Bede Ferenc rendbe teszi a BL-vitákat

Nem volt könnyű dolguk a bíróknak a Bajnokok Ligája negyeddöntőiben, ezt leszögezhetjük – írja az Origo. Óriási iramban vívott, olykor hihetetlenül feszült mérkőzéseken kellett (volna) hibátlanul fújniuk, ami nem mindig sikerült. A negyeddöntők visszavágóin – minimum – két olyan eset is volt, amikor elő lehetett őket venni, a kérdés csak az, hogy jogosan kérnek-e rajtuk számon döntéseket a bosszankodó szurkolók.

„Drámai mérkőzés volt, pont olyan, amiért szeretjük a focit – mondta az Origónak nyilatkozó Bede Ferenc, korábbi FIFA-bíró a Real-Juve mérkőzésről, elismerve, ő sem számolt azzal a forgatókönyvvel, hogy az olasz bajnoknak még lehet esélye a továbbjutásra. – Ennek ellenére a küszöbén voltak, és ilyen helyzetben érthetően nehéz elfogadni, hogy mégsem sikerült. Nem lehet kárhoztatni a Juventus játékosait, még Buffont sem, aki igazi úriembere a sportágnak.

A mérkőzést és a továbbjutást egy 93. percben befújt büntető döntötte el, ami óriási vihart kavart, ahogy a 117., talán utolsó BL-meccsén pályára lépő olasz kapus kiállítása is.

”A büntető abszolút megadható volt,

hiszen a Real Madrid játékosa (Lucas Vázquez – a szerk.) már felvette a pozíciót, a szerelni próbáló védő (Medhi Benatia – a szerk.) pedig hátulról fellökte, ahogy a labdához próbált odaférni.

Elhiszem, hogy nehéz feldolgozni egy ilyen pillanatot, de a bíró jól döntött, amikor tizenegyest adott.

Ő nem mérlegelhet, hogy hányadik perc, kinek a javára dönt és mi járhat ezzel, neki pártatlannak kell lennie.„

A tizenegyes tehát jogos volt, de mi a helyzet a kiállítással, ott is jól döntött Michael Oliver?

Ott hibázott a játékvezető. Ugyanis

nemcsak Buffont kellett volna kiállítania, hanem a büntetőt érően szabálytalankodó Benatiát is,

akinek nem volt esélye arra, hogy szabályos körülmények között szerezze meg a labdát. A tumultusban, amikor több Juventus-játékos is körbe vette, ez valószínűleg kiszaladt a fejéből.”

Angol bíróktól a Premier League-ben gyakran látjuk, hogy a reklamáló játékost igyekszik szóban jobb belátásra bírni, és ad neki egy kis időt, amíg lecsillapodik. Nem lehetett volna itt is így tenni, ahelyett, hogy azonnal kiállítja Buffont – vetettük fel.

„Oliver valóban angol, de itt olyan heves volt a reklamálás, Buffonnál olyan látványosan elszakadt a cérna, hogy joggal mutatta fel a bíró a piros lapot.

Láttam, hogy Buffon mutatja a kapitányi karszalagot, de az sem jogosítja fel, hogy húsz centiről üvöltsön a bíró arcába.

Az pedig megint más kérdés, hogy miket mondott.

Az ilyenkor előforduló alapvető angol kifejezéseket nem lehet nem meghallani.”

A negyeddöntők másik, ugyancsak nagy vihart kavaró történése a Manchester City-Liverpool mérkőzésen történt, ahol a hazai csapat – a Juvéhoz hasonlóan – 0-3-as hátrányból igyekezett kiharcolni a továbbjutást. Itt Antonio Mateu Lahoz került a célkeresztbe, miután lesnek ítélve nem adta meg Leroy Sané szabályos gólját, amivel 2-0-ra vezethetett volna a City a szünetben.

Az egyértelműen egy ellenféltől kapott labda volt, azaz

Sané nem lehetett lesen, a gól teljesen szabályos volt.

A visszajátszásokból tisztán látszott, hogy Karius kapus a csapattársára, Milnerre ütötte a labdát, és róla pattant a City támadója elé. A játékvezető és az asszisztensek nyilván úgy gondolták, hogy a Milner mögött álló City-játékostól került Sané elé a labda.„

Bede Ferenc szerint ugyanakkor miután a három játékvezető – a vezetőbíró, az asszisztens és az alapvonali asszisztens – a lehető legjobb pozícióban volt, érthetetlen, hogy egyikük sem vette észre, hogy Milnerről került a labda Sané elé.

Ez nagyon komoly hiba, amit az UEFA is így fog értékelni.

Oliver esetében pozitív lesz az UEFA értékelése, ő ugyanis a fontosabb kérdésben, a tizenegyes megítélésében jól döntött, az elmaradt kiállítás pedig már nem osztott, nem szorzott.”

Adódik a kérdés, hogy a fenti két esetben megoldás lehetett volna-e a videobíró használata. Bede Ferenc nincs teljes mértékben meggyőződve erről.

A videobíró megítélése korántsem mondható egyértelműen pozitívnak.

Én hétről hétre bent ülök szakértőként az egyik tévében, ahol az olasz bajnokikat közvetítik, és miután a Serie A-ban használják a technológiát, elmondhatom, hogy látom,

látjuk, hány vitás eset, rossz döntés van még így is.

Tény, hogy Sané góljánál segített volna, de a Real-Juve meccsen a bíró tisztán látta, mi történt, ott ki sem kellett volna kérni.

Bede Ferenc szerint az UEFA éppen az olasz és a német bajnokságban, illetve az angol FA-kupában is tapasztalt ellentmondásos tapasztalatok miatt ódzkodik a videobíró bevezetésétől a BL-ben. Ugyanakkor tény, hogy a nyári oroszországi világbajnokságon használni fogják a technológiát.

„A fociban rengeteg pénz forog, és egyre hangosabb elvárás a videobíró bevezetése. De nem szabad elfelejteni, hogy ott sem egy gép dönt, mint a gólvonaltechnológiánál, ahol a számítógép megmondja, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon, és az eredményt senki nem vitatja, hanem egy ember ül a monitor előtt – olykor majd ezer kilométerre a mérkőzés helyszínétől, egy moszkvai irodában – és ő hozza meg a döntést. Ha egy olyan játékvezetőre bízzák ezt a feladatot, aki még életében nem csinált ilyet, ott óhatatlanul benne van a hibázás lehetősége.”

A korábbi FIFA-bíró szerint ugyanakkor biztosra vehetjük, hogy a videobíró maradni fog a fociban, még akkor is, ha a használatával éppen a játék egyik legfontosabb érzelmi eleme kerül veszélybe, ahogy történt az március 20-án a Milan-Chievo találkozón is.

„A foci koreográfiájának fontos része, hogy a reakció közvetlenül az adott esemény bekövetkezése után történik. A gól után ünnepelnek és örülnek, vagy éppen bosszankodnak a játékosok. Most már az olasz bajnokságban rendszeres, hogy

hiába van gól, senki nem örül, hanem azt várják, hogy dönt a videobíró, amit nagyon furcsa látni.