Ha rág, ha ás, ha bajt kever

Egy jól nevelt kutya, amelyre gazdája elegendő időt szán, nem fog kárt tenni sem a burjánzó növényekkel ékes kertben, sem az értékes dísztárgyakkal teli lakásban, szögezi le Gróf Krisztián, a Göcsej Kutya Klub kiképzésvezetője.

- Egy kutya érkezése mindenképpen át kell, hogy formálja az életünket. Társállatról lévén szó, elengedhetetlenek a közös akciók, azaz a játék, a séta vagy épp a kiképzés, hiszen ha mi nem kötjük le az energiáit, ő biztosan ki fog találni magának valamit - magyarázza a szakember, hozzátéve: csak így van esélyünk arra, hogy bizonyos játékszabályokat elmagyarázzunk a kutyának.

Arra persze nincs recept, melyik kutyával mennyit kell foglalkoznunk naponta. A fajta is csak hozzávetőleges eligazítást ad, döntő az állat egyénisége. Ha tehát egy nyugodt társra vágyunk, ne feltétlenül azt a kölyköt hozzuk el az alomból, amelyik odajön hozzánk.

- A választásnál a legfontosabb a magam, családom s lehetőségeink pontos ismerete. Ha tudjuk, hogy egy border collie-val nem tudunk majd eljárni birkákat terelni vagy agilityzni, inkább más, nyugodtabb fajtát válasszunk. Nagy meglepetést képesek okozni a manapság oly népszerű kistestű terrierek is, hiszen, ha mozgásigényük kielégítetlen marad, azt a lakás berendezése bánhatja. A mackós típusú leonbergi, a berni pásztor s a bernáthegyi, valamint az újfundlandi rendkívül nyugodt fajták, ám a kaukázusi típusú szilaj pásztorkutyák már megint nem ebbe a kategóriába tartoznak.

Ha igazán elhivatottak vagyunk s a szabadidőnk is elegendő, ne féljünk attól, hogy a kutya a tágas kert helyett lakásban él majd, hisz, ha képesek vagyunk biztosítani számára az elégséges mozgást, teljesen mindegy, hogy a játéktól játékig tartó időszakban hol heverészik.

- A kutya rendkívül alkalmazkodóképes lény, ám stabil hierarchiára feltétlenül szüksége van. Ha tudja, hogy van egy vezetője, aki visszatér hozzá, akkor az egyedüllét sem okoz számára gondot.

A jó kapcsolatot pedig kölyökkorban kell megalapozni. Fontos, hogy legyen a kutyának gyerekkora, azaz az első öt-hat hónapban szabályok állítása helyett inkább teremtsünk számára biztonságos környeztet, féltett dolgainkat tehát ne feltétlenül hagyjuk az orra előtt. Onnantól azonban, hogy megszülettek a szabályok, legyünk következetesek.

- Két hónapos korában a kutya már képes a szobatisztaságra. A nevelésben itt arra alapozhatunk, hogy már a kölyök sem piszkít soha közvetlen környezetébe. Amikor pedig jelzéseket ad (keresi a helyet), kapjuk fel, s rohanjunk vele ki. Emellet persze gyakran vigyük el sétálni is, s ha az első időkben be-becsúszik egy kis baleset, rosszallásunkat ugyan fejezzük ki, de ne büntessük meg a kutyát.

Egyébként is fontos, hogy csak akkor büntessünk, ha rosszaságon kapjuk, különben nem biztos, hogy arra asszociál, amiért a leszúrást kapja. A fenyítés pedig ne legyen gyakori, mert ha az állat hozzászokik, hatástalanná válik.

Akinek van kutyája, tudja: a kutya a kertben mindig az általa félreesőnek gondolt részekre piszkít. Ha el akarnánk szoktatni onnan, tegyük frekventálttá a helyet. Ám, ha rendszeresen sétálunk, a kutya hamar kerttisztává válik.

- A kankutyák szeretnek jelölgetni - folytatja a kiképző. - Ha ezt a lakásban is megteszik, a családon belüli rangsorral van probléma, a kutya valószínűleg úgy érzi, meg kell erősítenie pozícióját. Ha szétrág egy bokrot, vagy hatalmas gödröt ás, az sem feltétlenül a rosszaság jele, a kutya ugyanis így jelzi igényeit, többek közt az is, hogy sokkal több foglalkozásra lenne szüksége.

Ha nem akarjuk, hogy a kutya a lábbelikkel játszadozzon, ne vegyünk neki papucs alakú rágócsontot, bukkan fel a jó tanács a nevelési könyvekben.

- A kutyák nagyon jó megfigyelők, ám rendkívül rosszul általánosítanak, így akár az is megtanítható velük, hogy a jobbos cipővel játszhatnak, a balos viszont tiltott terület. A lábbelit formázó rágócsont tehát egészen biztosan nem eredményez ilyenfajta rászokást - tartja a kiképző.

Olvassa el Szép otthon rovatunk további érdekes cikkeit is, katt ide!

Barangoljon Kedvencek a ház körül rovatunkban! Katt ide!