Politikai oka van, hogy megakadályoznák hazánkat a soros elnökség betöltésében

Magyarország eddig egyszer, 2011. január 1. és június 30. között látta el a soros elnökség feladatait. Ez az időszak nagyon sikeres és jó hangulatú volt – mondta Győri Enikő, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője.

Vjosa Osmani koszovói elnök beszédet mond az Európai Parlament plenáris ülésén 2023. június 13-án

Forrás: AFP

Fotó: FREDERICK FLORIN

– Az Európai Parlament teljes tévedésben van, megint szokás szerint túlterjeszkedik a hatáskörén, és csak fűti a hangulatot Magyarország ellen – jelentette ki Győri Enikő, a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) képviselő a testület azon próbálkozásával kapcsolatban, hogy megakadályozza hazánkat a soros elnökség betöltésében, amely 2024 második fél évére esik.

Ez egy nagyon erősen politikai indíttatású történet, a zöldek a baloldallal közösen a hangadói az Európai Parlamentben is a Magyarország-ellenes vitáknak

– közölte az EP-képviselő. Hozzátette: a napnál is világosabb, hogy amikor elhangoznak magyar vagy európai bizottsági részről olyan nyilatkozatok, hogy közel vagyunk a megállapodáshoz, Magyarország jó úton jár, akkor az Európai Parlament hirtelen összehív egy Magyarország-ellenes vitát, elfogad egy határozatot, a magyar ellenzéknek nemcsak a tudomásul vételével, hanem a hathatós támogatásával. Így próbálnak az időzítéssel is politikai nyomást gyakorolni a bizottságra, hogy nehogy megszülethessen az egyezség.

– Ami most történik, hogy Magyarország felkészül a 2024. második félévi elnökségére, az egy jogszabály alapján történik, nem is választható, hanem kötelezettség – magyarázta a Fidesz politikusa. Rámutatott, hogy az Európai Unió Tanácsában, tehát a tagállamok szervében van egy előre meghatározott és egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer, hogy hat hónapig mindig más tagállam adja az elnökséget.

Magyarország eddig egyszer, 2011. január 1. és június 30. között látta el a soros elnökség feladatait. Győri Enikő, aki az első elnökséget irányította államtitkárként, elmondta, hogy ez az időszak nagyon sikeres és jó hangulatú volt, minden nehézség ellenére, hisz a Magyarország elleni hadjárat már akkor elkezdődött.

Hangsúlyozta, hogy hazánk a vállalásait maximálisan teljesítette, ezzel ki is vívtuk az európai partnerek elismerését.

Kiemelte, az elnökség koronaékszere az volt, hogy le tudták zárni Horvátországgal a csatlakozási tárgyalásokat. Kimondták, hogy szomszédunk alkalmas az uniós tagságra, ami után elindulhatott a ratifikáció. Ezenkívül sikerült olyan témákat is beemelni a középpontba az elnökség során, amelyek addig nem szerepeltek az uniós napirenden, mint például a demográfia és a családpolitika.

Mi adtunk egy magyar ízt, egy magyar és közép-európai tónust, amikor nálunk volt a vezénylőpálca

– fogalmazott Győri Enikő.

Kiállnak hazánk mellett. Az unió berkein belül egyre többen támogatják hazánkat az Európai Parlament (EP) javaslatával szemben, amely elvenné Magyarországtól a soros elnökséget. – Nem akarunk azzal az Európai Parlamenttel együtt élni, amely megvétózza az EU következő soros magyar elnökségét, mert ez az EP nem az embereket képviseli, csak a gazdasági lobbistákat – fogalmazott nemrég a portugál Chega párt elnöke, André Ventura. Belgium miniszterelnöke, Alexander De Croo is úgy nyilatkozott, nem tartja jó ötletnek a Magyarország-ellenes lépést, mivel az elnökség nem egy kiváltság, hanem egy kötelesség. Lengyelország korábban szintén felszólalt az ellen, hogy az EP megszavazta a Magyarországot elítélő állásfoglalást. – Ez egyértelmű megsértése az európai szabályoknak – közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Az állásfoglalással szemben Svédország is felemelte a hangját. – A soros elnökség összhangban van az uniós szerződésekkel, ezért minden országtól elvárt, hogy képviselje a tanács egészét – közölte Jessika Roswall svéd EU-s ügyekért felelős miniszter.