Újraéledhet a ZTE röplabdacsapata

Hangos labdapattogás fogad bennünket a megyeszékhelyi Csány-szakközépiskola tornatermében. A fiúk kosárlabdáznak, miközben „ősröplabdás” szemek szegeződnek rájuk: Tomanóczy Tiboré, aki kétszer is volt a ZTE röpiseinek edzője az NB I-ben, aztán ott van a kék-fehérek egykori játékosa, Merth Attila, és persze az edzőt, Tislér Józsefet sem hagyhatjuk ki. Utóbbi ugyan nem zalai származású, de most itt él és NB I-es múltja révén persze ő is „fertőzött” a sportággal. A kosárlabda pedig csak a bemelegítés, mert itt minden a röplabda körül forog. Lehet, hogy megint lesz csapat Zalaegerszegen? A ZTE röplabdázói amúgy is kiemelt helyet foglalnak el a megye sporttörténelmében, hiszen 1967-ben, Zala első élvonalbeli együtteseként jutottak fel az NB I-be.

– Teszünk érte, hogy ismét szervezett, NB-s csapata legyen a városnak – vág a dolgok közepébe Tomanóczy Tibor. – Hónapokkal ezelőtt hallottam, hogy létezik és edz egy fiatalokból álló társaság, amely mellett most már én is segítek. Szervezéssel, hogy sikerüljön az ősztől az NB IIben indulnunk. Látja, van rá igény, ezek a srácok a bizonyíték rá. A nyári strandröplabda-tornákon mindig sok induló van, s nemcsak a régi „nagy öregek”, hanem fiatal emberek is ütik a labdát. Most azt szeretnénk, ha a ZTE RC – amúgy nem megszűnt, hanem a tevékenységét szüneteltető szakosztálya – jogán nevezhetnénk az NB II-be. Már egyeztettünk erről, és senkinek nincs kifogása. Amikor ugyanis felvetődött a csapat megszervezése, a ZTE nevet mindenképpen szerettük volna belecsempészni a későbbi elnevezésünkbe.

Persze a hagyományok is erre köteleznek. Az egykor a vidék legjobbja címet (ez óriási szó volt akkoriban) is elhódított kék-fehérektől válogatott játékosok kerültek ki, utolsó „nagy dobásuk” pedig 2005-ből való, amikor a Magyar Kupa négyes döntőjében szerepelt a ZTE. Ugyanabban az évben anyagilag teljesen ellehetetlenült az akkor Markó Gábor által irányított, NB I-es tagsággal rendelkező csapat, mely azóta csak az emlékekben élt.

De vissza a jelenbe! Tislér József hangja harsan, maga köré gyűjti a játékosokat és ismerteti a napi penzumot. Amíg a fiúk a hálót állítják, váltunk néhány szót az edzővel, először is arról: hogyan „futottak össze” ismét a szálak a röplabdapályán?

– A nyári strandröplabda-tornákon tűntek fel ezek a fiatalok, s hála istennek az akkori fogadalom, hogy majd ősszel és télen is együtt maradunk, nem pillanatnyi fellángolás volt – meséli. – Hadd dicsekedjek: túljutottunk már egy versenyen is , a hazai rendezésű Bokor László Emléktornán, ahol az NB IIes Gyenesdiást legyőztük, s bár a döntőben persze kikaptunk az NB I-es játékosokkal is felálló Somogyjádtól, igenis biztató volt a játék. Jelenleg tizenhat fős a keretünk, tizenhat és huszonöt év közötti srácok vannak benne, de bárki csatlakozhat hozzánk. Sőt, reméljük is, hogy minél többen leszünk, hiszen iskolai szinten vannak most is csapatok a városban. Most sokat szeretnénk játszani, tornákra utazni, hogy az ősszel már az NB II-ben szerepelhessünk.

– Meglátja, lesz ebből csapat! – veszi vissza a szót Tomanóczy Tibor. – Szakosztályként akarunk működni, és komolyan gondoljuk a folytatást! Decemberben már mindenkivel egyeztettünk, áprilisig rendbe szedjük a jogi dolgokat, és várunk a sorainkba mindenkit, régi röplabdásokat is. Főleg azokat, akik vállalnának részt a közös munkából, a sportág újjáépítéséből. 


MÉG NÉV NÉLKÜL, NAGY AKARÁSSAL
Egyelőre kedden és pénteken tartják edzéseiket a még „név nélküli” egerszegi röplabdások, akikben – ennek jelei a tréningen is világosan látszottak – nagy elszántság és akarat dolgozik. Olyannyira, hogy egyelőre saját zsebből fizetik a terembérletet, de ugyanígy „dobják össze” utazásaik költségeit is, pedig gyakran mozdulnak ki otthonról: a következő állomás például egy somogyi felkészülési torna lesz. Ősztől pedig az NB II-ben indulnak, efelől nincsenek kételyeik