Egy raclette-parti mindenkinek bejön – finom csemegék és az együttlét élménye egyben

A raclette-ezésről lesz szó, illetve a hozzá szükséges grillkészülékről – arról a könnyen kezelhető asztali elektromos berendezésről, amelynek helyes kis lapátkáiban sajtot és mindenféle más kedvünkre való csemegét kombinálhatunk össze, majd süthetünk, piríthatunk, olvaszthatunk meg ízlésünknek megfelelően.

E svájci eredetű ételféleség francia neve (amelyet a a racler = lekaparni/gyalulni igéből képeztek) arra utal, ahogy az elfogyasztandó sajtot az eredeti technika szerint leválasztják a sajtdarab megolvasztott felületéről. Egy napjainkban tartott buli során viszont már nem így fogjuk kivitelezni ezt az ínycsiklandó lakomát, hanem a megfelelő konyhai készülék segítségével.

Az akár a dohányzóasztalra is gond nélkül elhelyezhető elektromos raclette-grill természetesen jóval modernebb találmány, mint maga a raclette: a múlt század ötvenes éveiben jelent meg a piacon, míg hazánkban az elmúlt évtized folyamán vált számos helyen beszerezhetővé.

Na de mi is kell a raclette-ezéshez?

Az alapvető hozzávaló – minő meglepetés! – a sajt. Bár van kifejezetten raclette sajt (egy félkemény, markáns illatú sajtféleség), nem csupán ez, hanem bármely zsírosabb, olvasztható jellegű sajtfajta megfelel a célra – sőt a vendégsereg tagjainak eltérő ízlésére való tekintettel, és persze a gasztronómiai kreativitás minél teljesebb kiélése érdekében nagyon is érdemes többféle sajtot betárazni a partit megelőzően.

Az odakészített sajttál végső soron tartalmazhat szeletelt avagy felkockázott trappista, edami, ementáli, feta, mozzarella, cheddar, camembert vagy gouda sajtot (ezenfelül kísérletező kedvünk mértékében egyéb fajtákat is). Ezeket a résztvevők könnyedén porciózhatják bele a sütőtálkájukba.

A sajtok mellé aztán jöhet a kiegészítők sokasága! Kolbász, szalámi és sonka a húsimádóknak; alma, körte, sőt éppenséggel ananász, továbbá a sajtokhoz köztudomásúan remekül passzoló dió; gomba és zöldségek kinek-kinek a szája íze szerint. A sajtok meglehetős töménységét, zsírosságát ellensúlyozandó a savanyúságok se maradjanak le a palettáról – már csak azért sem, mert az eredeti raclette-szereposztásban ott találhatjuk az ecetes gyöngyhagymát és a savanyú uborkát.

Mindezen hozzávalókat a buli előtti bevásárláskor gond nélkül összeválogathatjuk az utolsó pillanatra hagyva is, ám ha a nagyvonalú vendéglátás mellett a takarékoskodást ugyancsak lényeges szempontnak tartjuk, akkor a Spar akciós újság ajánlatai közül szemezgetve bizonyára jó néhány alapanyagot a megszokottnál barátibb áron tudunk majd beszerezni.

A sütögetéskor elkészült finomságot ráfordíthatjuk a kis füles tálkából a klasszikus receptet követve héjában főtt krumplira vagy egy – a grillsütő tetején megpirított – kenyérszeletre, de befalatozhatjuk önmagában (főleg ha jó ropogósra sütöttük), valamint zöldségkörettel egyaránt. Elmondható, hogy igazán szabadon választott módon fogyaszthatjuk el akár egy élvezetes beszélgetés, akár egy izgalmas kártyaparti vagy társasozás közepette.

Mindebből kiviláglik, hogy a raclette-ezés teljességgel kötetlen műfaj, ahol mindenki szabadjára engedheti alkotókedvét. Ennek tükrében a raclette-recept koncepciója kissé furának tűnhet; ezzel együtt akadnak klasszikus, jól bevált összeállítások, amelyek közül néhányat itt találhatunk. Aki nem bízik a saját „szakácsművészet”-ében, annak feltétlenül jó támpontot nyújt az efféle útmutatás.

Gyakorlati szempontok

Térjünk ki egy gondolat erejéig a praktikus vonatkozásokra is. Nem elhanyagolható szempont tudniillik, hogy a raclette a házigazdának egyértelmű könnyebbséget jelent a vendéglátás tekintetében. Elegendő odakészítenie valamennyi szóba jöhető hozzávalót, majd beüzemelnie a raclette-grillt; a többit ezek után már rábízhatja a vendégekre, akik garantáltan élvezettel fogják gyártani a különböző variációkat, mindeközben pedig gusztálni és másolni egymás kreálmányait.

A raclette sajtételként tagadhatatlanul nem a gyomor számára legkönnyebb eledelek közé tartozik, de nyilván nem az a cél, hogy mérték nélkül tömjük magunkba. E laktató és ízletes, ráadásul – mint a fentiekből látszik – roppant egyszerűen elkészíthető ennivalóra azután jól esik egy pohár ital is – a leginkább ajánlott opció a forró fekete tea vagy gyümölcstea, egyéb meleg ital, illetve a karakterében a sajtételekhez illő bor.

Amikor pedig a pompásan sikerült este végén elbúcsúzunk a háziaktól és hazafelé vesszük az irányt, bizony talán magunk is elgondolkodunk majd rajta, hogy jövőbeni saját szervezésű raclette-partik céljára a háztartásunkba szintén beszerezzük az ehhez nélkülözhetetlen, és igazából nem is túl drága sütőalkalmatosságot. Ez a móka ugyanis sokszor megismételhető, hiszen a baráti társaság minden tagja örömmel fogadja majd megannyi kellemes együttlét során.