Népi hiedelmek vihar idején, Szent Illés napján

- Mint az elmúlt napokban kiderült: a nyári kánikulát kísérő viharok ma is nagy károkat okozhatnak - mesélte. - A régi zalaiak egész éves megélhetését veszélyeztették, ezért igyekeztek elhárítani a sötét fellegeket. Viharfelhők közeledtekor meghúzták a harangokat. Úgy hitték, hangjuk eloszlatja a jégesőt okozó felhőket. A surdi szőlőhegy „högyharangját” Szentmihályi Imre fotózta 1950-ben. A harangláb mellett a hegypásztor áll, akinek egyik feladata az volt, hogy jégfelhők közeledtekor harangozzon.

Hozzátette: eleink úgy hitték, a villámlást és a mennydörgést Illés próféta okozza, amikor „a gonosz angyalokat hajigálja” és „lődözi” őket kőpuskájából. Dübörögő szekerét (Illés szekerét) is hallhatjuk, amikor égiháború van. Különösen akkor tör-zúz, amikor megtudja, hogy névnapja van. „Megtartja a nevenapját, ha dörög, ha nem dörög, elfelejtette a nevenapját” – mondták Kiskanizsán. Az Úrnak kell visszafognia, nehogy dühöngése közepette véletlenül véget vessen a világnak. A zalaiak még a 20. század elején is így gondolták.

- De mit lehet tenni a villámcsapás elkerülése érdekében? - tette fel a kérdést a szakember. - Például nem szabad dolgozni. Az imádkozás és a szentelt gyertya meggyújtása a legkézenfekvőbb hárítási mód, ahogy a szentelt barkának, a húsvéti szentelt sonka csontjának és az úrnapi sátorból származó növényeknek az elégetése is. A szentelmények füstjét általánosan fellegoszlató erejűnek hitték. Máshol úgy gondolták, a füstölés elűzi az ördögöt, és ha nincs ördög a háznál, nem csap bele a villám. A kéményre villám ellen nyírfaágat tettek, vagy a szalmazsákba szentelt barkát és úrnapi gallyat dugtak. Kedden és pénteken, kántorhéten és halottak hetében nem mostak és nem pároltak, mert úgy hitték, akin égiháború alkalmával párolt ruha van, azt a villám kerülgeti. A vasról úgy gondolták, vonzza a villámot, ezért még az evőeszközöket is kidobálták a házból. De a vas a vihar, a villám és általában a rontás távoltartására is jó, különösen, ha éle van. Villámcsapás ellen például belevágták a fejszét az épület azon részébe, ahol a boronafák egymást keresztezték.  Leginkább a terhes asszonyoknak kellett mennydörgéskor óvakodniuk. Ha villámot láttak vagy dörgést hallottak, a kötényüket egyik vagy mindkét sarkuknál fogva (keresztben) felkötötték. A szoknyát semmiképpen sem szabadott ilyenkor felfogni, nehogy az ördög aláférkőzzön, mert a villám mindig az ördögöt keresi. 

Ma is mondják, hogy nem szabad kimenni vagy éppen, hogy ki kell menni, ha el akarjuk kerülni az istennyilát. Azt mindenki tudja, hogy fa alá nem szabad állni, Zalában a cserfát kell leginkább kerülni. Viharban nem szabad a küszöbre állni, mert akkor odasújt a villám. Épen ezért az ablakhoz sem szabad odamenni.

Gyanó Szilvia szólt arról is, hogy legjobb villám ellen maga a mennykő (ménkü), melyet a villámsújtás helyén lehet megtalálni, és ahova egyszer a ménkü odacsapott, oda nem csap még egyszer. A zalai néphit úgy tartotta, a mennykövet a meghalt kovácsok készítik Illésnek. Erre tárgyi „bizonyítékokat” is talált Gönczi Ferenc a 20. század elején. Bár a valóságban ezek csiszolt vagy pattintott kőkorszaki eszközök voltak. Nemcsak villámhárításra, hanem gyógyításra is használták.

- Illés a próféták atyja, akit a zsidók, a keresztények és a muszlimok egyaránt tisztelnek - fűzte hozzá. - A Karmel-hegyen mutatta be a Jahve igaz istenségét igazoló áldozatát és ölte meg Baal papjait. A Messiás előhírnöke. Tisztelete a keleti egyházakban általános, nyugaton leginkább a karmelita rendben hangsúlyos. Attribútumai a holló, a lángkard és a tüzes szekér. Szárazság, himlő és sérv ellen kérhetjük oltalmát.