A büntetés jelentős enyhítését kérte Zuschlag János ügyvédje

A védő szerint a kiszabott büntetés nem áll arányban a bűncselekmények tárgyi súlyával.
   
Az ügyvéd a perbeszédében elsősorban a bűnszervezet minősítést és a bűnszervezetben elkövetést vitatta, illetve nem látta bizonyítottnak az üzletszerű elkövetést sem.
   
Az első fokon eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélete szerint Zuschlag János és társai civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul használtak föl több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a kiskunhalasi MSZP alapszervezet működtetésére fordították.
   
Kovács M. Gábor a harmincoldalas fellebbezést kiegészítve kifejtette, a bűnszervezet meglétét nem támasztják alá egyértelmű bizonyítékok, az egyesületi elnökök egymás tevékenységéről nem tudtak, soha nem láttak hamis számlákat, és nem ismerték a fiktív pályázatokat sem. Az ügyvéd hangsúlyozta, amit a bíróság csoporton belüli együttműködésnek tekint, az kizárólag Zuschlag János tevékenységét fedi.
   
A civil szervezetek pályáztatási rendszerének kormányokon átívelő rossz működése nem róható súlyosbító körülményként a vádlottak terhére. Az üzletszerűség a személyes vagyoni haszonszerzésre vagy a bűnözői életvitelre vonatkozik, a vádlottak esetében ez azonban nem állapítható meg – fogalmazott a védő.
   
Az ügyvéd közölte, Zuschlag János már a nyomozás során elismerte büntetőjogi felelősségét, s akkor is feltáró jellegű beismerő vallomást tett. Ezt azonban a bíróság nem vette kellő súllyal figyelembe enyhítő körülményként, ahogy a megbánást és a kár részbeni megtérítését sem.
   
Kovács M. Gábor alaptalannak tartja az első fokú bíróság Zuschlag Jánossal szemben vagyonelkobzást kimondó döntését is, mivel ez – álláspontja szerint - csak a bűncselekményekkel szerzett vagyonra vonatkozhatna.
   
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag Jánost folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki a bíróság, három személyt felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.
   
Két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlottal szemben a büntetések súlyosítását kezdeményezte. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
   
A vádat képviselő Horányi Miklós fellebbviteli főügyész keddi perbeszédében a kiszabott büntetések súlyosítását, illetve azt indítványozta, hogy a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük.

OLDALTÖRÉS: Zuschlag-per: a büntetések súlyosítását kérte az ügyész

2011. január 11. - Zuschlag-per: a büntetések súlyosítását kérte az ügyész

A büntetések súlyosítását kérte a vádlottakkal szembeni perbeszédében Horányi Miklós, a vádat képviselő fellebbviteli főügyész a Zuschlag-per másodfokú tárgyalásán kedden a Szegedi Ítélőtáblán.

A cselekmények tárgyi súlya, a vádlottak személyének társadalomra veszélyessége és a súlyosító körülmények nyomatéka miatt az ügyész azt indítványozta: a táblabíróság hosszabb tartamú büntetést szabjon ki, és a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük.
   
Horányi Miklós kérte azt is, hogy a bűnszervezetben történt elkövetést a bíróság az ítélet rendelkező részében tüntesse föl.
   
Az első fokon eljárt bíróság Zuschlag János egykori szocialista politikust folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.   
   
Horányi Miklós keddi perbeszédében kifejtette, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a szerteágazó ügy egészét részletesen felderítette a 85 tárgyalási napon. Néhány apró pontatlanságot és elírást leszámítva az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás helytálló.
   
A főügyész szerint a védői fellebbezések többsége a bíróság mérlegelését támadja, erre azonban a másodfokú eljárás során nincs lehetőség. Mint fogalmazott, a vádlottak "komoly, értelmes emberek, és már gyerekkorukban megtanították nekik, lopni, csalni, hazudni nem lehet, vagyis lehet, de akkor viselni kell a következményeket". Arra a védői felvetésre, amely szerint a vádlottak nem bűnszervezetben követték el tettüket, kifejtette, ennek
megvannak a törvényi feltételei, s az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ezek meglétét.
   
A főügyész kitért arra is, hogy Lusztig Péter - aki 2007-ben a rendőrséget is felügyelő önkormányzati minisztériumban Lamperth Mónika akkori miniszter kabinetirodáján dolgozott - jogellenesen tagadta meg a vallomástételt az elsőfokú bíróság előtt. Az egykori Baranya megyei rendőr-főkapitány arra hivatkozott, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta, s az ott elhangzottak államtitkot képeznek. A fellebbviteli főügyészség szerint azonban Lusztig Péter vallomásának hiánya nem befolyásolta érdemben az ügy elbírálását.
   
Az ügyészi perbeszéd előtt Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró közölte a védőkkel, hogy néhányuk már az első tárgyalási napon megtarthatja perbeszédét. Kovács M. Gábor, Zuschlag János védője közölte, mivel a táblabíróság az ügyben hét tárgyalási napot tűzött ki, nem számított arra, hogy perbeszédet kell mondania. Bánáti János, a
hatodrendű vádlott, Marsovszky Balázs védője, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke védőtársai nevében is kérte az ügyvédi perbeszédek elhalasztását.
   
A bíróság a kérésnek helyt adott, így az ügyvédek előreláthatólag szerdán és csütörtökön mondják el perbeszédüket.

2011. január 11. - Zuschlag-per: a büntetések súlyosítását kérte az ügyész

A büntetések súlyosítását kérte a vádlottakkal szembeni perbeszédében Horányi Miklós, a vádat képviselő fellebbviteli főügyész a Zuschlag-per másodfokú tárgyalásán kedden a Szegedi Ítélőtáblán.

A cselekmények tárgyi súlya, a vádlottak személyének társadalomra veszélyessége és a súlyosító körülmények nyomatéka miatt az ügyész azt indítványozta: a táblabíróság hosszabb tartamú büntetést szabjon ki, és a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük.
   
Horányi Miklós kérte azt is, hogy a bűnszervezetben történt elkövetést a bíróság az ítélet rendelkező részében tüntesse föl.
   
Az első fokon eljárt bíróság Zuschlag János egykori szocialista politikust folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.   
   
Horányi Miklós keddi perbeszédében kifejtette, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a szerteágazó ügy egészét részletesen felderítette a 85 tárgyalási napon. Néhány apró pontatlanságot és elírást leszámítva az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás helytálló.
   
A főügyész szerint a védői fellebbezések többsége a bíróság mérlegelését támadja, erre azonban a másodfokú eljárás során nincs lehetőség. Mint fogalmazott, a vádlottak "komoly, értelmes emberek, és már gyerekkorukban megtanították nekik, lopni, csalni, hazudni nem lehet, vagyis lehet, de akkor viselni kell a következményeket". Arra a védői felvetésre, amely szerint a vádlottak nem bűnszervezetben követték el tettüket, kifejtette, ennek
megvannak a törvényi feltételei, s az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ezek meglétét.
   
A főügyész kitért arra is, hogy Lusztig Péter - aki 2007-ben a rendőrséget is felügyelő önkormányzati minisztériumban Lamperth Mónika akkori miniszter kabinetirodáján dolgozott - jogellenesen tagadta meg a vallomástételt az elsőfokú bíróság előtt. Az egykori Baranya megyei rendőr-főkapitány arra hivatkozott, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta, s az ott elhangzottak államtitkot képeznek. A fellebbviteli főügyészség szerint azonban Lusztig Péter vallomásának hiánya nem befolyásolta érdemben az ügy elbírálását.
   
Az ügyészi perbeszéd előtt Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró közölte a védőkkel, hogy néhányuk már az első tárgyalási napon megtarthatja perbeszédét. Kovács M. Gábor, Zuschlag János védője közölte, mivel a táblabíróság az ügyben hét tárgyalási napot tűzött ki, nem számított arra, hogy perbeszédet kell mondania. Bánáti János, a
hatodrendű vádlott, Marsovszky Balázs védője, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke védőtársai nevében is kérte az ügyvédi perbeszédek elhalasztását.
   
A bíróság a kérésnek helyt adott, így az ügyvédek előreláthatólag szerdán és csütörtökön mondják el perbeszédüket.

2011. január 11. - Zuschlag-per: a büntetések súlyosítását kérte az ügyész

A büntetések súlyosítását kérte a vádlottakkal szembeni perbeszédében Horányi Miklós, a vádat képviselő fellebbviteli főügyész a Zuschlag-per másodfokú tárgyalásán kedden a Szegedi Ítélőtáblán.

A cselekmények tárgyi súlya, a vádlottak személyének társadalomra veszélyessége és a súlyosító körülmények nyomatéka miatt az ügyész azt indítványozta: a táblabíróság hosszabb tartamú büntetést szabjon ki, és a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük.
   
Horányi Miklós kérte azt is, hogy a bűnszervezetben történt elkövetést a bíróság az ítélet rendelkező részében tüntesse föl.
   
Az első fokon eljárt bíróság Zuschlag János egykori szocialista politikust folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.   
   
Horányi Miklós keddi perbeszédében kifejtette, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a szerteágazó ügy egészét részletesen felderítette a 85 tárgyalási napon. Néhány apró pontatlanságot és elírást leszámítva az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás helytálló.
   
A főügyész szerint a védői fellebbezések többsége a bíróság mérlegelését támadja, erre azonban a másodfokú eljárás során nincs lehetőség. Mint fogalmazott, a vádlottak "komoly, értelmes emberek, és már gyerekkorukban megtanították nekik, lopni, csalni, hazudni nem lehet, vagyis lehet, de akkor viselni kell a következményeket". Arra a védői felvetésre, amely szerint a vádlottak nem bűnszervezetben követték el tettüket, kifejtette, ennek
megvannak a törvényi feltételei, s az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ezek meglétét.
   
A főügyész kitért arra is, hogy Lusztig Péter - aki 2007-ben a rendőrséget is felügyelő önkormányzati minisztériumban Lamperth Mónika akkori miniszter kabinetirodáján dolgozott - jogellenesen tagadta meg a vallomástételt az elsőfokú bíróság előtt. Az egykori Baranya megyei rendőr-főkapitány arra hivatkozott, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta, s az ott elhangzottak államtitkot képeznek. A fellebbviteli főügyészség szerint azonban Lusztig Péter vallomásának hiánya nem befolyásolta érdemben az ügy elbírálását.
   
Az ügyészi perbeszéd előtt Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró közölte a védőkkel, hogy néhányuk már az első tárgyalási napon megtarthatja perbeszédét. Kovács M. Gábor, Zuschlag János védője közölte, mivel a táblabíróság az ügyben hét tárgyalási napot tűzött ki, nem számított arra, hogy perbeszédet kell mondania. Bánáti János, a
hatodrendű vádlott, Marsovszky Balázs védője, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke védőtársai nevében is kérte az ügyvédi perbeszédek elhalasztását.
   
A bíróság a kérésnek helyt adott, így az ügyvédek előreláthatólag szerdán és csütörtökön mondják el perbeszédüket.

OLDALTÖRÉS: Megkezdődött a Zuschlag-ügy fellebbviteli tárgyalása

Megkezdődött a Zuschlag-ügy fellebbviteli tárgyalása

Az elsőfokú ítélet ismertetésével megkezdődött a Zuschlag-ügy másodfokú tárgyalása kedden a szegedi ítélőtáblán.

Zuschlag Jánost első fokon - folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt - 2010. március 31-én nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság.
   
Az indoklás szerint az egykori szocialista politikus és társai részben fiktív civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul költöttek el több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a pénzt a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították.
   
A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki az elsőfokú bíróság, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett. Két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlottal szemben a büntetések súlyosítását kezdeményezte. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek.

Megkezdődött a Zuschlag-ügy fellebbviteli tárgyalása

Az elsőfokú ítélet ismertetésével megkezdődött a Zuschlag-ügy másodfokú tárgyalása kedden a szegedi ítélőtáblán.

Zuschlag Jánost első fokon - folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt - 2010. március 31-én nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság.
   
Az indoklás szerint az egykori szocialista politikus és társai részben fiktív civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul költöttek el több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a pénzt a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították.
   
A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki az elsőfokú bíróság, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett. Két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlottal szemben a büntetések súlyosítását kezdeményezte. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek.

Megkezdődött a Zuschlag-ügy fellebbviteli tárgyalása

Az elsőfokú ítélet ismertetésével megkezdődött a Zuschlag-ügy másodfokú tárgyalása kedden a szegedi ítélőtáblán.

Zuschlag Jánost első fokon - folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt - 2010. március 31-én nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság.
   
Az indoklás szerint az egykori szocialista politikus és társai részben fiktív civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul költöttek el több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a pénzt a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították.
   
A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki az elsőfokú bíróság, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett. Két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlottal szemben a büntetések súlyosítását kezdeményezte. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek.