztük 75 centiméteres, közel 47 kilogramm tömegű példány is, azt rendszeresen el is viszik kiállításra, Nagykanizsán is látható volt. A sarkantyús teknősök ráadásul szaporodnak is náluk, így a tárlaton a szaporulatot is be tudták mutatni.

Agrárfórumot tartottak Keszthelyen a miniszter részvételével

Az európai közös agrárpolitikából Magyarországnak járó források hiánytalanul itt vannak, ám aggodalomra adnak okot a felhasználásra vonatkozó, egyre bürokratikusabb szabályok. Ezt mondta Nagy István tárcavezető a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keszthelyi fórumán. Az agrárminiszter emlékeztetett, ezek a direktívák az elmúlt időszakban számos országban elégedetlenséghez s gazdatüntetésekhez vezettek, és mindez annak következménye, hogy szélsőséges, zöld ideológiai nyomás alatt tartják Európa teljes mezőgazdaságát, amelyet fő bűnösnek kiáltottak ki a klímaváltozás előidézésében, holott az adatok ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Nagy Bálint államtitkár, a térség országgyűlési képviselője azt mondta, az agráriumban idehaza komoly nehézséget okoz az orosz-ukrán háború, illetve a számos elhibázott brüsszeli szankció, ám ezzel szemben történelmi jelentőségű a kormány döntése, miszerint kettőezer-kilencszáz milliárd forint jut vidékfejlesztésre, az agrárium támogatására 2027-ig, s ebből mindössze 600 millió az uniós pénz, a többi nemzeti forrás. Sabján Krisztián, a NAK zalai elnöke kiemelte, országosan több mint hetven helyszínen tartanak hasonló fórumot.