Elásott emberek: a rendőrség nem kommentál sajtóhíreket

A Bors, a Blikk és a Népszabadság értesülései szerint az eddig őrizetbe vett gyanúsítottak vallomásai alapján a csepeli erdőben talált négy halott közül kettő halálának körülményeire már van magyarázat.
A lapok meg nem erősített információi szerint a kolónia egyik tagja fagyállót ivott, és a mérgezés végzett vele, társai pedig elásták a holttestet. Később egy másik hajléktalan zsarolni kezdte őket, hogy elárulja titkukat a rendőrségnek. Neki ezért kellett meghalnia: társai állítólag halálra szurkálták - írják a lapok.
Szombatig hat ember került előzetes letartóztatásba a Csepel-szigeten néhány napja kihantolt négy holttesttel összefüggésben - mondta korábban Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója. A rendőrség szerint "egyértelmű, hogy az életellenes bűncselekmények elkövetése köthető a kihantolási hely közelében élő hajléktalanokhoz, illetve a velük kapcsolatba hozható, hajléktalan életmódot folytató személyekhez".
Az NNI igazgatója "tényközlő nyilatkozatában" elmondta, hogy a négy holttestet még nem sikerült azonosítani, vizsgálják haláluk körülményeit és időpontját is.

A Város Mindenkié csoport elítéli, hogy a "hajléktalanokat" mint bűnözői csoportot emlegetik

A hajléktalan emberek érdek- és jogvédelmével foglalkozó egyik civil szervezet elítéli, hogy a közelmúltban nyilvánosságra került csepeli bűncselekmények kapcsán a médiában többször említették a "hajléktalanokat" mint bűnözői csoportot.

"Ez nemcsak jogellenes, de indokolatlanul megbélyegez egy már ma is szélsőségesen kirekesztett csoportot" - írta A Város Mindenkié csoport az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
   
A szervezet az adatvédelmi törvényre utalva kiemeli: az, hogy valaki Csepel erdős részén élő hajléktalan ember, egyértelműen személyes adatnak minősül, amelynek kiadása nemcsak az adott személyre, de a hozzá hasonló helyzetben élő emberekre is nagy veszélyt jelent. A Város Mindenkié csoport szerint a csepeli ügy kapcsán ezeket a jogszabályokat a média több képviselője, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is megsértette.
   
A civil szerveződés szerint az NNI a jogsértésen túl több erkölcsi szabályt is megszegett, amikor a kollektív bűnösség elvét "használta".
   
A Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója, Csizner Zoltán szombaton közölte, hogy a Csepel-szigeten kihantolt négy  holttesttel összefüggésben eddig hat embert helyeztek előzetes letartóztatásba. A rendőrség szerint "egyértelmű, hogy az életellenes bűncselekmények elkövetése köthető a kihantolási hely közelében élő hajléktalanokhoz, illetve a velük kapcsolatba hozható, hajléktalan életmódot folytató személyekhez".
    A rendőrség közlése szerint az a tény, hogy az emberöléseket sorozatban, feltételezhetően több hónapon át anélkül követték el, hogy azt a hatóságok tudomására hozták volna, "m
eghatározóan annak a szabályozatlan és társadalmi kontroll nélküli életformának a következménye, amit számos hajléktalan folytat.    
   
A Város Mindenkié csoport szerint ez a nyilatkozat, amellett, hogy "életveszélyes", félrevezető is, mivel a rendőrség közlése alapján nincs alapos gyanú arra vonatkozóan, hogy a csepeli erdőben élő emberek követték el a feltételezett gyilkosságokat.
   
"Lehetséges, hogy a brutális gyilkosságok elkövetői hajléktalan emberek (is) voltak (ezt majd a rendőrségi nyomozás deríti ki), azonban ez semmiképpen sem használható fel arra, hogy minden hajléktalan embert potenciális sorozatgyilkosként kezeljenek" - fogalmaztak, megjegyezve azt is: "az, ahogyan a média, a rendőrség és a kormány a Csepelen történt - eddig még nem teljesen feltárt - eseményeket kezeli, a hajléktalanság kriminalizációjának eddigi legsúlyosabb megnyilvánulása".
   
A Város Mindenkié csoport emlékeztetett, hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök utasítást adott Pintér Sándor belügyminiszternek arra, hogy a rendőrség vizsgálja át az összes hajléktalan telepet. Ez az utasítás előreláthatatlan mértékű zaklatásnak teszi ki a bűnbaknak kikiáltott hajléktalan embereket - írták.
   
"A most kormányzati szinten is megtámogatott hajléktalanellenes retorika ahhoz járul hozzá, hogy még több zaklatás és bántalmazás érje a hajléktalan embereket. A magyar állam feladata nem az, hogy a szélsőségesen nehéz helyzetben élő emberek életét tovább keserítse, hanem az, hogy kiemelt szociális és fizikai védelmet biztosítson számukra" - fogalmazott a Város Mindenkié csoport, amely óva inti a kormányt attól, hogy ezt a tragikus esetet ürügyként használja fel a hajléktalan emberek tömeges megfélemlítésére.